Százezreket hagy magára a kormány

Publikálás dátuma
2015.01.28. 20:00
Sokak számára a mindennapi tevékenységek is képtelenséggé válnak, ha megfosztják őket a szociális gondozástól FOTÓ: EUROPRESS/GE
Idős, beteg, mozgásukban korlátozott emberek ezrei kerülhetnek kilátástalan helyzetbe azzal, hogy az Orbán-kormány szűkíti a szociális ellátásokat, legújabban például a házi segítségnyújtás, gondozás rászorultsági küszöbének megemelésével. Az érintett nyugdíjasoknak szinte magatehetetlen állapotot kell majd "felmutatniuk" ahhoz, hogy állami segítséget kapjanak, miközben az idősek gyakran egyedül élnek, családtagjaik pedig képtelenek gondoskodni róluk. Nem ez azonban a kabinet egyetlen húzása, amelyből arra lehet következtetni: teljesen magára hagyják a kiszolgáltatottakat.

Nagy port kavart az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárának minapi bejelentése arról, hogy megemelik azt a ponthatárt, amely alapján segítségnyújtásra szorulónak minősíthető az idős, beteg ember. A kormány ezzel, és a szociális területet érintő számos más jogszabályi változtatással is azt sugallja: magukra hagyják, sőt, kriminalizálják és megvetik a legkiszolgáltatottabbakat.

Czibere Károly szerint ugyanis az idősek ellátását érintő változtatásra azért volt szükség, mert egyesek nem megfelelően vették igénybe a házi segítségnyújtási szolgáltatást, - például kutyát sétáltattak, nyúlketrecet tisztíttattak a gondozóval - és a szabály módosításával a közpénzek jobb felhasználása is lehetővé válik. Idevágó statisztikákról nem beszélt, ám a törvénymódosítás január 17-én életbe lépett, noha "szerencsére csak" azokra vonatkozik, akik ezt követően kérik a segítséget. Az intézkedéssel az ellenzéki pártok nem értenek egyet.

A PM szerint a kormány nem azért csökkenti a támogatást, hogy spóroljon, hisz nagyon jelentéktelen összegről van szó, hanem azt üzeni, "ha nem tudsz gondoskodni magadról, annyit is érsz". Az MSZP-s Korózs Lajos pedig úgy látja, az intézkedéssel azt jelzi a kormány, nem akar érdemben részt venni az idős rászorultak ellátásában, és nagy valószínűséggel csak kevesen kerülhetnek be új igénylőként a rendszerbe. A szocialista képviselő a Népszavának elmondta: a kormány a gazemberségekre hivatkozva módosította a rászorultság ponthatárát, ha az igaz, és számos ilyen eset van, akkor az ellenőrzést kell erősíteni, és a lehetőséget kell elvenni azoktól, akik ezt teszik.

Az elmúlt években jelentős mértékben, 48 ezerről 130 ezerre nőtt az ellátottak száma, ez a 65 év feletti korosztály egytizede. Ennek nem csak az az oka, hogy több az idős ember, hanem sok kapcsolódó szolgáltatást ellehetetlenítettek. Korózs példaként említette, hogy fokozatosan elsorvadt az otthonápolás lehetősége, sok kisebb településen nincs ápolószolgálat, ezért helyette a házi segítségnyújtást veszik igénybe. A szakpolitika korábban az alapszolgáltatást, a házi gondozást kívánta megerősíteni a bentlakásos elhelyezéssel szemben, ezért is lett több gondozott. Úgy gondolták, amennyiben lehetséges, inkább megszokott környezetükben, saját otthonukban nyújtanak megfelelő ellátást a rászorulóknak. Ezzel szemben most, az új szabályozás szerinti jogosultsági 20 pontot már legfeljebb csak olyanok érik el, akik számára már a hospice gondoskodás lenne megfelelő.

