Dacolva a kormányok és taxistársaságok ellenállásával, az Uber látszólag megállíthatatlanul terjeszkedne Európában. Travis Kalanick, a cég vezérigazgatója január elején, egy müncheni konferencián beszélt egyebek mellett a közösségi taxizás jövőjéről, a vállalat terveiről. Az Uber-vezér elképzelései szerint amennyiben az európai országok döntéshozói hajlandóak együttműködni, úgy akár már 2015 végére 400 ezerrel kevesebb autó lehet a városok útjain (hiszen tervei szerint mind többen választják majd az Uber szolgáltatását, és hagyják a garázsban saját kocsijukat), emellett a cég 50 ezer új munkahelyet is teremthet szerte Európában.
Az Uber eredetileg taxistársaságként jött létre Kaliforniában, San Franciscóban. A cég iPhone-os és Androidos alkalmazásának segítségével az utasok közvetlenül kapcsolatba léphetnek a magánsofőrökkel, ezáltal kényelmesebb - egyben lényegesen olcsóbb - szolgáltatást nyújt.
A mobil applikáció térképen jelöli a rendszerbe regisztrált autósokat, így az utas a hozzá éppen legközelebbi fuvarozót hívhatja, a térképen pedig nyomon is követheti, merre jár a kocsi és mikor lehet számítani az érkezésére.
A fuvar végén pedig nem a sofőrnek kell fizetni, a menetdíj összegét - amelynek 80 százalékát kapja az autóvezető, 20 százalék jár az Ubernek - a rendszer a GPS által mért adatok alapján automatikusan levonja a kuncsaft bankszámlájáról.
Kalanick bízik a támogatásban, a sikeres együttműködésre pedig Boston példáját hozta fel, a várossal a közelmúltban kötöttek adat- és technológia-megosztási megállapodást. Emellett beszámolt arról is, hogy San Francisco-ban eddig 7500, New Yorkban pedig mintegy 14 ezer új munkahelyet hoztak létre.
Az Egyesült Államokban igencsak jól keresnek az Uber-sofőrök: egy tanulmány szerint az amerikai nagyvárosokban órabérük még adózás után is mintegy hat dollárral több, mint a hagyományos taxisoké.
A felmérésben részt vállaló uberes és hagyományos taxis sofőrök adataiból emellett még az is kiderült, hogy a „közösségi taxisok” 40 százaléka rendelkezik főiskolai diplomával, míg a hivatásos sofőröknél a diplomások aránya mindössze 15 százalék.
A cégvezető szerint a közösségi taxizás minél szélesebb körű elterjedésével mindenki jól jár: a szolgáltatás népszerűsége nem csupán a vállalatnak, de az országok, sőt az egész kontinens gazdaságára pozitív hatással lehet, ráadásul környezeti szempontból is előnyös.
Ugyanakkor az Uber nem áll meg a személyszállításnál, Hongkongban már a kisáru-fuvarozásból is kiveszik a részüket: az UberCargo leginkább kisvállalkozások és magánszemélyek számára nyújthat segítséget, hiszen kisebb mennyiségű áru rendelésénél és kiszállításánál a nagyobb fuvarcégek szolgáltatásai helyett az Uber-fuvar állítólag lényegesen olcsóbban és gyorsabban hozza házhoz az árut. A fuvarozási díjat a szállítási idő és a távolság alapján számolják, a csomag útját pedig a mobilapplikáció térképén nyomon is követheti a megrendelő.
Kérdés, mindez mennyire tudja meggyőzni a döntéshozókat. Merthogy a taxistársaságokat – és most már a fuvarozócégeket – biztos, hogy nem fogja. Sőt, Európában már több országban is - mint Németországban, Belgiumban, Franciaországban - betiltották a közösségi taxis szolgáltatást, igaz, az Uber bejelentette: mindenhol megfellebbezi a tiltó ítéleteket. A legtöbben azért támadják a céget, mert az Uber-sofőrök jogtalan előnyökhöz jutnak a hagyományos taxisofőrökkel szemben, és mivel az uberező autós sokszor nem bejelentett tevékenységet folytat, az adózás folyamata sem tisztázott.
Hazánkban látszólag egyszerűen megoldanák a problémát, tavaly a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelezte: ahogy minden taxistársaságnak, úgy az Ubernek is teljesítenie kell a taxizásra előírt jogszabályi követelményeket. Mint kiderült, a közösségi taxizást már az adóhatóság is ellenőrzi. A taxis tevékenységet szabályozó kormányrendelet előterjesztését a fejlesztési tárca legkorábban február végén tervezi benyújtani a kormány elé.
Az előzetes szakmai egyeztetésen a témában érintett hatóságok és közigazgatási szervek mellett a taxis érdekképviseletek, a taxis társadalmat tömörítő szervezetek, így például az Országos Taxis Szövetség, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is részt vettek.
A jogszabálytervezet a taxis tevékenység folytatását országosan egységes feltételekhez köti, egyebek mellett rögzíti a tevékenység végzéséhez használható járművek műszaki követelményeit és életkorát, a járművezetőkre vonatkozó képzési és továbbképzési kötelezettséget, a diszpécserszolgálati tevékenység végzésének feltételeit, és az infokommunikációs eszközön keresztül rendelhető személyszállítás szabályait is. A javaslat a szolgáltatást igénybevevők védelmét szolgáló előírásokat is tartalmaz.