Jogkorlátozások jöhetnek a rendvédelemben

Publikálás dátuma
2015.02.02 06:10
A rendőrök, tűzoltók a jövőben még a Facebook adatlapjukra sem írhatják ki, hivatásos állományban vannak, nem közölhetnek maguk
Fotó: /
Tiltakoznak a szakszervezetek az úgynevezett szolgálati törvény módosítása miatt. A február 4-ig véleményezhető – a kormány által még nem tárgyalt - javaslat kapcsán elsőként a rendőri, a belügyi, illetve tűzoltósági érdekképviseletek fejtették ki aggályaikat. Elsősorban a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztását korlátozó változtatásokat sérelmezik, de a véleménynyilvánítás szabadságának megnyirbálását sem fogadják el.

A rendvédelmi szakszervezetek elutasítják a javaslatot, mely tovább csökkenti a hivatásosok jogait. Megítélésük szerint az új szolgálati törvény tervezete a jelenleg hatályos törvényhez képest számos hátrányosabb rendelkezést tartalmaz, miközben 2010. óta a hivatásos állomány jogosultságait már több alkalommal korlátozták, kötelezettségeiket pedig növelték.

A szolgálati törvény az illetményemelést leszámítva egyértelműen az állomány eddig meglévő jogainak további csökkenését, elvonását tartalmazza, ezért a javaslatot a szolgálati viszonyban állók, többsége érdekében nem támogatják - közölte Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldal elnöke.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete aggodalmait azon a rövid szakértői egyeztetésen fejtette ki, amelyet a változtatásokról tartottak. Egyebek között nem értenek egyet azzal, hogy a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, tisztségviselője nem lehet olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselőnek választottak. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai még rosszabbul járnak, ők még érdekvédelmi szervezetet sem hozhatnának létre.

A törvénytervezet a véleménynyilvánítás szabadságáról szólva egy merőben szokatlan rendelkezést is tartalmaz: "A hivatásos állomány tagja az internetes felületen, magánszemélyként történő megnyilvánulása, magánvélemény nyilvánítása során a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot nem hozhat nyilvánosságra." Azon túl, hogy nyelvtanilag zavaros a mondat, előreveti, hogy a tűzoltók, rendőrök a jövőben még a Facebook adatlapjukra sem írhatják ki, hivatásos állományban vannak, nem közölhetnek magukról egyenruhás fotókat, meg sem említhetik, hogy mi a foglalkozásuk.

A legnagyobb felháborodást azonban az váltotta ki, hogy módosítanák a „szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása” című paragrafust, mely korábban csak a titkosszolgálatok tagjaira volt érvényes. Ezentúl viszont a teljes magyar rendvédelmi állomány minden tagját köteleznék arra, hogy külföldre utazását bejelentse a szolgálati elöljárónak, aki szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből, indokolt írásbeli döntésével azt megtilthatja vagy korlátozhatja.

Kire vonatkozik?
A törvény hatálya kiterjed a rendőrség (benne a TEK), a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagjaira, illetve részben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.



Szerző
2015.02.02 06:10

Továbbra is 318 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.24 08:41
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Valamicskét gyengült az euró forinthoz viszonya a forinthoz képest, de alapvetően nem mozdultak az árfolyamok a devizapiacon.
Minimálisan változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest. Röviddel fél hét után 318,02 forintra gyengült az euró a szerda esti 318,04 forintról.A svájci frank jegyzése 280,69 forintról 280,71 forintra, a dolláré pedig 279,17 forintról 279,36 forintra nőtt.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1390 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1384 dollárt ért az euró, írja az MTI.
2019.01.24 08:41

Martin József: Korrupció nélkül nehéz elképzelni a mai rendszert

Publikálás dátuma
2019.01.24 08:35

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Míg 2013-ban négy kormányközeli oligarcha részesedett a közbeszerzések 11 százalékából, 2017-ben Mészáros Lőrinc és Szíjj László 26 százalékot hasított ki az állami megrendelésekből - mondta Martin József, a Transparency International ügyvezető igazgatója.
Újra előkerült a kormányzati hirdetésekben a „Magyarország jobban teljesít” szlogen. Igaz ez a korrupcióra is?
Igen, a korrupció jól teljesít. Mára kiépültek és megszilárdultak azok a korrupciós csatornák, amelyeket szívós munkával felépítettek az elmúlt időszakban. A magyarországi korrupció sokrétű, nem írható le egyetlen sémával. Az egyik jellemzője például, hogy a  kormány egész rendszereket hoz létre és működtet abból a célból, hogy a közpénzeket  magánvagyonná alakítsa, azaz erőforrás-újraelosztást hajtson végre.

