Egész nap Stravinsky a Müpában

Február 7-én, jövő szombaton rendezik meg a Művészetek Palotájában a Stravinsky-maratont, amelyen az ország vezető szimfonikus és kamarazenekaraival olyan szólisták és karmesterek lépnek színpadra, mint Jandó Jenő, Perényi Miklós, Kelemen Barnabás, Fischer Iván és Kovács János. Alföldi Róbert rendezőként, Bozsik Yvette koreográfusként működik közre az egész napos minifesztiválon.

"Igor Stravinsky teljesen megváltoztatta a zenetörténelmet sokkolóan radikális, modern nyelvezetével, különösen ritmusaival, hangsúlyaival, anti-romantikus szemtelenségével. Joseph Haydn óta egy zeneszerző sem volt ilyen szellemes, okos és humoros. Életműve, amely különböző stíluskorszakokból áll össze, maga a 20. század - hihetetlenül izgalmas" - véli Fischer Iván a sorozat házigazdája, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, a zenei maratonok művészeti vezetőjét.

A Stravinsky-maraton tizenegy koncertje 10.30-tól 22.00-ig tölti meg a Művészetek Palotája termeit, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet és a Fesztivál Színházat.

Mint arról már beszámoltunk, elsőként, szombaton délelőtt A tűzmadár című balett zenéje csendül fel a Kovács János vezényelte MR Szimfonikusok tolmácsolásában. A hangversenyeken leggyakrabban az 1919-ből származó, második változat hallható, az MR Szimfonikusok azonban az 1910-ben bemutatott eredeti balettzenét játsszák.

A Pannon Filharmonikusok Bogányi Tibor vezényletével adandó kora délutáni hangversenyének egyik fénypontja Stravinsky Zsoltárszimfóniájának bemutatása lesz a Nemzeti Énekkar közreműködésével.

Nem sokkal később egy Stravinsky alkotói életében fordulópontot jelentő mű, a Pulcinella című balett kerül terítékre a Takács-Nagy Gábor vezényelte Budapesti Vonósok, három neves hazai szólista - Megyesi Schwartz Lúcia alt, Megyesi Zoltán tenor és Cser Krisztián basszus -, valamint a Bozsik Yvette Társulat előadásában.

A Pulcinella, melyhez Stravinsky a 18. századig nyúlt vissza inspirációért, 1920-ban debütált a Párizsi Operaházban Pablo Picasso kosztümeivel és díszleteivel. A hatalmas feltűnést keltő művel Stravinsky belépett életének második, neoklasszikus alkotói korszakába.

Az egyik esti koncerten különleges hangszereléssel találkozhatunk: a komponista által 1966-ban alt és basszus szólóra, kórusra és zenekarra írott, saját maga által "zsebrequiemnek" nevezett Requiem Canticles, valamint az 1923-ra elkészült végleges változatában négy énekszólistát, kórust, négy zongorát és népes ütőhangszer-csoportot foglalkoztató Les noces (A menyegző) Ránki Fülöp, Borbély László, Bizják Dóra és Zentai Károly zongoraművészek, Miksch Adrienn, Kovács Annamária, Kálmán László és Massányi Viktor énekszólisták, az Amadinda Ütőegyüttes, a Concerto Budapest és a Szent Efrém Férfikar előadásában csendül fel Rácz Zoltán vezényletével.

A maraton zárásaként Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar Stravinsky egyik magnum opusát, a Tavaszi áldozatot mutatják be este. A Stravinsky-maraton további fellépői közé tartozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Csaba Péter vezényelte MÁV Szimfonikusok, akik Kelemen Barnabás hegedűművészt látják vendégül.

A Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai több kamaraformációban is színre lépnek, közreműködnek például A katona története című darabban, amelyet Alföldi Róbert rendezésében és Jankó Zsolt vezényletével láthat a közönség. A délelőtti koncertek egyikén zeneiskolások is bemutatkozhatnak Stravinsky pedagógiai célból komponált műveivel.

