Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát - ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki.

Az egynapos budapesti látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellár tárgyalást folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatójukon kérdésre elmondta: nem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában, mindent megtesznek azért, hogy tárgyalásos úton oldják meg a konfliktust. Véleménye szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény.

Orbán Viktor ugyanerre a kérdésre, hogy amennyiben nem sikerül békés úton rendezni a konfliktust, elképzelhetőnek tartja-e, hogy fegyverekkel segítsék Ukrajnát, egyetlen szóval, nemmel felelt.

Szerző

Ismét bíróság elé kerülhet Magyarország

Tavaly nyár óta késik az Energiahatékonysági Irányelv hazai átültetése, és a napokban lejárt az Európai Bizottság által adott legutolsó határidő a nemzeti végrehajtási jogszabályok bemutatása. 

A következő lépés az Európai Bíróság lehet. A tét nagy, hiszen ha elindulna az Irányelv keretében bevezetendő, ún. Szolgáltatói Energiahatékonysági Kötelezettség, az energiaszolgáltatók kénytelenek lennének a végfogyasztók energiatakarékossági beruházásait támogatni, így sok ezer háztartás tudna további lépéseket tenni a takarékosabb, fenntarthatóbb életvitel felé - hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

Az Európai Bizottság még 2014. november végén szólította fel Magyarországot, hogy két hónapon belül tájékoztassa az EU Energiahatékonysági Irányelvének (2012/27/EU irányelv) hazai átültetéséről, amit eredetileg a tavalyi év közepére kellett volna elvégezni. Mivel Magyarország nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, a Bizottság most keresetet indíthat hazánkkal szemben az Európai Bíróságon. Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának munkatársa egy, a Magyar Energiahatékonysági Intézet által 2014 novemberében rendezett konferencián már felhívta a figyelmet arra, hogy a Bizottság minden eszközt felhasznál majd, hogy érvényt szerezzen az Irányelv követelményeinek.

Az Irányelv számos intézkedést ír elő az energiahatékonyság javítására, többek között a vállalatok energetikai auditjának ösztönzését, az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítését, kormányzati épületek évi 3%-ának felújítását, valamint az energiahatékony közbeszerzést. A fogyasztók számára legjelentősebb intézkedés az úgynevezett. Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége (EHK), amely értelmében e cégek az általuk eladott energia 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végső fogyasztóknál. Nagy-Britanniában és Franciaországban már létezik ez a rendszer, és ott úgy működik, hogy a szolgáltatók anyagilag támogatnak lakossági energiahatékonysági beruházásokat.

Az EHK jelentősége óriási: 2020-ra az ország évente akár 50 Petajoule energiát is megtakaríthat (a mai hazai energiafogyasztás 5 százalékát), a teljes hét éves ciklusban pedig 210 Petajoule megtakarítást is elérhetünk. Ha a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetének számításaiból indulunk ki, az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége évente akár 100 ezer lakóépület energiahatékony felújítását is szolgálhatná.

„Ameddig nem születnek meg a hazai végrehajtási jogszabályok, a lakossági és az ipari fogyasztók minden évben milliárdos beruházási forrásoktól esnek el” mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. „Ez tehát egy olyan EU-s kötelezettség, amelynek végrehajtása segíteni fog az emberek rezsigondjain, és az új beruházásoknak köszönhetően munkahelyeket is teremt majd. Arra biztatjuk a Kormányt, hogy minél hamarabb fogjon hozzá az Irányelv hazai bevezetéséhez, mert az mindannyiunk érdeke.”

Szerző

Ismét bíróság elé kerülhet Magyarország

Tavaly nyár óta késik az Energiahatékonysági Irányelv hazai átültetése, és a napokban lejárt az Európai Bizottság által adott legutolsó határidő a nemzeti végrehajtási jogszabályok bemutatása. 

A következő lépés az Európai Bíróság lehet. A tét nagy, hiszen ha elindulna az Irányelv keretében bevezetendő, ún. Szolgáltatói Energiahatékonysági Kötelezettség, az energiaszolgáltatók kénytelenek lennének a végfogyasztók energiatakarékossági beruházásait támogatni, így sok ezer háztartás tudna további lépéseket tenni a takarékosabb, fenntarthatóbb életvitel felé - hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

Az Európai Bizottság még 2014. november végén szólította fel Magyarországot, hogy két hónapon belül tájékoztassa az EU Energiahatékonysági Irányelvének (2012/27/EU irányelv) hazai átültetéséről, amit eredetileg a tavalyi év közepére kellett volna elvégezni. Mivel Magyarország nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, a Bizottság most keresetet indíthat hazánkkal szemben az Európai Bíróságon. Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának munkatársa egy, a Magyar Energiahatékonysági Intézet által 2014 novemberében rendezett konferencián már felhívta a figyelmet arra, hogy a Bizottság minden eszközt felhasznál majd, hogy érvényt szerezzen az Irányelv követelményeinek.

Az Irányelv számos intézkedést ír elő az energiahatékonyság javítására, többek között a vállalatok energetikai auditjának ösztönzését, az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítését, kormányzati épületek évi 3%-ának felújítását, valamint az energiahatékony közbeszerzést. A fogyasztók számára legjelentősebb intézkedés az úgynevezett. Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége (EHK), amely értelmében e cégek az általuk eladott energia 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végső fogyasztóknál. Nagy-Britanniában és Franciaországban már létezik ez a rendszer, és ott úgy működik, hogy a szolgáltatók anyagilag támogatnak lakossági energiahatékonysági beruházásokat.

Az EHK jelentősége óriási: 2020-ra az ország évente akár 50 Petajoule energiát is megtakaríthat (a mai hazai energiafogyasztás 5 százalékát), a teljes hét éves ciklusban pedig 210 Petajoule megtakarítást is elérhetünk. Ha a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetének számításaiból indulunk ki, az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége évente akár 100 ezer lakóépület energiahatékony felújítását is szolgálhatná.

„Ameddig nem születnek meg a hazai végrehajtási jogszabályok, a lakossági és az ipari fogyasztók minden évben milliárdos beruházási forrásoktól esnek el” mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. „Ez tehát egy olyan EU-s kötelezettség, amelynek végrehajtása segíteni fog az emberek rezsigondjain, és az új beruházásoknak köszönhetően munkahelyeket is teremt majd. Arra biztatjuk a Kormányt, hogy minél hamarabb fogjon hozzá az Irányelv hazai bevezetéséhez, mert az mindannyiunk érdeke.”

Szerző