Elbocsátották Savaria zenekar igazgatóját

Rendkívüli felmondással elbocsátották Mérei Tamást, a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatóját, a zenekarhoz pedig önkormányzati biztost rendeltek ki - tájékoztatott Angyal László, a szombathelyi városháza kommunikációs vezetője.

Az elbocsátásról csütörtök esti ülésén döntött a város közgyűlése, miután értékelték a zenekar gazdálkodásával kapcsolatban a polgármester kezdeményezésére indult vizsgálatot.

Az igazgató felmentéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről rendelkező közgyűlési határozatban az áll, hogy a szimfonikus zenekarnak 2012-től kezdődően 100 milliós nagyságrendű kifizetetlen tartozása halmozódott fel, amit a pénzügyi beszámolókban nem szerepeltettek, a kötelező nyilvántartásokban nem vezettek. A munkáltató gazdasági érdekei ezzel jelentősen sérültek, ami indokolja, hogy Mérei Tamást felmentsék vezetői megbízatása alól és azonnali hatállyal megszüntessék munkaviszonyát.

Mérei Tamás jelenleg szabadságon van, de elkísérte a szimfonikus zenekart Párizsba, ahol ezekben a napokban nyolc alkalommal a milánói Scala balettkarával közösen lépnek fel a párizsi kongresszusi palotában.

A közgyűlés csütörtöki ülésén Czeglédy Csaba, a Éljen Szombathely-MSZP-DK-Együtt frakcióvezetője kifogásolta, hogy az önkormányzati vizsgálat lezárulta előtt hoznak meg egy ilyen döntést, Ipkovich György, szocialista képviselő szerint mivel a vizsgálat még tart, az ügynek az önkormányzatra nézve akár hátrányos jogkövetkezményei is lehetnek.

Az MTI tudósítójának pénteken sikerült telefonon elérni Mérei Tamást, aki elmondta: egyelőre a koncertek, a turné sikerére összpontosít, hazatérte után azonban a nyilvánosság elé áll.

"Az én szakmám nem olyan, mint a politika, itt nem lehet az egyik napról a másikra változtatni, nekem ezt a munkát be kell fejeznem, most azzal foglalkozom, hogy a zenekar párizsi fellépései minél jobban sikerüljenek" - mondta.

Szerző

A Szabadesés lett a legjobb - Díjaztak a flmkritikusok

Publikálás dátuma
2015.01.31. 06:48
Díjazottak. FOTÓ: MTI, Kallos Bea
Pénteken átadták a Magyar Filmkritikusok Díját a MÚOSZ székházában. Az 53. alkalommal megrendezett eseményen a játékfilmes kategóriában a tavalyi alkotásokon kívül a 2013-ban bemutatott, de a tavalyi díjazáskor értékelhetetlenül kevés művet is figyelembe vették a kritikusok.

Most 21 nagyjátékfilm közül a mindenre kiterjedő vita és többségi szavazás eredményeként a magyar filmkritikusok B. Nagy László díját a Szabadesés című film kapta, az elismerés egyként szól Pálfi György rendezőnek és Pusztai Ferenc producernek. A legjobb rendező Mundruczó Kornél lett a Fehér isten című filmjével. A filmkritikusok különdíját az elsőfilmes Császi Ádám vette át a Viharsarok című munkájáért, míg a legjobb első film díját a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmnek, Reisz Gábor debütálásának szavazták meg az ítészek. A legjobb színész díja Gálffi Lászlót illette az Utóélet és a Fehér Isten című filmekben nyújtott alakításáért, a legjobb színésznő díját Molnár Piroska érdemelte ki a Szabadesés és A nagy füzet című filmekben nyújtott alakításáért. Rév Marcell ugyancsak két filmbéli munkájáért, a Viharsarok és a Fehér Isten fényképezéséért lett a legjobb operatőr.

A legjobb dokumentumfilmnek Gerő Marcell Káin gyermekei című filmjét ítélték a kritikusok, a legjobb kisjátékfilmnek Szirmai Márton rendezését, az Expedíciót, míg a legjobb animációs film díja Bucsi Rékáé lett a Symphony No. 42. című munkáért. Az életműdíjat Banovich Tamás rendezőnek, látványtervezőnek ítélte oda a grémium.

A filmkritikusok díját a kritikusok a szokásos filmszemlék elé igazították. A filmszemle megszűnt, amióta a Magyar Nemzeti Filmalap vette át a döntést filmes ügyekben. Ezt az eseményt választotta megfelelő alkalomnak a Magyar Filmszövetség, hogy a Jancsó Miklós Filmműhely tavaly meghirdetett forgatókönyv-pályázatának eredményeit kihirdesse. A nyerteseket Tarr Béla és Kende János jelentette be. A majd 200 beérkezett filmterv közül a szakmai zsűri a következő pályaműveket fogadta el: Lehotay Zoltán: Bagye Juon – János bátya 10'(animáció), Balogh Zsolt: Must, Szirmai Melinda: Romkom, Parti Nagy Lajos- Szomjas György: Roncsfilm2 (játékfilm), Klöpfler Tibor: A néni aki eltűnt, Tar Sándor-Mojzes Milojev Zsanett: Lassú teher, Szirtes András-Németh Anita: GPS love 25', Móricz Zsigmond-Grunwalsky Ferenc: Bajtársak, Cseh Róbert: A legkegyetlenebb állat (rövidfilm). A Filmszövetség a filmtervek további sorsát nemzetközi kapcsolatai révén segíti majd.