Szerző
Frissítve: 2015.01.28. 21:41

Papíron nőtt a foglalkoztatás

A foglalkoztatottak száma 4 millió 142 ezer fő volt a múlt év negyedik negyedévében, a 15-74 éves foglalkoztatottaké pedig 172 ezerrel nőtt az egy évvel korábbival összevetve - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból. A munkanélküliek száma emellett 80 ezerrel 319 ezerre csökkent tavaly ebben az időszakban, az előző év azonos időszakához képest, a munkanélküliségi ráta is 2,0 százalékponttal 7,1 százalékra mérséklődött.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a közfoglalkoztatottak adatai nélkül gyenge a foglalkoztatás növekedési dinamikája, ennél erőteljesebb ütemre lenne szükség ahhoz, hogy ténylegesen javuljon a munkaerő-piaci helyzet. Az elemző szerint a tavaly decemberben valószínűleg bővülhetett közfoglalkoztatottak száma, ennek szerepe lehetett abban, hogy havi összehasonlításban ismét csökkent a munkanélküliségi ráta. Hasonlóképpen vélekedett

Balatoni András, az ING vezető elemzője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsődleges munkaerőpiacon megtorpant a foglalkoztatás bővülése. A szakember a következő hónapokban sem vár érdemi javulást. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy közfoglalkoztatottak számának tervezett bővítése a gazdaság jelenlegi helyzetében nem feltétlenül indokolt. A Nemzetgazdaság Minisztérium (NGM) az adatokra reagálva viszont azt hangsúlyozta, hogy folytatódnak a kedvező munkaerő-piaci trendek Magyarországon, tartósan 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma, ebben egyre meghatározóbb szerepe jut a versenyszféra bővülésének. A foglalkoztatottak számának növekedésében nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, a kormány célzott foglalkoztatási programjainak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak - áll a minisztérium közleményében.

Katona Tamás egyetemi tanár ezzel szemben nem osztotta a szaktárca derűlátását. Arra hívta fel a figyelmet,hogy a KSH statisztikákban 200 ezernél több közmunkás, és legalább 100 ezer olyan külföldön dolgozó magyar állampolgár is található, azok akik még egy évnél rövidebb ideig dolgoztak más országokban.

A közgazdászprofesszor a Népszavának elmondta, a közmunkával az az igazi nagy baj, hogy többnyire látszatmunkát végeztetnek az emberekkel, és ez a foglalkoztatási forma nem vezet vissza a tényleges munkaerőpiacra. Használható tudást adó átképzésre és szükség esetén szociális munkás segítségére lenne szükség, hiszen a munkanélküliek majdnem másfél keres munkát, miközben csak 3 hónapig kap segélyt. A passzív munkanélküliek, vagyis akik már nem is keresnek munkát, és kiestek mindenféle szociális ellátásból, szintén legalább 100 ezerrel növelik a valós munkanélküliek számát - tette hozzá Katona Tamás.

Szerző

Bevándorlók letelepedési kötvénnyel

Publikálás dátuma
2015.01.29. 06:23
Kínában fizették be eddig a legtöbbet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A másfél éve létező letelepedési kötvény afféle sötét ló akár a befektetési, akár a bevándorlási lehetőségként tekintünk rá. A mostanában bevándorlásellenes hangot megütő Fidesz vezetés védi "saját gyermekét", mondván, a letelepedési jog árusítása befektetési kérdés. Az offshore hátterű közvetítő cégek miatt a Fideszben is egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak a felsőbb vezetők. Az PM egy törvénymódosítással államosítaná a külföldieknek szóló kötvények árusítását, hogy a profit is itt maradjon, az Együtt megszüntetné az egész intézményt.