A házi segítségnyújtás pontrendszerét egy 2007-ben elfogadott rendelet szabályozza, amit alapvetően az idősotthoni ellátás igénybevételéhez dolgoztak ki. Az első öt évben 6 pont felett lehetett igénybe venni ezt a szolgáltatást, amit a Fidesz emelt 11-re 2012-ben, most pedig, januártól 20-ra. A szabályozás arra is kiterjed, milyen tevékenység lehet ápolás és segítségnyújtás, most ezt is módosították. A változtatás egyik kritikus pontja azzal kapcsolatos, hogy mi kerülhet be a gondozási naplóba. Eddig is vezetni kellett ugyanis ilyen naplót az elvégzett tevékenységekről, de a hivatalos listán szereplő ellátások mellett fel lehetett tüntetni azt is, ha más segítséget kapott az idős ember a gondozótól, és azokért is járt térítési díj. Mostantól csak a rendeletben felsorolt tevékenységekért kapnak központi költségvetési támogatást, vagyis a gondozó csak a rendeletben meghatározott feladatokat végezheti el.

Sok, az egészséges, fiatalabb emberek számára apróságnak tűnő dolog jelenthet egy idős embernek komoly problémát. Ők ezeket a feladatokat nem tudják majd önállóan ellátni akkor sem, ha ezentúl nem lesznek jogosultak az ellátásra, vagy ha igen, ám a gondozóknak meg lesz tiltva, hogy elvégezzék e teendőket. Kérdéses az is, szívességből teszik-e ezt a továbbiakban a gondozók, vagy a nyugdíjas a kis pénzéből fizet valamennyit, esetleg ajándékkal honorálja a "jóságot", gondoskodást. Ám a rászoruló idős emberek többségének még ez is komoly problémát okozna, hiszen a jogosultak éppen azért váltak azzá, mert nem telik többre neki. Így csak keveset kell fizetniük az ellátásért, a költség nagyobb részét az önkormányzatok fedezik, s a legkisebb jövedelműek ingyen jutnak a szolgáltatáshoz.

Az sem segíti a helyzetet, hogy a házi segítségnyújtásban dolgozók bérezése nagyon alacsony, a túlmunkáért nem fizetnek nekik és a saját költségükön kell eljutniuk gondozottjaikhoz. A szociális ágazatban már korábban sztrájkbizottság is alakult, amely demonstrációkkal is igyekezett felhívni a figyelmet gondjaikra, melyek az ellátások szűkítésével nyilván fokozódnak majd. De elégedetlenek azok a civil szervezetek is, amelyek jelentős mértékben vesznek részt a házi gondozás rendszerében. A normatívából ugyanis ők is alig tudnak kijönni, miközben, ha egyházi szervezet végzi ugyanezt a szolgáltatást, másfélszer többet kap. A kormány már korábban csökkentette a civil szervezetek normatíváját, majd előírták, hogy működésükhöz befogadó nyilatkozatot kell szerezniük az önkormányzatoktól, júliustól pedig nem foglalkoztathatnak "nem munkaviszonyban lévő társadalmi gondozókat", pedig a szűkös anyagi lehetőségek miatt főként ilyen személyek végzik a munkát.

Változások várhatóak a családsegítés körülményeiben is, a továbbiakban ugyanis nem kell majd kötelezően szociális segítőt alkalmazni, a családsegítők mellett dolgozó tanácsadókat pedig nemcsak munka-, hanem más jogviszonyban is lehet alkalmazni. Az átmeneti intézményekben eddig 50 ellátottra jutott egy szociális segítő, az intézkedés nyomán feltételezhető "karcsúsítás" nyomán ezután 100 rászorulóra figyel majd ugyanez a munkatárs. Lehet, hogy a kormány úgy gondolja, hogy a családok átveszik ezt a feladatot. Csakhogy ezt az elképzelést nem segíti, hogy márciustól megszűnik a méltányossági ápolási díj.

Ha valaki mégis úgy dönt, vagy rákényszerül, hogy ápolja hozzátartozóját, akkor nemcsak támogatást nem kap, hanem még saját egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, és a gondozással töltött idő sem számít bele a szolgálati évekbe a nyugdíj megállapításánál. Jelenleg tízezren vannak ilyen élethelyzetben, s nem tudni, összesen hány családtag kényszerülhet otthon maradni beteg, kiszolgáltatott idős rokona, szülője mellett, ha számukra az állam már nem biztosít majd semmiféle gondoskodást.