Szerző

Poirot feltámasztója Pesten

Publikálás dátuma
2015.01.31. 06:46
Sophie Hannah költőként szerzett hírnevet, majd bűnügyi regényeket kezdett írni FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Sophie Hannah brit írónő sikerregényében Agatha Christie hősét, Hercule Poirot detektívet támasztotta fel. A szerző a magyar kiadás kapcsán beszélt arról, hogyan idézte meg a híres belgát.

Az előbb költőként, majd pszichológiai témájú krimik írójaként ismertséget szerző Sophie Hannah legújabb könyve, A monogramos gyilkosságok című regény szeptemberben jelent meg a világ több országában, Angliában és Magyarországon ráadásul azonos időben. A történetet mindaddig átlagos kriminek vélné az olvasó, míg fel nem kapja a fejét Hercule Poirot nevére, ugyanis a könyv a híres magándetektív eddig ismeretlen esetéről szól. Sophie Hannah, aki a budapesti Alexandra Irodalmi Kávéház pódiumbeszélgetésén vett részt, már gyermekkorától kezdve falta Agatha Christie műveit, azonban az irodalmi élet befutott szereplője volt, amikor lehetőséget kapott arra, hogy a néhai krimikirálynő egyik hősét feltámassza.

Harminckilenc évvel az utolsó Poirot-regény, a Függöny megjelenése után adták ki Sophie Hannah könyvét, amelynek keletkezése is felettébb érdekes. Agatha Christie örököseiben az utóbbi időben kételyek fogalmazódtak meg, vajon képes-e a népszerű írónő az olvasók új nemzedékeit is úgy megszólítani, mint ahogyan tette azt korában. A felcseperedő generációk esetében körülbelül tizenkét évesen jött el az a pont, amikor először vettek kezükbe Agatha Christie-könyvet, onnantól kezdve pedig nem volt megállás. A helyzet azóta megváltozott. „Már nem automatikus, hogy a fiatalok Christie-könyvet olvasnak, ennek talán az lehet az egyik oka, hogy idejüket az internetes elfoglaltságok tökéletesen kitöltik” – mondta a szerző a magyar olvasóknak.

Az 1920-tól 1976-os haláláig alkotó Agatha Christie könyvei kétmilliárd példányban keltek el világszerte, egy ilyen hatalmas örökséget nagy felelősség kezelni. Örökösei most először engedélyezték, hogy egy új regény születhessen Christie karaktereinek felhasználásával. Az egész azzal vette kezdetét, hogy Hannah irodalmi ügynöke felkereste Christie kiadóját azzal, hogy rávegye őket, engedélyezzék Sophie Hannah számára egy bűnügyi történet írását, amely Miss Marple vagy Poirot történetét dolgozná fel. A szerző azonban erről az általa összeesküvésnek nevezett szervezkedésről mit sem tudott, csak akkor értesült róla, amikor engedélyt kapott az írásra. „Nem számított Agatha Christie örököseinek, hogy ki a leghíresebb szerző, az érdekelte őket, ki tudná a legjobb könyvet írni” – mondta. Az alkotómunkát az tette különlegessé, hogy nem csupán jó könyvet kellett írnia, hanem két kedvencével, a bajszos belga detektívvel és kreátorával, Christie-vel „dolgozhatott” együtt. Az eredmény a megjelenés pillanatától kezdve siker: jelenleg több mint harminc nyelven olvasható a mű.

Az új regényben Poirot hűséges barátja, Hastings kapitány helyett egy bizonyos Edward Catchpole segít a magándetektívnek felgöngyölíteni az ügyeket. A férfi árnyaltabb és okosabb karakter, mint Hastings. „Catchpole kifejezetten intelligens, jó nyomozó és okos férfi, de nem bízik magában, ami érthető, hiszen egy hatalmassággal kell együtt nyomoznia” – jellemezte karakterét Hannah. Egyúttal azt is elárulta a közönségnek, hogy Catchpole lelki világából kevesebbet szeretett volna mutatni, de végül modernebb figura lett, mint Agatha Christie eredeti regényhősei. „Vannak titkai, elfojtott érzelmek a lelkében. Annak idején közmegegyezés tárgya volt, hogy a krimi nyomozója megfelelően tartja magát érzelmileg, de a szerkesztőm megkért, vegyem figyelembe, hogy nem csak a krimi aranykorának kedvelőinek írok, hanem a modernebb felfogású olvasóknak is” – mesélt a szerzői változtatásokról Sophie Hannah. Az 1929-ban játszódó bűneset új helyszínen, de régi elemek felhasználásával veszi kezdetét.

A monogramos gyilkosságok írónője csak félig érzi magáénak a sikert, szerinte Agatha Christie a zseni, hozzá képest ő csak egy takarítónő, aki elvégezte a munkát, amire felfogadták. Poirot életében néhány évről nem szól a fáma, Sophie Hannah viszont tele van tervekkel azt illetően, hogyan töltse be az űrt. A filmnézőknek sem kell sokáig várakozniuk, ugyanis a szerző azt is elárulta, hogy művéből hamarosan mozgóképes adaptáció születik. A legelszántabb Poirot-rajongókat csak az keserítheti el, hogy a készülő filmben már nem David Suchet lábán fog kopogni az elmaradhatatlan lakkcipő.