Kósa Lajos fideszes alelnök egy ideig szembe ment Rogán Antal frakcióvezetővel, de hamar irányt változtatott. A fideszes alelnök vasárnapi sajtótájékoztatóján még azt mondta, egyetért a Párbeszéd Magyarországért (PM) javaslatával, miszerint jobb lenne, ha az állam kezében összpontosulna a letelepedési kötvények értékesítése. Hétfőn viszont az alelnök - miután tájékozódott a programmal kapcsolatban - meggondolta magát, és úgy döntött mégis támogatja Rogán álláspontját, miszerint minden úgy jó a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban, ahogyan van - derült ki a Fidesz sajtóosztálya az RTL Klubnak címzett leveléből.

Azt ugyan nem tudni, mik azok a részletek melyek megismerése után a fideszes alelnök változtatott véleményén, de az továbbra is tény, hogy a letelepedési kötvények ügyében már nem először merült fel, hogy gyanúsan működnek a külföldi közvetítői cégek, amelyek közül több bevallottan off-shore hátterű. Ellenzéki pártok szerint ez indokolhatja akár a törvény megváltoztatását is.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) a hét elején be is nyújtotta a parlamenthez harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt módosító javaslatát, amelynek lényerge, hogy az államra vagy állami cégekre bízná a letelepedési kötvények értékesítését.

Az ellenzéki párt úgy véli azért van szükség a módosításra, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, és a nem csekély profit off-shore gyanús, zavaros hátterű cégek zsebébe vándorol.

Elképzelésük szerint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) a magyar nagykövetségekkel együttműködve értékesíthetné az államkötvényeket külföldön, a diplomáciai képviseleteken, vagy ha mindenképp külsős vállalkozás tudja csak ellátni a feladatot, akkor az legyen állami cég, hogy a kötvényeken elért profit pedig a költségvetést gazdagítsa a magáncégek helyett.

Álláspontjuk szerint fel kell számolni azt az ellenőrizhetetlen, különös és érthetetlen eljárást, ahogy a fideszes Rogán Antal által vezetett gazdasági bizottság hatóságként eljárva, pályáztatás nélkül kiválasztja a közvetítői vállalkozásokat, ezzel monopolhelyzetbe hoz bizonyos magáncégeket.

Az üzlet pedig beindult. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) а program indulása óta 2014 végéig összesen 2213 letelepedési államkötvényt értékesített, ami körülbelül 150 milliárd forintot meghaladó bevételt jelenthet az államnak.

A jelenlegi, 2012-ben elfogadott rendszer szerint a kijelölt közvetítő vállalkozások megvásárolják a speciális államkötvényeket, a letelepedni kívánóknak pedig a kötvények után kibocsátott saját értékpapírból (nemrég megemelt) 300 ezer euró értékben kell vásárolniuk és legalább 5 évig birtokolni ezeket. Cserébe a letelepedni vágyók tartózkodási engedélyt kapnak és szabadon mozoghatnak az Európai Unióban, úgy, hogy még csak nem is kell huzamosabb időt tölteniük Magyarországon, de fél év után akár le is telepedhetnek hazánkban.

A letelepedési kötvények értékesítése során az állam és a letelepedni vágyók is csak a közvetítő cégekkel kötnek szerződést, egymással nem kerülnek kapcsolatba. A közvetítő cégek az ÁKK-tól diszkontáron vásárolják meg a kötvényeket, majd a kötvény lejártakor a névérték összegét kapják meg érte. Ez a különbözet biztosítja a tranzakciónkénti körülbelül 11 millió forintnak megfelelő hozamot. A letelepedési kötvények értékesítéséért külön közvetítői jutalékot számolnak fel a cégek, darabonként 40-45 ezer eurót, amely összességében akár 110 - 140 millió eurót is elérheti. Ekkora jövedelem elérésének lehetősége már jelentős korrupciós kockázatot is jelent – véli a PM.

A közvetítő cégekkel kapcsolatban azonban nem csak az elérhető haszon jelent korrupciós kockázatot. A kötvényforgalmazásra szerződött cégek székhelye nagyrészt olyan helyeken található, melyeket előszeretettel használnak "adóoptimalizálásra". Csupán egy rendelkezik magyarországi székhellyel (Arton Capital Hungary Kft.), viszont ennek tulajdonosai sem magyarok. (Lásd táblázatunkat.)

