Mégsem dolgozhat a gyergyói polgármester

Nem gyakorolhatja polgármesteri tisztségét a Belvárossal közösen tervezett Gyilkos-tó környéki beruházás kapcsán meggyanúsított gyergyószentmiklósi városvezető, Mezei János - így döntött múlt pénteken jogerősen a Marosvásárhelyi Táblabíróság. Holott három nappal korábban első fokon a bíróság a hivatali visszaéléssel, csalással meggyanúsított polgármestert még "teljes jogkörében" hagyta, és elutasította az ügyészség előzetes letartóztatásra, illetve a felfüggesztésre  vonatkozó indítványát. Mezei, aki szabadlábon védekezhet, most 60 napig nem dolgozhat, helyette alpolgármestere jár el.

Mezei lapunknak korábban azt nyilatkozta, azzal engedte el a bíró, hogy "menjen, végezze a munkáját", ez pedig a polgármester szerint önmagában bizonyította ártatlanságát. Megírtuk: a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) múlt hétfőn egy még tavaly májusban tett feljelentés alapján vette őrizetbe Mezeit. A feljelentő Virág Zsolt volt, annak a Monturist Kft.-nek az ügyvezetője, amelyet a Belváros és Gyergyószentmiklós önkormányzata - testvérvárosokként - még 1996-ban alapított, hogy szállodákat építsenek a Gyilkos-tó köré, fellendítve a környék turizmusát. Ám a fejlesztés ügyében semmi nem történt éveken át, és Mezei szerint a Belvárosnál akadt el az ügy: 2011-ben szerinte a gyergyószentmiklósi önkormányzat tudtára is adták, hogy további befektetéseket nem terveznek a cégbe. Csakhogy a Monturist többségi, 50,9 százalékos tulajdonosa a Belváros, így a beleegyezése nélkül nem mozdulhat semmi, anélkül a település uniós fejlesztésekre sem tud pályázni.

A Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott, 2008 óta hivatalban lévő polgármester korábban megpróbálta kivásárolni az V. kerületet, ám ez nem sikerült. Ezt elégelhette meg Mezei, amikor a gyanúsítás szerint a Gyilkos-tó környékén eladott egy 400 négyzetméteres telket, de önkormányzata szerint ezt az ott már ingatlannal rendelkező, és azt korábban 49 éves koncessziós szerződéssel bérlő vállalkozónak adták el, kétharmados döntéssel. Zsarolással azért gyanúsították meg, mert Mezei többször is lemondásra szólította fel Virágot: a polgármester szerint az ügyvezető olyan hangfelvételt készített vele, amelyen a beszélgetést a DNA szándékosan zsarolásként értelmezhetett. Eközben a Monturist a gyergyói önkormányzat számára nem volt hajlandó semmilyen pénzügyi adatot átadni - holott résztulajdonos -, így nem tudni azt sem, hogyan számoltak el a tó körül megjelent árusoktól beszedett bérleti díjakkal; Mezei szerint tehát inkább a céget kellene vizsgálni. Eközben a Belváros lapunkkal azt közölte: Virág már tavaly jelezte a szerinte jogellenes eladást, és az V. kerület "tudtával és beleegyezésével" tette a feljelentést.

Azt, hogy a DNA miért "csak" nyolc hónappal azután gyanúsította meg Mezeit, hogy a feljelentést megkapták, a polgármester azzal magyarázta, hogy a feljelentés tartalma egyszerűen "nem adott elegendő alapot" az eljárás megindítására. Ezzel egybecseng, hogy az ominózus beszélgetést Virág január 17-én rögzítette, és valójában hivatali visszaéléssel még nem tudták elővenni Mezeit - hiszen lényegében két önkormányzat jogvitájáról van szó -, de zsarolásért a felvétel alapján igen. Egy másik fura egybeesés, hogy lapunk a múlt hét előtt kereste meg mindként önkormányzatot - érdeklődve a fejlesztés állásáról -, ám mire akkori kérdéseinkre választ kaphattunk volna, már őrizetbe vették a polgármestert.

Szerző

Szocialista emlékezés a köztársaság kövénél

Publikálás dátuma
2015.02.02. 06:05
Kőbe vésett köztársaság FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Méltósággal és demokratikus eszközökkel állítjuk vissza a köztársaságot – mondta az MSZP elnök-frakcióvezetője szombaton Budapesten, a Magyar Köztársaságra emlékező kőnél. 2005-ben a kormány a köztársaság emléknapjává tette február 1-jét annak emlékére, hogy a Nemzetgyűlés ezen a napon hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket. 