Mi tartozik ehhez az újraelosztási rendszerhez, illetve mennyi pénz folyhat el így?
A leglátványosabban a közbeszerzéseknél érhető tetten a favoritizmus. Az utóbbi években a közbeszerzési piac értéke nagyot nőtt – 2017-ben a GDP egy tizede volt –, és tovább koncentrálódott. Míg 2013-ban négy kormányközeli oligarcha részesedett a közbeszerzések 11 százalékából, 2017-ben a hatalom két kegyelt oligarchája, Mészáros Lőrinc és Szíjj László 26 százalékot hasított ki az állami megrendelésekből. Kimutatható, hogy az oligarchák vagyongyarapodása jelentős részben uniós forrásból valósul meg. De a közbeszerzések világán túl is burjánzik az erőforrás-újraelosztás. Például amikor előbb államosítanak bizonyos javakat, majd odaadják ezeket a haveroknak. Sok területen látható ez a trafikügytől a kaszinókon keresztül a bankok átjátszásáig, gondolok itt például az MKB tulajdonosváltásaira. De példaként lehet hozni azt is, amikor a külföldi tulajdonosokat különféle praktikákkal kiszorítják az országból. És még egy praktika, amellyel a kormány átcsoportosítja az erőforrásokat: a piactorzítás, amire a legszomorúbb példa a médiaipar. Az állami hirdetések szinte csak kormánypárti szereplőkhöz kerülnek, de kifinomultabb eszközökkel a magánhirdetéseket is igyekeznek a „megfelelő” helyre terelni. Ha mindezeket a tényezőket összerakjuk, akkor évente a GDP mintegy 10 százalékára – nagyjából négyezer milliárd forintra – becsülhető az indokolatlanul, részben korrupt módon gazdát cserélt vagyon.

A napokban azt javasolta az Európai Parlament, hogy függesszék fel vagy korlátozzák azon tagállamok közösségi támogatását, amelyek nem tartják be a demokratikus normákat és nem lépnek fel a korrupció ellen. Ez hozhat eredményeket azután, hogy korábban láttuk: hiába vizsgálta az OLAF (Európai Csalás Elleni hivatal) az Elios ügyet vagy az EP költségvetési ellenőrző testülete a felcsúti kisvasutat, semmi nem történt?
Fontos előrelépés lehet 2021-től, hogy a pénzeket a jogállami normák érvénysüléséhez kötik. A bizottsági javaslatot a Parlament elfogadta, de hátra van még a Tanács jóváhagyása, ami azért nem magától értetődő. Az EU régóta küzd azzal, hogy miként lehet megfogni a jogállamiság szisztematikus megsértését és a rendszerszintű korrupciót. A magyar kormány a saját szempontjából ügyesen lavírozik az uniós döntéshozatali labirintusban, így egyelőre sikerült kibújnia az érdemi szankciók alól. Ráadásul, amikor az OLAF-vizsgálat nyomán a Bizottság bírságot vagy pénzelvonást javasol egy konkrét visszaélés miatt, mint az Elios esetében történt, akkor ezt nem a csalásból hasznot húzott cég tulajdonosainak kell megfizetnie, hanem az adófizetőknek. Az említett feltételesség szabályának bevezetése elkésett, és ma már aligha lesz elég a jogállamiság helyreállításához.

