Hoffmann Rózsa a sajtószabadságról beszélt Strasbourgban

Publikálás dátuma
2015.01.29. 19:55
Fotó: Népszava
A sajtószabadság védelméről és kiemelten a keresztények ellen irányuló intolerancia, valamint a diszkrimináció elleni fellépésről szóló vitában fejtette ki álláspontját csütörtökön Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének téli ülésszakán Hoffmann Rózsa KDNP-s országgyűlési képviselő.

A média szabadságának védelméről szóló vitában Hoffmann kifejtette, hogy ahol nincs sajtószabadság, vagy szigorúan ellenőrzött keretek közé szorítják, ott a többi emberi jog sem tud érvényesülni.  A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett, hogy a 48-as forradalmárok egyik első dolga az volt, hogy kiszabadítsák a bebörtönzött újságírókat, és szabaddá tegyék a sajtót, a kommunista diktatúra pedig késlekedés nélkül csapott le azokra az újságírókra és írókra, akik nem fogadták el és ünnepelték a kommunista ideológiát.

Az egykori oktatási államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy újságírókat ítéljenek el azért, amilyen módon kifejezik magukat, amiért végzik a munkájukat, vagy meggyilkolják őket, ahogyan Párizsban. "Elfogadhatatlan a sajtóban vagy máshol dolgozó emberek terrorizálása, üldözése és fenyegetése" - nyomatékosította Hoffmann Rózsa, aki úgy vélte, hogy az önkifejezés szabadságával szemben egyetlen elvárás létezik: minden emberi lény méltóságának és meggyőződéseinek tisztelete

Hoffmann kifogásolta a határozati javaslat Magyarországra vonatkozó két passzusát. Ezek egyrészt a magyar médiaszabályozás további reformját sürgették a sajtó szabadságának növelése érdekében, másrészt a szólásszabadságot fenyegető előírások azonosítására szólítottak a magyar médiajogban. Hoffmann szerint ezek két évvel ezelőtt alaptalanná váltak, miután a kormány hosszas egyeztetést folytatott az Európa Tanáccsal, Thorbjorn Jagland, a szervezet főtitkára pedig úgy vélte, hogy a módosított szabályozás elfogadhatónak tűnik. Hoffmann felidézi, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Európa Tanács 2013 végén konferenciát tartott, ahol az Európa Tanács úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a törvények további módosítása. A kérdéses szövegrész ugyanakkor benne maradt a javaslatban, mert az ezek törlésére vonatkozó módosító javaslatokat leszavazta a közgyűlés.

Az intolerancia és a diszkrimináció elleni küzdelemről folytatott vitában Hoffmann ismét utalt a párizsi vérengzésre, s úgy vélte: a türelmetlenség elleni küzdelem sosem volt aktuálisabb, mint most.  "Az intolerancia intoleranciát szül, amelyet agresszió és egészen a gyilkosságig fajuló erőszak követ" - húzta alá a kereszténydemokrata politikus. Magyarország minden polgára, Európa népei és kormányai mélyen elítélik az intolerancia, a megkülönböztetés, az erőszak minden formáját - tette hozzá.   "A mi kultúránkban ez elfogadhatatlan" - nyomatékosította Hoffmann, aki szerint éppen ezért az emberi meggyőződéssel, vallással szembeni intolerancia is tűrhetetlen. A kormánypárti képviselő úgy vélte, kiemelt figyelmet érdemel a keresztény hit, mert álláspontja szerint Európa három hegyre épült: az athéni Akropolisz gondolatvilágára, Róma hét dombjára és a Golgotán meghozott áldozatra. Ez a három hegy képezi Európa értékeinek alapját - szögezte le Hoffmann.

Hoffmann a témában készülő jelentéshez első helyen azt a megállapítást fűzte, hogy nem igazságos a keresztény jelképek használatának tilalma, mert ezek senkit sem sértenek, a keresztények számára fontos üzenetet hordoznak, és nem irányulnak mások ellen. Használatuk korlátozása a szabadságot korlátozza - vélte a magyar országgyűlési képviselő.

Hoffman szerint nem igazságos, ha egy keresztény orvost vagy ápolót arra kényszerítenek, hogy meggyőződése ellenére abortuszt hajtson végre, vagy azzal fenyegetnek, hogy máskülönben elveszíti az állását. Nem tartja helyesnek Hoffmann azt sem, ha keresztény anyakönyvvezetőket retorzió érhet, ha megtagadják, hogy azonos nemű párokat adjanak össze. Sérelmezi a képviselő azt is, ha gyerekeket, diákokat vagy szüleiket keresztény vallásuk, szokásaik miatt fenyegetnek vagy kigúnyolnak iskolákban vagy bármilyen más intézményben. Ezek a jelenségek a volt államtitkár szerint egyre gyakoribbak egyes országokban.

Szerző

Fegyverszállításról tárgyal Kijev külföldi államokkal

Az ukrán védelmi tárca Ukrajnának történő fegyverszállításokról folytat tárgyalásokat külföldi államokkal - közölte Kijevben Andrij Ordinovics, az ukrán vezérkar katonai együttműködési osztályának helyettes vezetője újságíróknak, mielőtt külföldi országok katonai attaséival ült le tárgyalni.

Részleteket nem árult el, azt sem, hogy mely országokkal folytat ez ügyben tárgyalást Kijev. Azt azonban elmondta, hogy a fegyverszállításokon kívül az ukrán fél "kellően sikeres" tárgyalásokat folytatott külföldi államokkal halált nem okozó katonai eszközök szállításáról, valamint az ukrán hadsereg technikai és pénzügyi támogatásáról.

