Uber, az erőszakos

Publikálás dátuma
2015.02.03. 06:12
Európa több országa még ellenáll, sok helyen betiltották a közösségi taxit, ezért a cég vezetője most hangzatos ígéretekkel prób
Hihetetlen elszántsággal, már-már erőszakosan terjesztené szerte a világban mobilalkalmazásra épülő taxiszolgáltatást az Uber. Legalább annyira erőszakosan, ahogy egyes Uber-sofőrök bánnak - többségében nőnemű - utasaikkal. Az amerikai céget azonban nem rengetik meg a botrányok, sőt, újabb és újabb befektetőiktől rendszerint több százmilliós - esetenként milliárdos - összegeket kapnak, Amerikában az Uber-sofőrök órabére már magasabb, mint a hivatásos taxisoké. Európa több országa azonban még ellenáll, sok helyen betiltották a közösségi taxit, ezért a cég vezetője most hangzatos ígéretekkel próbálja rávenni az együttműködésre az európai döntéshozókat. hazánkban a taxis tevékenységet szabályozó kormányrendelet előterjesztését a fejlesztési tárca legkorábban február végén tervezi benyújtani a kormány elé.

Dacolva a kormányok és taxistársaságok ellenállásával, az Uber látszólag megállíthatatlanul terjeszkedne Európában. Travis Kalanick, a cég vezérigazgatója január elején, egy müncheni konferencián beszélt egyebek mellett a közösségi taxizás jövőjéről, a vállalat terveiről. Az Uber-vezér elképzelései szerint amennyiben az európai országok döntéshozói hajlandóak együttműködni, úgy akár már 2015 végére 400 ezerrel kevesebb autó lehet a városok útjain (hiszen tervei szerint mind többen választják majd az Uber szolgáltatását, és hagyják a garázsban saját kocsijukat), emellett a cég 50 ezer új munkahelyet is teremthet szerte Európában.

Mi fán terem?

Az Uber eredetileg taxistársaságként jött létre Kaliforniában, San Franciscóban. A cég iPhone-os és Androidos alkalmazásának segítségével az utasok közvetlenül kapcsolatba léphetnek a magánsofőrökkel, ezáltal kényelmesebb - egyben lényegesen olcsóbb - szolgáltatást nyújt.

A mobil applikáció térképen jelöli a rendszerbe regisztrált autósokat, így az utas a hozzá éppen legközelebbi fuvarozót hívhatja, a térképen pedig nyomon is követheti, merre jár a kocsi és mikor lehet számítani az érkezésére.

A fuvar végén pedig nem a sofőrnek kell fizetni, a menetdíj összegét - amelynek 80 százalékát kapja az autóvezető, 20 százalék jár az Ubernek - a rendszer a GPS által mért adatok alapján automatikusan levonja a kuncsaft bankszámlájáról.

Kalanick bízik a támogatásban, a sikeres együttműködésre pedig Boston példáját hozta fel, a várossal a közelmúltban kötöttek adat- és technológia-megosztási megállapodást. Emellett beszámolt arról is, hogy San Francisco-ban eddig 7500, New Yorkban pedig mintegy 14 ezer új munkahelyet hoztak létre.

Az Egyesült Államokban igencsak jól keresnek az Uber-sofőrök: egy tanulmány szerint az amerikai nagyvárosokban órabérük még adózás után is mintegy hat dollárral több, mint a hagyományos taxisoké.

A felmérésben részt vállaló uberes és hagyományos taxis sofőrök adataiból emellett még az is kiderült, hogy a „közösségi taxisok” 40 százaléka rendelkezik főiskolai diplomával, míg a hivatásos sofőröknél a diplomások aránya mindössze 15 százalék.

A cégvezető szerint a közösségi taxizás minél szélesebb körű elterjedésével mindenki jól jár: a szolgáltatás népszerűsége nem csupán a vállalatnak, de az országok, sőt az egész kontinens gazdaságára pozitív hatással lehet, ráadásul környezeti szempontból is előnyös.

Ugyanakkor az Uber nem áll meg a személyszállításnál, Hongkongban már a kisáru-fuvarozásból is kiveszik a részüket: az UberCargo leginkább kisvállalkozások és magánszemélyek számára nyújthat segítséget, hiszen kisebb mennyiségű áru rendelésénél és kiszállításánál a nagyobb fuvarcégek szolgáltatásai helyett az Uber-fuvar állítólag lényegesen olcsóbban és gyorsabban hozza házhoz az árut. A fuvarozási díjat a szállítási idő és a távolság alapján számolják, a csomag útját pedig a mobilapplikáció térképén nyomon is követheti a megrendelő.

Kérdés, mindez mennyire tudja meggyőzni a döntéshozókat. Merthogy a taxistársaságokat – és most már a fuvarozócégeket – biztos, hogy nem fogja. Sőt, Európában már több országban is - mint Németországban, Belgiumban, Franciaországban - betiltották a közösségi taxis szolgáltatást, igaz, az Uber bejelentette: mindenhol megfellebbezi a tiltó ítéleteket. A legtöbben azért támadják a céget, mert az Uber-sofőrök jogtalan előnyökhöz jutnak a hagyományos taxisofőrökkel szemben, és mivel az uberező autós sokszor nem bejelentett tevékenységet folytat, az adózás folyamata sem tisztázott.

