Letelepedési kötvények - A szakhivatalt kérdezi az Együtt

A letelepedési államkötvényt vásárlók előzetes vizsgálatáról kérdezte levélben Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) vezetőjét. 

Levelében az országgyűlési képviselő felidézi: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szigorú követelményeket támaszt a tartózkodási és a letelepedési engedélyt kérelmezőkkel szemben, ugyanakkor azok, akik Letelepedési Magyar Államkötvényt vásárolnak, nem kell, hogy ezeket a követelményeket teljes körűen teljesítsék. 

Szelényi Zsuzsanna emlékeztet: Rogán Antal, a letelepedési kötvényről rendelkező joganyag kidolgozója és a kötvények értékesítésére engedélyt kibocsátó Gazdasági Bizottság elnöke ugyanakkor a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy "minden külföldinek át kell esni a BÁH szigorú vizsgálatán".

Ezek alapján az Együtt országgyűlési képviselője arra vár választ a BÁH főigazgatójától, Végh Zsuzsannától, hogy a letelepedési kötvény vásárlása révén tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez jutók átesnek-e automatikusan a BÁH teljes körű vizsgálatán, valamint, hogy milyen jogszabály alapján milyen vizsgálatokon esnek át, milyen adatlapot kell kitölteniük a kötvényt vásárlóknak.

A képviselő arra is kíváncsi, vizsgálata során a BÁH együttműködik-e a rendőrséggel, az Alkotmányvédelmi Hivatallal, az Információs Hivatallal vagy más hatósággal, esetleg nemzetközi szervekkel, más államok nemzeti hatóságaival és arra is, hogy milyen adatokat gyűjtenek be, hogyan győződnek meg az adatok valóságtartalmáról.

Szerző

Új köztársaságért - Díjat alapított a DK pártalapítványa

Új Köztársaságért néven alapított díjat a Demokratikus Koalíció decemberben bejegyzett pártalapítványának kuratóriuma - jelentette be Kolber István, a pártalapítvány elnöke vasárnap, amikor a köztársaság napja alkalmából Niedermüller Péter EP-képviselővel közösen megkoszorúzták Bibó István szobrát Budapesten.

Az Új Köztársaságért Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy a díjat 2016-tól mindig február 1-jén adják át, és azok a magánszemélyek és szervezetek kapják meg, "akik sokat tettek annak érdekében, hogy Magyarországon helyreállítsuk a jogállamiságot, helyreállítsuk a demokráciát, újból megteremtsük a köztársaságot". 

A politikus a körülbelül 100-150 fős hallgatóságának a helyszínválasztásról azt mondta, hogy a korábbi években a Kossuth téren, Károlyi Mihály szobránál tartották megemlékezésüket, de miután az alkotást eltávolították, úgy gondolták, hogy ezen a környéken nincs méltóbb szobor, mint Bibó Istváné, amely a Széchenyi rakparton áll. Emlékeztetett arra is, hogy 2005-ben a Gyurcsány-kormány nyilvánította február 1-jét a köztársaság napjává. Öt-hat esztendővel később egy "lopakodó, agresszív hatalom ezt a köztársaságot gyakorlatilag felszámolta, az intézményeit kiüresítette" - fogalmazott Kolber István.

Niedermüller Péter arról beszélt, hogy az Orbán-kormány legelső intézkedései között még az ország hivatalos elnevezéséből is "kihúzták" a köztársaságot. Hozzátette, a hatalmon lévők ezt követően minden erejükkel azon voltak, hogy lerombolják a demokratikus intézményeket, amelyért cserébe illiberális demokráciát és stadionokat adtak, korlátozták a sajtószabadságot, ellehetetlenítették a civil szervezeteket, miközben kormányzásuk alatt nőtt a szegénység. Ezalatt pedig egy "lopásra, csalásra, hazugságra építő" rendszer váltotta fel a harmadik köztársaságot - jelentette ki a kormány tagjait bíráló politikus.

A DK alelnöke leszögezte, ők viszont demokráciára épülő, szilárd morális alapokon nyugvó, közös értékeket megjelenítő és mindenkiért felelősséget vállaló köztársaságot akarnak létrehozni. Egyúttal kijelentette: azokra, akik az országot "oda vitték, ahol most van", egy kicsit más szemmel fognak nézni, azoknak nem fogják azt mondani, hogy minden bűnük meg van bocsátva.
"A megbocsátás nem jelenti azt, hogy elfelejtjük azt amit tettetek. (...) A másik, az új köztársaságban egészen másfajta világ lesz, nem lesz olyan embereknek hely, mint amilyenek ti vagytok" - fogalmazott az EP-képviselő.

Szerző

Hétfőtől Kelenföldig közlekedik az Agram és a Göcsej IC

Publikálás dátuma
2015.02.01. 18:47
Üres peron a Déli pályaudvaron 2015. január 31-én este. A pályaudvarra nem közlekedhetnek vonatok, miután újabb kövek estek le
Hétfőtől az Agram és a Göcsej InterCity vonatok Kelenföldig közlekednek - közölte a MÁVINFORM vasárnap délután. A két érintett IC vasárnap még a Keleti pályaudvarra érkezik, illetve onnan indul.

A MÁVINFORM közleménye szerint a Déli pályaudvar lezárása naponta átlagosan 250 járatot érint, a forgalom átszervezése zökkenőmentesen zajlik, a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar képes kiszolgálni az ideiglenesen életbe léptetett vágányzári rendet, a vonatközlekedésben a jelenlegi helyzet nem okoz nagyobb késéseket. 

A vasúttársaság továbbra is vonatpótló autóbuszokat közlekedtet a Déli pályaudvar és Kelenföld állomás között, és megállapodott a BKK-val, hogy a 139-es járatokon érvényesek a vasúti menetjegyek és bérletek. A vonatpótló autóbuszok a Déli pályaudvartól az Alkotás utcából, a 139-es busz megállójából indulnak, Kelenföldről pedig az Etele térről, a 141-es busz megállójából. 

A Mávinform szombat este közölte, hogy este fél hét után néhány perccel le kellett zárni a közlekedés elől a Déli pályaudvar előtt lévő alagutat, mert újabb kövek estek a vágányra, és tovább csúszott a támfal földje a Déli és a Kelenföldi pályaudvarok közötti alagútnál, ezért nem közlekednek a vonatok a Déli pályaudvarra. A kialakult helyzetre tekintettel a MÁV-START Zrt. kezelési költség nélkül visszatéríti a menetjegy árát azoknak az utasoknak, akik emiatt lemondanak utazási szándékukról. Az utasok részletes felvilágosítást a MÁV-START honlapján, a pirossal jelölt Havaria sávban találnak.

Szerző