Ezen kívül egyes államkötvényeket értékesítő cégek tulajdonosi hálója is meglehetősen átláthatatlan. Az értékesítési vállalatok között található két liechtensteini cég továbbszerződött egy ismeretlen tulajdonosú belize-i off-shore vállalattal, amely egy magyarországi cégen keresztül a kaposvári tábornokper első számú vádlottjához, Csákó Sándorhoz és a Sólyom légitársasághoz is kapcsolódik. A cégek közül nem ez az egyetlen érdekes tulajdonosi hálózattal rendelkező vállalkozás. Az egyik szingapúri off-shore cég éppen a nemrég a végelszámolás sorsára jutott Széchenyi Kereskedelmi Bankot választotta magyarországi partnerének, amelynek egyik nagytulajdonosa éppen Töröcskei István, az kötvényeket értékesítő ÁKK leköszönt igazgatója – tudhatjuk meg az atlatszo.hu cikkéből.

(A bankár helyzetét súlyosbította, hogy az említett bankon kívül további két csődbe jutott pénzintézetben is volt érdekeltsége (Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, Széchenyi István Hitelszövetkezet), ezért szinte elkerülhetetlen volt lemondása ÁKK-s pozíciójáról is. Mégis inkább az volt meglepő, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csak több hetes gondolkodás után fogadta el Töröcskei távozási szándékát.)

Szabó Zsolt, a PM gazdasági szakpolitikusa szerint érdemes lenne átvizsgálni Töröcskei ügyleteit, többek között a letelepedési kötvények átláthatatlan módú árusítását, és azt is, hogy a Széchenyi Bank milliárdos betétesei hogyan kaphatnak a kötelezően juttatandó kártalanításon túl jelentős állami segítséget is.

A leköszönt vezérigazgatóval összefüggésbe hozható céggel és a két liechtensteini vállalkozással szemben egyaránt indult vizsgálat az elmúlt évben törvénysértés miatt. A szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd.-t tavaly júliusban kezdték vizsgálni, mert a cég állítólag Kínában toborzott Magyarországon letelepedni kívánókat, akiket turistavízummal utaztatott be Szingapúrba, viszont Szingapúrban, ahol a cégnek kizárólagos jogosultsága van, egyetlen papírt sem próbáltak meg sem eladni, sem reklámozni. Ezen kívül felmerült, hogy az Euro-Asia a Hungary State Special Debt Fund (HSSD) felségterületén tevékenykedett, holott a törvény szerint egy országban csak egy vállalkozás kereshet vevőket a kötvényekre. (A Magyarországon bejegyezett közvetítő viszont bárhol a világon toborozhat.) A cég befejezte jogsértő tevékenységét és erről nyilatkozott a parlament gazdasági bizottságának is, így tovább folytathatja tevékenységét. A liechtensteini S&Z engedélyét viszont bevonták tavaly decemberben, mert az AKK törvényében meghatározott 45 napos határidőt a letelepedési kötvények jegyzésére többször is elmulasztotta, ami az engedély automatikus visszavonásával járt.

A letelepedési kötvények értékesítését végző cégek közül a Kajmán-szigeteken található HSSD a legnagyobb, mely a Kínai Népköztársaság, valamint a Vietnami Szocialista Köztársaság állampolgáraival köthet szerződést. A cég tulajdonosi hálózatának szerkezete itt sem egyértelmű. Az atlatszo.hu korábban kikérte a céggel kötött szerződés dokumentumát, de az üzleti titkot sértő részek nélkül nem derül ki belőle, hogy mekkora időszakra kötötték a szerződést, illetve az sem, hogy ha valamilyen probléma lép fel, az ÁKK a forgalomba hozatal leállításán és felfüggesztésén kívül még milyen eszközökkel élhet. Emellett a kötvények ellenértékének megfizetésére és elszámoltatására vonatkozó szabályok is titkosak.