Közben Petro Porosenko ukrán elnök sürgette, hogy mihamarabb ismét üljön össze a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére létrehozott összekötőcsoport. Az ukrán elnök Kijevben folytatott megbeszélést a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló kontaktcsoport tagjaival, Leonyid Kucsma volt ukrán államfővel, Heidi Tagliavini EBESZ-képviselővel és Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövettel. Porosenko elengedhetetlennek nevezte, hogy a szeptemberben megkötött minszki megállapodások alapján mielőbb lépjen életbe tűzszünet Kelet-Ukrajnában, és jöjjön létre a szemben álló feleket szétválasztó ütközőzóna a harcvonal mentén, ahonnan mindkét oldalnak ki kell vonnia nehézfegyvereit.

A fehérorosz külügyminisztérium hírül adta, hogy a kontaktcsoport már pénteken kész összeülni Minszkben. Az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok Luhanszki Népköztársaságának vezetője, Ihor Plotnickij az orosz Ria Novosztyi hírportálnak telefonon azt mondta, hogy a szakadárok készek részt venni a megbeszélésen. Az ukrán külügyminisztérium egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy valóban ülésezni fog pénteken Minszkben a kontaktcsoport. Viktor Muzsenko, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette,hogy a szakadár tüzérség által rommá lőtt donyecki nemzetközi repülőtér elvesztette stratégiai jelentőségét, nincs értelme az ukrán katonáknak tovább védeni. Az ukrán erőket ezért a repülőtér területétől másfél kilométerre visszavonták. Muzsenko szavai szerint ottani állásokból ellenőrzés alatt tuják tartani a légi kikötő területét.

A reptér terminálja teljesen összeomlott a szakadárok tüzérségi támadásai következtében, emiatt a terminált már korábban elhagyták az ukrán katonák, és a légikikötő más épületeiben rendezkedtek be védelemre. A szakadárok rommá lőtték a repülőtér irányítótornyát, továbbá a leszállópályák is használhatatlanná váltak, tele vannak tüzérségi lövedékek okozta mély gödrökkel. A repteret hosszú hónapokon át védték a szakadatlan szeparatista támadásokkal szemben az ott szolgáló ukrán katonák és önkéntesek, akiket emberfölötti kitartásukért "kiborgoknak" neveztek el Ukrajnában.

Szerző

Fegyverszállításról tárgyal Kijev külföldi államokkal

Az ukrán védelmi tárca Ukrajnának történő fegyverszállításokról folytat tárgyalásokat külföldi államokkal - közölte Kijevben Andrij Ordinovics, az ukrán vezérkar katonai együttműködési osztályának helyettes vezetője újságíróknak, mielőtt külföldi országok katonai attaséival ült le tárgyalni.

Részleteket nem árult el, azt sem, hogy mely országokkal folytat ez ügyben tárgyalást Kijev. Azt azonban elmondta, hogy a fegyverszállításokon kívül az ukrán fél "kellően sikeres" tárgyalásokat folytatott külföldi államokkal halált nem okozó katonai eszközök szállításáról, valamint az ukrán hadsereg technikai és pénzügyi támogatásáról.

Közben Petro Porosenko ukrán elnök sürgette, hogy mihamarabb ismét üljön össze a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére létrehozott összekötőcsoport. Az ukrán elnök Kijevben folytatott megbeszélést a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló kontaktcsoport tagjaival, Leonyid Kucsma volt ukrán államfővel, Heidi Tagliavini EBESZ-képviselővel és Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövettel. Porosenko elengedhetetlennek nevezte, hogy a szeptemberben megkötött minszki megállapodások alapján mielőbb lépjen életbe tűzszünet Kelet-Ukrajnában, és jöjjön létre a szemben álló feleket szétválasztó ütközőzóna a harcvonal mentén, ahonnan mindkét oldalnak ki kell vonnia nehézfegyvereit.

A fehérorosz külügyminisztérium hírül adta, hogy a kontaktcsoport már pénteken kész összeülni Minszkben. Az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok Luhanszki Népköztársaságának vezetője, Ihor Plotnickij az orosz Ria Novosztyi hírportálnak telefonon azt mondta, hogy a szakadárok készek részt venni a megbeszélésen. Az ukrán külügyminisztérium egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy valóban ülésezni fog pénteken Minszkben a kontaktcsoport. Viktor Muzsenko, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette,hogy a szakadár tüzérség által rommá lőtt donyecki nemzetközi repülőtér elvesztette stratégiai jelentőségét, nincs értelme az ukrán katonáknak tovább védeni. Az ukrán erőket ezért a repülőtér területétől másfél kilométerre visszavonták. Muzsenko szavai szerint ottani állásokból ellenőrzés alatt tuják tartani a légi kikötő területét.

A reptér terminálja teljesen összeomlott a szakadárok tüzérségi támadásai következtében, emiatt a terminált már korábban elhagyták az ukrán katonák, és a légikikötő más épületeiben rendezkedtek be védelemre. A szakadárok rommá lőtték a repülőtér irányítótornyát, továbbá a leszállópályák is használhatatlanná váltak, tele vannak tüzérségi lövedékek okozta mély gödrökkel. A repteret hosszú hónapokon át védték a szakadatlan szeparatista támadásokkal szemben az ott szolgáló ukrán katonák és önkéntesek, akiket emberfölötti kitartásukért "kiborgoknak" neveztek el Ukrajnában.

Szerző