Annak ellenére pesszimista, hogy uniós szinten van politikai akarat és változhat a jogi környezet is?
Nem merném kijelenteni, hogy van politikai akarat az EU-ban a magyarországi rendszer vagy más autokráciák megváltoztatására. Különféle intézmények, kormányok, személyek vannak, amelyek és akik szövevényes érdekhálóban működnek. Magyarországon az ellenzékben, vagy mondjuk úgy, a „nyugatos” értelmiség körében népszerű az a vélekedés, hogy majd az Európai Unió megoldja helyettünk a problémákat. Ezzel az illúzióval azt gondolom, le kellene számolni. Magyarországon akkor lesz kisebb korrupció és működő jogállamiság, amikor erre meglesz a társadalmi akarat. Az unió tud ebben segíteni, de megvédeni magunktól nem tud.

Mintha a közéletben egyre kevesebb lenne a nagy, jelentős botrányokból. Az utóbbi években előkerültek például az ORÖ ügyei, az Elios botránya, a letelepedési kötvények kérdése, a jegybanki alapítványok pénzköltése. Most ilyenekről nem hallani. Ez a hatalom  önkorlátozása, elfogyott az ellopható pénz, vagy a korrupciót feltárók fásultak bele a munkába?
Azért vannak ügyek, de valóban, a nagy rendszerekhez kötődő esetek, mint a társasági adó-kedvezmény (tao) vagy a letelepedési kötvények talán lecsengőben vannak. A tao esetében jövőre már kevesebb pénz kerülhet a sportszövetségekhez, ugyanakkor még inkább központosított lesz a rendszer, a minisztériumban fognak dönteni a támogatásokról. Mindez magyarázható azzal, hogy egyfelől csökken az újraosztható és ellopható pénzek mennyisége, másfelől kiépültek a közpénzszivattyúk. Ugyanakkor a kormány nyilván figyel arra, hogy az említett 10 százalék ne legyen mondjuk, 50, mert az nagyon hamar padlóra küldené a gazdaságot.

A választókat láthatóan kevés dolog hozza lázba. A miniszterelnöki menza ügye például ilyen, de ha ellopnak mondjuk 10 vagy 100 milliárdot, az nem éri el az ingerküszöböt. Mivel magyarázható az apátia?
Az ingerküszöb valóban magasan van, miközben a hétköznapi, de szimbolikus ügyekben meglepően alacsonyan. A korrupciós apátia nagyjából négy, egymással összefüggő tényezővel magyarázható: egyrészt a társadalom nagy többsége azt gondolja, hogy a kormány ugyan korrupt, de az előző kormányok is azok voltak. Ráadásul nem látják az egyértelmű – és korrupciós szempontból tiszta – politikai alternatívát. Másik oka a korrupciós vakság. Tudják, hogy van korrupció, de hagyják őket békén ezzel, túl sok az ügy. Sokszor az átlagember számára felfoghatatlan közpénzt pumpálnak ki, nehezen átlátható módon. A letelepedési kötvénybiznisz is ilyen, mi kiszámoltuk, hogy ez a magyar adófizetőknek legalább 21 milliárd forintjába került. A harmadik az, hogy a korrupciónak ma Magyarországon a legritkább esetben van következménye, ezért rendkívül alacsony a közintézményekbe vetett bizalom. A negyedik pedig, hogy az emberek jelentős része csak az állami médiumokból és a kormány szócsöveként működő sajtótermékekből tájékozódik, ott pedig egy olyan valóságot tárnak eléjük, amelyben nincs korrupció.

Egyetért azzal az állítással, hogy egy autoriter rendszerben a rendszerszintű korrupció addig maradhat fenn, amíg azt az autoriter vezető akarja?
Elvileg igen, gyakorlatilag a mai rendszert korrupció nélkül nehéz elképzelni. Ugyan 2010 előtt is nagy volt a korrupció, a fehér galléros is, de ez akkor mégiscsak egyfajta szégyenfoltnak számított, és igyekeztek is titkolni. Akkor inkább a rendszer melléktermékeként működött, most a rendszer része.  

Martin József Péter

A Transparency International ügyvezető igazgatója, aki februártól fél évig Londonban dolgozik majd, a Transparency International UK kutatási igazgatójaként. Korábban gazdasági újságíró, hat évig a Figyelő főszerkesztője volt. Közgazdász és szociológus, három éve doktorált, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Témák
korrupció
2019.01.24 08:35
Frissítve: 2019.01.24 08:35