A cégek pontos tulajdonosi hátteréről nem sokat tudni, ezért a PM közérdekű adatigénylést nyújt be ezek tisztázására. Rogán Antal szerint a kötvényeket forgalmazó cégek nem minősülnek off-shore cégnek, mivel felfedték hátterüket a gazdasági bizottság előtt. Viszont az ÁKK sem tud arról, hogy kik állnak a cégek mögött – derül ki a korábbi nyilatkozataikból.

 Ne legyen letelepedési kötvény
A letelepedési kötvényekről szóló jogszabály hatályon kívül helyezését kezdeményezi az Együtt színeiben politizáló Szelényi Zsuzsanna. Közleményében azt hangoztatta, a bevándorló ellenes hangulatkeltés helyett azonnal fel kell függeszteni a letelepedési kötvények árusítását.
A kötvények olyan személyeknek és cégeknek biztosítanak pénzért letelepedési lehetőséget hazánkban, és szabad utazást az Európai Unió tagországaiba, akikről a magyar hatóságok semmilyen információval nem rendelkeznek - írja Szelényi. A kötvények árusítását ráadásul – ezt már 2013 szeptembere óta tudjuk – különböző, többek között a Kajmán-szigeteken bejegyezett, offshore hátterű cégek végzik. Azaz könnyen elképzelhető, hogy annak árusításán a kormányhoz közel álló gazdasági érdekkörök gazdagodnak. Magyarországnak nem éri meg, hogy a fideszes urizálás folytatása miatt nemzetbiztonsági kockázatot vállaljon - állapítja meg közleményében az Együtt politikusa, aki ezért a letelepedési kötvényekről szóló jogszabályok hatályon kívül helyezését kezdeményezi a parlamentben.

Miért jó üzlet a letelepedési kötvény?

A letelepedési kötvény megvásárlása közel olyan kedvezményekre jogosítja fel a vásárlót, mintha állampolgárságot "vett volna". Akinek van letelepedésije, alanyi jogon kérhet munkanélküli és szociális segélyt, ugyanazok az adókedvezmények szólnak neki, mint a magyar munkavállalónak, és még az oktatásban is ugyanazokat a jogokat kapja meg, mint egy született magyar, tehát például jogosult a diákhitel felvételére is. Ugyanakkor annak, aki ilyen összegű (300 ezer eurós) kötvényt vásárol, nem valószínű, hogy szüksége van ezekre a kedvezményekre. Sokkal inkább az lehet vonzó számukra, hogy a letelepedési kötvény megvásárlásával belépőt váltanak az EU más országaiba is – így sokan ugródeszkaként használhatják a magyar kötvényeket.

Ezt támasztja alá az is, hogy amíg a jogszabály tartalmazta azt a kritériumot, hogy maximum 180 napig lehet távol maradni Magyarországtól, és évente kétszer Magyarországra kell utazni a családdal együtt, addig kevesen vásároltak az állampapírból. Viszont mióta ezek a feltételek kikerültek, hirtelen megugrott a kötvények eladása.

A letelepedési kötvénynek megvásárlásához csupán egy magyarországi szállás- vagy lakóhely szükséges, az így megszerzett tartózkodási engedély pedig fél év elteltével letelepedési engedélyre váltható. Az egyébként ötéves időtartamú, hozamot is fizető befektetés, valamint közvetítői jutalék az érdeklődést tekintve elfogadható ár ez a vízummal kapcsolatos ügyek intézésének elkerüléséért, a hazai kedvezmények megszerzéséért, és az európai belépőért cserébe.

A letelepedési kötvény befektetési kérdés
Miközben a kormányoldalon erőteljes bevándorlásellenes hangokat hallani, a szabályok szigorítása esetén sem lesz változás a letelepedési kötvényt vásárlók magyar állampolgárrá válásának szabályaiban – derül ki Rogán Antal, fideszes frakcióvezető Napi Gazdaságnak adott interjújából. A frakcióvezető szerint a letelepedési kötvényeket kifejezetten a befektetők vonzására találtak ki és ennek megfelelően működtetik, így teljesen független a bevándorláspolitikától vagy annak változásától.