Minél rosszabbul van, annál többet ér
A házi segítségnyújtásról szóló miniszteri rendelet részletesen tartalmazza a gondozási szükséglet, és az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának részletes szabályait. Ezen belül olvasható az az értékelő adatlap, amely alapján a jogosultságot megítélik.
Eszerint a táplálkozásnál például azt vizsgálják, képes-e elkészíteni és elfogyasztani önállóan az ételt a rászoruló, idős ember. Ha ez megfelelő, nem kap érte pontot, ha kisebb segítségre szorul 1 pont, ha bevásárláshoz rendszeres segítségre van szüksége, de az elkészítéshez csak időnként igényel segítséget 2 pont, ha az ételek elkészítéséhez állandó segítségre van szüksége, de önállóan elfogyasztja 3 pont, ha ezek mellett még speciális diétát is igényel, az 4 pont, ha pedig sem elkészíteni, sem elfogyasztani nem tudja önállóan, az pedig 5 pont.
Ha a rászoruló, s otthoni ápolást igénylő idős ember a mosdó használatánál segítséget igényel, és nem képes higiénés szabályok betartására 3 pontot kap, ha gyakran szorul felügyeletre szintén 3 pontot, ha pedig jelentős segítségre van szüksége a mozgáshoz, és segédeszköz használata is szükséges számára, az további 4 pont. Az önkiszolgálás, önellátás megítélése mellett a mentális, érzékszervi és mozgási funkciókat, szociális körülményeket is megnézik, és felmérik az egészségügyi ellátási és felügyeleti igényeket.
Mindebből kiderül, ahhoz, hogy a kormány otthoni gondozásra és segítségre méltónak találjon egy idős embert, rettentően betegnek, szinte magatehetetlennek kell lennie.

A baj nem jár egyedül

Márciustól további három segély szűnik meg, így például a rendszeres szociális segély. Ezt azok kapták, mintegy 38 ezren, akik aktív korúak, de nem foglalkoztatták őket és az egy főre jutó jövedelem a családjukban 25 ezer 650 forint alatt van. Köztük vannak egészségkárosodottak, nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők, akik 14 éven aluli gyermeket nevelnek, akik helyi rendelet alapján kaptak segélyt, átlagosan 25 ezer 300 forintot. Ők egyébként foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérhetnek - ami 22 ezer 800 forint lesz havonta -, de csak abban az esetben, ha legalább 30 napot dolgoztak az adott évben közmunkásként vagy más módon. A nem munkaképesek egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást kaphatnak.

Megszűnik a lakásfenntartási támogatás is, amelynek legkisebb összege 2500 forint volt, de ez a kis pénz is enyhítette a rezsiköltségek kifizetésének gondját sok ezer családban. Hasonló segítséget nyújtott az adósságcsökkentési támogatás, amelyet mintegy tízezren kaptak, s amelyet a kabinet most szintén megszüntetett. A jövőben ugyanis már az önkormányzatok dönthetnek arról mivel és mennyivel segítik a rászorulókat, noha nem valószínű, hogy az eddigi kedvezményezett 455 ezer ember mindegyike kap valamilyen segítséget, hiszen a helyhatóságok számára az állam nem biztosítja a segélyezéshez szükséges forrásokat. A települési támogatások fedezetét ugyanis két forrásból biztosítanák.

A jelentősebb bevétellel rendelkező településeknek maguknak kell erre a forrást előteremteniük, ezek a tervezet szerint azok, ahol az egy lakosra jutó "adóerő-képesség" meghaladja a 32 ezer forintot. Azok települések pedig, amelyek gazdasági helyzetüknél fogva nem képesek érdemi adóbevételt produkálni, pályázhatnak a szociális támogatások fedezetére - noha a költségvetési keretösszeg rendkívül alacsony, mindössze 30-34 milliárd forint. Magyarán, valójában az önkormányzatoknak az iparűzési adóból kellene kifizetniük a szociális juttatásokat, ám bizonyos településeknek alig van ebből származó bevétele. Még a nagyvárosok önkormányzatai is gondban vannak, a kistelepülések pedig szinte egyáltalán nem látják, hogy lesz-e pénzük a segélyek finanszírozására.

Az ellenzék szerint már most egyértelmű: néhány önkormányzat csak rossz döntéssel tudja majd megoldani ezt a helyzetet, hiszen vagy az adókat emelik, vagy ellátatlanul hagyják a rászorulókat. A megszüntetendő ellátásokat évente összesen 600 ezren vették igénybe (vannak, akik több ellátást is kaptak). Ez a lakosság több mint 6 százaléka, de a tízezer fő alatti településeken ez az arány 8,5 százalék volt. A változtatást ráadásul leginkább azok szenvedik majd meg, akik a kisvárosokban, falvakban élnek, ahol az önkormányzat is "szegény". Várhatóan tehát most is a legszegényebb térségek legszegényebbjei járnak rosszul az Orbán-kormány újabb intézkedésével is.

