Lőrinci;Fővárosi Törvényszék;Zagyvaszántó;selypi cementgyár;azbesztózis;persorozat;

2015-01-29 06:11:00

Ma kezdődik a "magyar Csernobil" per

Többhavi huzavona után ma végre kezdetét veszi a porig rombolt selypi cementgyár környékén élő, azbesztózis miatt halálosan megbetegedett emberek persorozata a Fővárosi Törvényszéken. A betegek a magyar államot perlik, mert a "halálüzem" még állami tulajdonban volt, amikor megbetegedtek. A környező települések vezetői hosszú ideje próbálnak segítséget kérni, a kormányzat azonban csak a hetekben szánta el magát: az ígéretek szerint a mérgező törmelékeket nyárig elszállítják.

Azbeszt okozta mellhártyadaganat miatt halnak korai halált a heves megyei Lőrinci és Zagyvaszántó lakói, az országos adatokhoz viszonyítva a térségben kiugróan magas a rosszindulatú daganatok és az emésztőrendszeri betegségek száma - derült ki a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Lőrinci önkormányzatának eljuttatott kimutatásából.

A Népszava tavaly áprilisban számolt be először a településeken kialakult helyzetről, Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere lapunkat ekkor úgy tájékoztatta: a lerombolt eternitgyár törmelékei között több tonnányi mérgező anyag található, a közreadott halálozási adatsor eredményei pedig nem egy hatezer fős településre, hanem egymilliós nagyvárosra jellemzőek. A kimutatás szerint a szálló azbesztpor nem csupán a fent említett településekre, de az egész megyére komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A cementgyárat - amely a 70-es, 80-as években a a cement- és azbesztcsőgyártás fellegvára volt - 2004-ben zárták be, ezt követően a Selyp Invest Kft. tulajdonába került. A cég 2013-ban úgy döntött, lebontja az üzemet, miután a szükséges engedélyeket megkapták, a területen található épületeket - szabálytalanul - felrobbantották, így szinte az egész települést ellepte az azbesztpor.

Pedig az ÁNTSZ tájékoztatása szerint, mivel az azbeszttartalmú törmelék veszélyes hulladéknak minősül, a bontás során szigorúan kerülni kell a nagyfokú kiporzást. A cég azonban ezt nem vette figyelembe, sőt a bontási hulladékot is a területen hagyta. A felelősségre vonás elmaradt, mert mint kiderült, a kft. vezetői külföldre szöktek.

Így az államra hárult a feladat, hogy a területet amilyen gyorsan csak lehet, rekultiválja, ehhez azonban meg kellett várni a környezetvédelmi felügyelőség állásfoglalását is. A szakemberek még tavaly februárban mintákat vettek, az eredményeket áprilisra ígérték. A dokumentumok hónapokkal később, augusztusban érkeztek meg, a késlekedés okaira nem adott magyarázatot a felügyelőség.

Azonban kiderítették, amit már amúgy is mindenki tudott: a törmelékekben bizony rákkeltő azbeszt található, nem is kevés. A kormányzat megígérte azt is, hogy a gyárterületet még őszig lefóliázzák, ez azonban nem történt meg, a hatósági lépésekre várva ugyanakkor kiderült: kormányzati szinten is tudnak a gondokról, Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára Orbán Viktor miniszterelnököt és Pintér Sándor belügyminisztert is tájékoztatta.

A katasztrofális helyzet rendezését azonban nem sietik el: tavaly decemberben közölték, hogy a kormány 1,3 milliárd forintot fordít az azbeszthulladék elszállítására, "legkésőbb" nyárig rekultiválják a területet, a talajt tíz centiméteres mélységig kicserélik.

A kormányzati elhatározás hátterében nem csupán az a felismerés állhat, hogy a halogatással magyar állampolgárok életével játszanak, bizonyára számított az is, hogy a halálos azbesztózisban szenvedők nem nyugodtak bele csendesen a sorsukba: tavaly szeptemberben nyolc, a cementgyár közelében élő lakos indított kártérítési pert az állam ellen. A felperesek kritikus egészségi állapotára tekintettel az ügyben soronkívüliséget rendeltek el - ennek ellenére már az első tárgyalási nap kudarcba fulladt.

György Zsolt, az első felperes tárgyalását még szeptemberben tartották volna, de az alperesként beidézett NFM azonban az utolsó pillanatban jelezte: az ügyben nem ők, hanem a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az illetékes. A bíróság ezután még hónapokig képtelen volt eldönteni, az ügyben ki képviseli az államot. "Az állam a halálomra játszik" - nyilatkozta György Zsolt, és igaza lett: december 11-én, nem sokkal azután, hogy a bíróság január közepére kitűzte a tárgyalás időpontját, a 38 éves családapa elhunyt.

Ma a 39 éves Válóczi József ügyét tárgyalják. A férfi három kamasz gyermek édesapja, 2013 novemberében diagnosztizálták nála a halálos betegséget, édesanyja még 2008-ban halt meg - neki is mellhártyadaganata volt. Válóczi már dolgozni sem tud, felesége tartja el a családot. Elmondása szerint az állami kártérítésre azért lenne szüksége, hogy legalább a családját elvihesse a "halálgyár" közeléből.

Így végződött az olasz azbesztper
Tömeges katasztrófa okozása és a munkavédelmi szabályok szándékos megsértése miatt 200 millió eurós kártérítésre kötelezte a torinói bíróság az Eternit nevű azbesztgyártó multinacionális vállalatot még 2012-ben. Az ítélet szerint az Eternit az 50-es évek óta összesen 2154 ember halálát és további 800 ember megbetegedését okozta a piemonti Casale Monferratóban és Cavagnolóban. Az áldozatok mind az azbeszttelepeken dolgoztak vagy a gyárak környékén éltek.
A gyárakat 1986-ban bezárták, egykori tulajdonosait, Stephan Schmidheiny 65 éves svájci milliárdost és Louis De Cartier De Marchienne 91 éves belga bárót 16 év börtönre ítélték.Az olasz per 2009-ben kezdődött; eddig ez volt a legjelentősebb jogvita, amelyet valaha indítottak azbeszt okozta halálesetekkel összefüggésben, az olasz sajtó egyenesen "az évszázad perének" nevezte az eljárást. A per első napján belga, francia és svájci, azbeszt okozta megbetegedések áldozatait képviselő szervezetek aktivistái is megjelentek a torinói bíróság épülete előtt.
A francia egyesület képviselője arról beszélt, hogy az olasz per példája nyomán az Eternit franciaországi üzemei kapcsán is vizsgálat indulhat. Szerinte Franciaországban 2025-re a százezret is elérheti az azbeszt okozta megbetegedésekben elhunytak száma.
Az Eternit-per hatvanöt tárgyalási napja során bizonyítást nyert, hogy a tömeges katasztrófát okozó szennyezés a gyártulajdonosok tudtával történt, akik ismerve a mérgező anyag egészségre káros következményeit, megsértették a biztonsági előírásokat. A tárgyalóteremben mintegy 1500-an hallgatták az ítéletet. A bíró három órán keresztül olvasta fel a kártérítések listáját: az áldozatok családtagjainak fejenként 30-50 ezer euró közötti összeget ítéltek meg.