A második magyar köztársaság 1946. február 1-jei kikiáltására emlékezve Tóbiás József közölte, egy élhetőbb, nyugodtabb Magyarország megteremtése a céljuk. Olyan közösséget építünk a köztársaság helyreállításaként, mely jóléti államot teremt – fogalmazott beszédében, azt is hangoztatva, nincs jogbiztonság létbiztonság nélkül. Azt mondta, „ma önkény tombol”, az ország szisztematikus leszakítása zajlik a modern világtól.

Tóbiás József azt mondta, a köztársaság olyan közösség, amely egyenlő polgárokból áll, akik közösen alakítják jövőjüket. Ennek a közösségnek elidegeníthetetlen emberi jogai vannak és olyan intézményei, amelyek védik és ellenőrzik a megosztott hatalmi működést – fejtette ki. Dózsától, Kossuthon át a közelmúltig, Horn Gyula és Göncz Árpád ilyen köztársaságért dolgoztak – tette hozzá.

Szükséges, hogy a köztársaság polgárainak mindegyikét megillesse a szociális biztonság, az esélyek biztosítása – közölte az MSZP vezetője, megjegyezve: míg Európa nyugati felén a társadalom ötöde, Magyarországon a fele szegény. Véleménye szerint a köztársaság közösségét bővíteni kell, vagyis felelősségük kiterjed a köztársaság legelesettebb tagjaira is. Csak olyan köztársaság lehet sikeres, amely egyben egy modern 21. századi jóléti állam is – szögezte le.

Tóbiás József szerint a jelenlegi hatalom szisztematikusan azon dolgozik, hogy elvegye a társadalom demokráciába, a joguralomba vetett hitét, függővé és kiszolgáltatottá igyekszik tenni azokat a csoportokat, amelyek nem tudják érdekeiket képviselni. A pártelnök-frakcióvezető ezért feladatként jelölte meg azt, hogy visszaadják a hitet ezek iránt a megingathatatlan értékek iránt.

A megemlékezés végén a megjelentek nemzeti színű zászlókat helyeztek el a kőnél, amelyet négy évvel ezelőtt állított az MSZP, hogy „kőbe vésse a köztársaságot”.

Szerző

Szocialista emlékezés a köztársaság kövénél

Publikálás dátuma
2015.02.02. 06:05
Kőbe vésett köztársaság FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Méltósággal és demokratikus eszközökkel állítjuk vissza a köztársaságot – mondta az MSZP elnök-frakcióvezetője szombaton Budapesten, a Magyar Köztársaságra emlékező kőnél. 2005-ben a kormány a köztársaság emléknapjává tette február 1-jét annak emlékére, hogy a Nemzetgyűlés ezen a napon hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket. 

A második magyar köztársaság 1946. február 1-jei kikiáltására emlékezve Tóbiás József közölte, egy élhetőbb, nyugodtabb Magyarország megteremtése a céljuk. Olyan közösséget építünk a köztársaság helyreállításaként, mely jóléti államot teremt – fogalmazott beszédében, azt is hangoztatva, nincs jogbiztonság létbiztonság nélkül. Azt mondta, „ma önkény tombol”, az ország szisztematikus leszakítása zajlik a modern világtól.

Tóbiás József azt mondta, a köztársaság olyan közösség, amely egyenlő polgárokból áll, akik közösen alakítják jövőjüket. Ennek a közösségnek elidegeníthetetlen emberi jogai vannak és olyan intézményei, amelyek védik és ellenőrzik a megosztott hatalmi működést – fejtette ki. Dózsától, Kossuthon át a közelmúltig, Horn Gyula és Göncz Árpád ilyen köztársaságért dolgoztak – tette hozzá.

Szükséges, hogy a köztársaság polgárainak mindegyikét megillesse a szociális biztonság, az esélyek biztosítása – közölte az MSZP vezetője, megjegyezve: míg Európa nyugati felén a társadalom ötöde, Magyarországon a fele szegény. Véleménye szerint a köztársaság közösségét bővíteni kell, vagyis felelősségük kiterjed a köztársaság legelesettebb tagjaira is. Csak olyan köztársaság lehet sikeres, amely egyben egy modern 21. századi jóléti állam is – szögezte le.

Tóbiás József szerint a jelenlegi hatalom szisztematikusan azon dolgozik, hogy elvegye a társadalom demokráciába, a joguralomba vetett hitét, függővé és kiszolgáltatottá igyekszik tenni azokat a csoportokat, amelyek nem tudják érdekeiket képviselni. A pártelnök-frakcióvezető ezért feladatként jelölte meg azt, hogy visszaadják a hitet ezek iránt a megingathatatlan értékek iránt.

A megemlékezés végén a megjelentek nemzeti színű zászlókat helyeztek el a kőnél, amelyet négy évvel ezelőtt állított az MSZP, hogy „kőbe vésse a köztársaságot”.

Szerző