Terrorizmus - "Ez nem civilizációk és kultúrák összecsapása"

A terrorizmus elleni lehetséges uniós intézkedéseket vitatta meg az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Brüsszelben.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja, a bizottság álláspontját ismertetendő arról beszélt, hogy a jelenleg is rendelkezésre álló eszközök alkalmazásának hatékonyságát kellene növelni. "A terrorizmus nem ismer határokat" - szögezte le a görög politikus, aki szerint éppen ezért az EU-nak koherens és egységes választ kell adnia, a különféle intézményeknek nem most kell versengeniük, hogy melyikük tesz többet, vagy kelti pusztán ennek látszatát. "A szabadság és a biztonság egyazon érme két oldala, nem egymással ellentétes célok" - hangsúlyozta Avramopulosz.

Hangsúlyozta, hogy bármilyen új intézkedés előtt a már meglévő uniós lehetőségeket kell jobban kihasználni, például a schengeni információs rendszert. Avramopulosz szerint mindazonáltal szükség van a légi utasok adatait rögzítő új uniós adatbázisra, hogy a rendfenntartó és bűnüldöző erők hozzáférjenek a szükséges adatokhoz, emellett pedig optimalizálni kell az információmegosztást a tagállami hatóságok között. A görög biztos rámutatott, hogy a fegyverkereskelem és a terrorizmus finanszírozása ellen is lépéseket kell tenni, valamint az együttműködést is javítani kell.

Az Európai Néppárt vezérszónoka, Monika Hohlmeier annak fontosságát hangsúlyozta, hogy nem szabad elveszni a részletekben, és azt kell szem előtt tartani, hogy milyen eszközökre van szükségük a bűnüldöző szerveknek, és hogyan lehet elejét venni a radikalizációnak. Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetője aláhúzta, hogy az EU alapja a szabadság. Az olasz politikus szerint is a meglévő eszközöket kell jobban kihasználni, a mozgás szabadságának aláásása nélkül. Pittella úgy vélte, hogy a légi utasok adatainak regisztere önmagában nem old meg semmit, az adatkezelés kockázata pedig túl nagy. A frakcióvezető szerint meg kell erősíteni az igazságügyi együttműködést és a társadalmi befogadást, mert a támadók sokszor a társadalom pereméről érkeznek. Pittella úgy ítélte meg, a radikalizáció ellen több párbeszédre és oktatásra lenne szükség.

Timothy Kirkhope, az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjából arról beszélt, hogy legalább 3000 úgynevezett külföldi harcos térhet vissza Európába a Közel-Keletről, s használhatják ki a tagállamok közötti információcserében rejlő hiányosságokat. A brit konzervatív politikus szerint éppen ezért jó ötletnek tartja a légi utasok adatainak összegyűjtését.

A liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt Eurointel néven arra tett javaslatot, hogy a tagállamok osszanak meg egymással több információt, amelyet aztán közösen elemezzenek.
"Nem az a gond, hogy nem gyűjtünk elég adatot, hanem, hogy a hatóságok nem osztják meg egymással" - húzta alá a belga politikus, aki szerint ugyanolyan ambíciózusnak kell lenni, mint a 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadásokat követően. A volt belga kormányfő szerint az uniós szerződés előírásainak sem kellene akadályt jelenteniük, mert ha a bankok védelme érdekében lehetett gyorsított eljárással módosítani az alapszerződés passzusait, akkor az állampolgárok biztonságának szavatolása érdekében is lehetővé kell ezt tenni. "Ez nem civilizációk és kulturák összecsapása, bűnözőkkel és terroristákkal harcolunk" - húzta alá Verhofstadt.

A radikális baloldal vezérszónoka, Cornelia Ernst azt hangsúlyozta, hogy a terrorizmus ellen ott kell fellépni, ahol keletkezik, például nem lenne szabad fegyvereket szállítani Irakba vagy Szaúd-Arábiába. A politikus szerint Európában ott keletkezik terrorizmus, ahol a társadalmi befogadás csődöt mond. Tűzzel nem lehet tüzet oltani - húzta alá a német képviselő.

