Változást akarnak

Publikálás dátuma
2015.02.02. 06:38
Igent mondanak a változásra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID RAMOS
Eddigi legnagyobb megmozdulását tartotta a spanyol Podemos, a hatóságok szerint legalább százezren, a szervezők szerint mintegy 300 ezren vonultak fel szombaton Madridban a radikális baloldali párt kampánynyitónak szánt rendezvényén.

A 2014 januárjában megalakult új tömörülés a görög Sziriza sikerén felbuzdulva azt reméli, hogy győzelmet arathat az idén esedékes spanyolországi parlamenti választáson. A Podemos (Meg tudjuk csinálni) a Szirizához hasonlóan véget vetne a megszorításoknak, a szükségintézkedéseknek, s harcot indítana a korrupció ellen. A „Felvonulás a változásért” jelszóval meghirdetett szombati menet a Cibeles tértől indult. A tömeg megtöltötte Madrid főterét, a Puerta del Solt.

A Puerta del Sol volt a spanyol „felháborodottak” megmozdulásainak színhelye, sokáig ott táboroztak a „99 százalék” képviselői, az akkori mozgalomból nőtt ki a Podemos, amely a tavalyi EP-választásokon már megmutatta erejét, a voksok 8 százalékával 54-ből öt európai parlamenti képviselői helyet szerzett.

A párt tavaly év végén a felmérések szerint a harmadik helyet foglalta el a kormányzó konzervatív Néppárt (PP), illetve az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) mögött 22,5 százalékkal. A valószínű szavazók 17,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az új pártra voksolna, a PP-re 11,7, a PSOE 14,3 százalék szavazott volna.

A Podemos 36 éves vezetőjét, Pablo Iglesias politológust a tömeg jövendő miniszterelnökként üdvözölte. „Politikusok, a nép felébredt!” állt az egyik transzparensen. Inigo Errejón, a Podemos második számú vezetője beszédében azt mondta: „A változás ma már elkerülhetetlen követelés, s 2015 az egyszerű, szegénységbe taszított emberek győzelmének éve lehet”.

Iglesias szerint pártja képes lesz legyőzni a kormányzó konzervatívokat. Beszédében a Szirizát dícsérte, mondván, néhány nap alatt többet tettek Görögországért, mint az előző kormányok évek során. Iglesias azt mondta, az is korrupció, hogy a leggazdagabb spanyolok 1 százalékának jövedelme annyi, mint a spanyolok 73 százalékáé együttvéve. A Podemos támogatottsága nő, híveik 260 autóbusszal érkeztek az ország minden részéből a fővárosba a szombati megmozdulásra – írta az El Mundo című lap.

Mariano Rajoy spanyol kormányfő tegnap Barcelonában nyilatkozott. Reményét fejezte ki, hogy a radikalizmus fellendülése nem lesz hosszú életű Spanyolországban, s mihamarabb visszatérnek „a normalitásokhoz”. Rajoy bírálta Andalúzia és Katalónia vezetését, amiért előrehozott választásokat írtak ki, szerinte ez indokolatlan lépés volt, s a helyi vezetők csak saját érdekeikkel törődtek, figyelmen kívül hagyva Spanyolország érdekeit. A márciusi andalúziai voksolásra afféle főpróbaként tekint a Podemos.

Szerző

Japán gyászolja a kivégzett Gotót

Publikálás dátuma
2015.02.02. 06:36
Az utolsó interjú FORRÁS: YOUTUBE
Megdöbbenéssel és felháborodással fogadták Japánban Goto Kendzsi újságíró kivégzésének hírét. Kegyetlen és gyalázatos tettnek nevezte Abe Sinzo japán kormányfő, hogy az Iszlám Állam (IS) terroristái második japán túszukat is lefejezték.

Abe a vasárnapi rendkívüli kormányülésen közölte, Japán további humanitárius segélyt ad az IS elleni koalíció támogatására, s mindent megtesz, hogy Jukava Haruna és Goto Kendzsi – a két megölt japán túsz – gyilkosai elnyerjék büntetésüket.

Elítélte a barbár és gyűlöletes gyilkosságot Barack Obama amerikai elnök is, aki együttérzését fejezte ki a japán túsz családjával, s támogatásáról biztosította a távol-keleti szigetországot. Obama követelte az IS fogságában lévő valamennyi túsz szabadon engedését. David Cameron brit kormányfő szerint Tokió helyesen tette, hogy nem engedett a terroristáknak.

Washington és Tokió szakértői egyaránt megvizsgálták az IS által közzétett videót, s úgy ítélték, valószínűleg eredeti a felvétel. Az Iszlám Állam szombaton tette fel az internetre a 47 éves Goto lefejezett holttestét mutató videót. Az IS múlt héten végezte ki a tavaly augusztusban, a szíriai Aleppóban foglyul ejtett 42 éves Jukava Haruna üzletembert. Goto októberben azért utazott vissza Szíriába, hogy megpróbáljon tenni valamit Jukava kiszabadításáért, de szintén az iszlamista terrorcsoport fogságába esett.

A két túsz elengedéséért cserébe eredetileg 200 millió dollárt követeltek volna Japántól. Ekkora összeget ajánlott fel Abe Sinzo az IS elleni koalíció támogatására, nem katonai, hanem humanitárius segélyként. Az IS a későbbiekben hajlandónak mutatkozott volna egy jordán fogságban lévő terroristanő, Szajida al-Risavi elengedéséért cserébe szabadon bocsátani Goto Kendzsit és Muath al-Kaszaeszbeh jordániai pilótát.

Jordánia azonban eddig hiába követelt bizonyítékot, hogy a pilóta életben van, így a fogolycsere nem jött létre. Kaszaeszbeh sorsa egyelőre ismeretlen, róla nem ejtettek szót a Goto kivégzéséről közzétett felvételen.

Szerző
Frissítve: 2015.02.01. 21:47

Minszkben nem tudtak megállapodni

Minszkben szombaton ülésezett újra az ukrán válság megoldásáért létrehozott úgynevezett kontaktcsoport, amely a tavaly szeptemberi tűzszüneti egyezményt is tető alá hozta. A harcban álló felek, a kijevi kormány és a szakadárok képviselői mellett Oroszország és az EBESZ képviselője tagja a kontaktcsoportnak.

A fehérorosz fővárosban tartott tanácskozás nem hozott eredményt, a várt azonnali tűzszüneti megállapodás elmaradt, a kudarcért Kijev a szakadárokat, azok pedig az ukrán kormányt okolják. A szeparatisták azzal fenyegetőztek, hogy ha nem sikerül megállapodni a tűzszünetről és a nehézfegyverzet kivonásáról, addig folytatják a harcot, míg a teljes donyecki és luhanszki régiót „felszabadítják” a kormányerők ellenőrzése alól.

A minszki tárgyalással egyidőben Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztettek az ukrán válságról, a fegyverszüneti megállapodás lehetőségeiről. A tavaly szeptemberi tűzszüneti egyezményt egyik fél sem tartotta eddig tiszteletben. Február 5-én Kijevbe látogat John Kerry amerikai külügyminiszter.

A harcok hét végén is folytatódtak a Donyeck városától északkeletre fekvő Debalceve környékén, amely jelentős vasúti és közúti csomópont. Tovább emelkedett a halálos áldozatok száma, mind a hadsereg, mind a civilek soraiban.

Szerző