Jan Philip Albrecht, a zöld frakció részéről azt nyomatékosította, hogy nem a tömeges adatgyűjtés, hanem a célzott intézkedések jelenthetnek megoldást, ezért nem jelképes, de a polgárok szabadságjogait feláldozó intézkedésekre kellene költeni több százmillió eurót, hanem azoknak a szakembereknek kellene segítséget nyújtani, akik a hírszerzési adatokat elemzik, annak érdekében, hogy fel tudják tárni az összefüggéseket.

Az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport szószólója, Paul Nuttall úgy vélte, három dologra van szükség. Egyrészt be kell vonni az európai muszlimokat, akiknek szerinte felelősségük van abban, hogy kivessék maguk közül a radikálisokat. Emellett Nuttall arra az álláspontra helyezkedett, hogy el kell számoltatni Törökországot, amely szemet huny afölött, hogy dzsihadisták járkálnak át a határain, miközben több százmillió eurót vesz fel előcsatlakozási támogatásként. A brit politikus szerint emellett szigorúbb határellenőrzésre is szükség van. Paul Nuttall megjegyezte: nem az a kérdés, lesz-e újabb terrortámadás, hanem az, hogy hol és mikor.

A magyar képviselők részéről Morvai Krisztina és Sógor Csaba kapott szót. A Jobbik EP-képviselője arról beszélt, hogy megdöbbentő, ha ártatlanok esnek áldozatul a terrorizmusnak, ám aki használja az eszét, az látja, hogy az emberek természetes félelme könnyen kihasználható olyan intézkedések bevezetésére, amelyek csökkentik a szabadságukat. Felidézte, hogy a 2001-es terrortámadásokat követően két "igazságtalan és indokolhatatlan" háború indult el, elkezdődött az internet totális ellenőrzése, és továbbra is embereket tartanak fogva és kínoznak Guantánamón (az amerikai börtöntáborban), s a világ ettől mégsem lett biztonságosabb. A romániai magyar néppárti EP-képviselő, Sógor Csaba úgy vélte, hogy meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, jobban kell alkalmazni a meglévő szabályokat, de a biztonság növelésének nem szabad veszélyeztetnie a szabadságjogokat.

Szerző

Terrorizmus - "Ez nem civilizációk és kultúrák összecsapása"

A terrorizmus elleni lehetséges uniós intézkedéseket vitatta meg az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Brüsszelben.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja, a bizottság álláspontját ismertetendő arról beszélt, hogy a jelenleg is rendelkezésre álló eszközök alkalmazásának hatékonyságát kellene növelni. "A terrorizmus nem ismer határokat" - szögezte le a görög politikus, aki szerint éppen ezért az EU-nak koherens és egységes választ kell adnia, a különféle intézményeknek nem most kell versengeniük, hogy melyikük tesz többet, vagy kelti pusztán ennek látszatát. "A szabadság és a biztonság egyazon érme két oldala, nem egymással ellentétes célok" - hangsúlyozta Avramopulosz.

Hangsúlyozta, hogy bármilyen új intézkedés előtt a már meglévő uniós lehetőségeket kell jobban kihasználni, például a schengeni információs rendszert. Avramopulosz szerint mindazonáltal szükség van a légi utasok adatait rögzítő új uniós adatbázisra, hogy a rendfenntartó és bűnüldöző erők hozzáférjenek a szükséges adatokhoz, emellett pedig optimalizálni kell az információmegosztást a tagállami hatóságok között. A görög biztos rámutatott, hogy a fegyverkereskelem és a terrorizmus finanszírozása ellen is lépéseket kell tenni, valamint az együttműködést is javítani kell.

Az Európai Néppárt vezérszónoka, Monika Hohlmeier annak fontosságát hangsúlyozta, hogy nem szabad elveszni a részletekben, és azt kell szem előtt tartani, hogy milyen eszközökre van szükségük a bűnüldöző szerveknek, és hogyan lehet elejét venni a radikalizációnak. Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetője aláhúzta, hogy az EU alapja a szabadság. Az olasz politikus szerint is a meglévő eszközöket kell jobban kihasználni, a mozgás szabadságának aláásása nélkül. Pittella úgy vélte, hogy a légi utasok adatainak regisztere önmagában nem old meg semmit, az adatkezelés kockázata pedig túl nagy. A frakcióvezető szerint meg kell erősíteni az igazságügyi együttműködést és a társadalmi befogadást, mert a támadók sokszor a társadalom pereméről érkeznek. Pittella úgy ítélte meg, a radikalizáció ellen több párbeszédre és oktatásra lenne szükség.

Timothy Kirkhope, az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjából arról beszélt, hogy legalább 3000 úgynevezett külföldi harcos térhet vissza Európába a Közel-Keletről, s használhatják ki a tagállamok közötti információcserében rejlő hiányosságokat. A brit konzervatív politikus szerint éppen ezért jó ötletnek tartja a légi utasok adatainak összegyűjtését.

A liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt Eurointel néven arra tett javaslatot, hogy a tagállamok osszanak meg egymással több információt, amelyet aztán közösen elemezzenek.
"Nem az a gond, hogy nem gyűjtünk elég adatot, hanem, hogy a hatóságok nem osztják meg egymással" - húzta alá a belga politikus, aki szerint ugyanolyan ambíciózusnak kell lenni, mint a 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadásokat követően. A volt belga kormányfő szerint az uniós szerződés előírásainak sem kellene akadályt jelenteniük, mert ha a bankok védelme érdekében lehetett gyorsított eljárással módosítani az alapszerződés passzusait, akkor az állampolgárok biztonságának szavatolása érdekében is lehetővé kell ezt tenni. "Ez nem civilizációk és kulturák összecsapása, bűnözőkkel és terroristákkal harcolunk" - húzta alá Verhofstadt.

A radikális baloldal vezérszónoka, Cornelia Ernst azt hangsúlyozta, hogy a terrorizmus ellen ott kell fellépni, ahol keletkezik, például nem lenne szabad fegyvereket szállítani Irakba vagy Szaúd-Arábiába. A politikus szerint Európában ott keletkezik terrorizmus, ahol a társadalmi befogadás csődöt mond. Tűzzel nem lehet tüzet oltani - húzta alá a német képviselő.

Jan Philip Albrecht, a zöld frakció részéről azt nyomatékosította, hogy nem a tömeges adatgyűjtés, hanem a célzott intézkedések jelenthetnek megoldást, ezért nem jelképes, de a polgárok szabadságjogait feláldozó intézkedésekre kellene költeni több százmillió eurót, hanem azoknak a szakembereknek kellene segítséget nyújtani, akik a hírszerzési adatokat elemzik, annak érdekében, hogy fel tudják tárni az összefüggéseket.

Az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport szószólója, Paul Nuttall úgy vélte, három dologra van szükség. Egyrészt be kell vonni az európai muszlimokat, akiknek szerinte felelősségük van abban, hogy kivessék maguk közül a radikálisokat. Emellett Nuttall arra az álláspontra helyezkedett, hogy el kell számoltatni Törökországot, amely szemet huny afölött, hogy dzsihadisták járkálnak át a határain, miközben több százmillió eurót vesz fel előcsatlakozási támogatásként. A brit politikus szerint emellett szigorúbb határellenőrzésre is szükség van. Paul Nuttall megjegyezte: nem az a kérdés, lesz-e újabb terrortámadás, hanem az, hogy hol és mikor.

A magyar képviselők részéről Morvai Krisztina és Sógor Csaba kapott szót. A Jobbik EP-képviselője arról beszélt, hogy megdöbbentő, ha ártatlanok esnek áldozatul a terrorizmusnak, ám aki használja az eszét, az látja, hogy az emberek természetes félelme könnyen kihasználható olyan intézkedések bevezetésére, amelyek csökkentik a szabadságukat. Felidézte, hogy a 2001-es terrortámadásokat követően két "igazságtalan és indokolhatatlan" háború indult el, elkezdődött az internet totális ellenőrzése, és továbbra is embereket tartanak fogva és kínoznak Guantánamón (az amerikai börtöntáborban), s a világ ettől mégsem lett biztonságosabb. A romániai magyar néppárti EP-képviselő, Sógor Csaba úgy vélte, hogy meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, jobban kell alkalmazni a meglévő szabályokat, de a biztonság növelésének nem szabad veszélyeztetnie a szabadságjogokat.

Szerző