Hazánkban látszólag egyszerűen megoldanák a problémát, tavaly a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelezte: ahogy minden taxistársaságnak, úgy az Ubernek is teljesítenie kell a taxizásra előírt jogszabályi követelményeket. Mint kiderült, a közösségi taxizást már az adóhatóság is ellenőrzi. A taxis tevékenységet szabályozó kormányrendelet előterjesztését a fejlesztési tárca legkorábban február végén tervezi benyújtani a kormány elé.

Az előzetes szakmai egyeztetésen a témában érintett hatóságok és közigazgatási szervek mellett a taxis érdekképviseletek, a taxis társadalmat tömörítő szervezetek, így például az Országos Taxis Szövetség, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is részt vettek.

A jogszabálytervezet a taxis tevékenység folytatását országosan egységes feltételekhez köti, egyebek mellett rögzíti a tevékenység végzéséhez használható járművek műszaki követelményeit és életkorát, a járművezetőkre vonatkozó képzési és továbbképzési kötelezettséget, a diszpécserszolgálati tevékenység végzésének feltételeit, és az infokommunikációs eszközön keresztül rendelhető személyszállítás szabályait is. A javaslat a szolgáltatást igénybevevők védelmét szolgáló előírásokat is tartalmaz.

Utabiztonság
A jogi akadályok mellett nagy gondot jelent a cég számára az utasok biztonsága. Bár az Uber szerint a felvételi eljárás során „gondosan” szűrik az alkalmatlan jelentkezőket, mégis igen gyakran jelennek meg a híradásokban olyan erőszakos cselekmények, amelyeket Uber-sofőrök követtek el utasaik ellen. Legutóbb például Chicago-ban emeltek vádat nemi erőszak miatt egy 46 éves férfi ellen, mert zaklatta az egyik utasát – és ez nem az első eset a városban.
Tavaly decemberben egy bostoni férfit vett előzetes letartóztatásba az amerikai rendőrség, miután december 16-án megerőszakolt egy nőt, aki igénybe szerette volna venni az Uber szolgáltatását. A nyomozás során felmerült, hogy a férfi kifejezetten abból a célból állt Uber-sofőrnek, hogy nőket „csábítson” a kocsijába. Indiában tavaly decemberben be is tiltották az olcsótaxit, miután Delhiben egy 26 éves nőt megerőszakolt az egyik sofőr.
Az Uber szóvivője részvétét fejezte ki és közölte, mindenben segítik a hatóságok munkáját – a kiválasztási folyamat átalakításán azonban nem gondolkodnak. A történtek ellenére januárban a cég ismét működési engedélyt kért Indiában.Egy múlt heti konferencián az Uber-vezér úgy nyilatkozott: a piaci versenynek köszönhetően nem meglepő, hogy sokan jogi eszközökkel próbálják megakadályozni a közösségi taxiszolgáltatás működését. Az erőszakoskodó sofőrökkel kapcsolatos kérdésekre pedig azt a választ adta: a cég a technológiát fejlesztve dolgozik az erősebb kontrollmódszerek kialakításán az ilyen eseteket megelőzése érdekében.
Most januárban például egy vészjelzőt építenek az okostelefonos alkalmazásba, ezt aktiválhatja az utas, ha valami gondja támad fuvar közben.Kalanickot nem rettentik el az üzlettől az erőszakos Uber-sofőrökről szinte naponta érkező bejelentések, ahogy egyes kormányok és taxistársaságok heves ellenkezése sem. Van oka bizakodónak lenni, hiszen a befektetők egyértelműen az ő oldalán állnak: januárban újabb 1,6 milliárd dolláros befektetést kapott a cég, melynek piaci értéke jelenleg meghaladja a 40 milliárd dollárt.



Szerző
Frissítve: 2015.02.02. 20:52

Busz viszi az utasokat a Déli és Kelenföld között

Több elővárosi vonatot is töröltek tegnap a Déli pályaudvar teljes lezárása miatt. Miután Kelenföld képtelen átvállalni az összes dunántúli járat forgalmát, ezért miatt pedig törölték az összes személyvonatot Százhalombatta és a Déli pályaudvar között, Martonvásár és a pályaudvar között csak három vonat közlekedik.

A vonatok a Kelenföldi pályaudvarig, illetve onnan indulva közlekednek. A bajai vonal forgalmát a Keleti pályaudvarra irányították, két intercity vonat, az Agram és a Göcsej is a Keletibe közlekedik hétfőtől. A Mávinform közleménye szerint a Déli pályaudvar lezárása naponta átlagosan 250 járatot érint.

Amint azt megírtuk, szombat este tiltották meg a közlekedést a síneken, mert újabb kövek este a vágányra és tovább csúszott a támfal a Déli pályaudvari alagútnál. Megkerestük a MÁV-Start Zrt-t, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a kárösszeget és a rekonstrukciós költséget még nem tudják meghatározni, az ideiglenes helyreállítás várhatóan több hétig eltarthat, így csak ez után állhat vissza a normális közlekedés. Hozzátették, a helyreállítás végéig a honlapra kitett menetrend marad érvényben.

A végleges munkálatokra – pályázat útján - a második negyed évtől kerülhet sor. A XI. kerületi önkormányzat, mint a terület kezelője és a MÁV között tart az egyeztetés. Az önkormányzat megkeresésünkre elmondta, a felmérést követően most a szakértői vélemény készül, de hangsúlyozták, több szempontból is meg kell vizsgálni az alagutat, így pontos adatokat csak keddre ígértek.

Az eddigi vizsgálatok szerint az alagút fölötti terület az esőzések miatt csúszott meg a Kelenföldi pályaudvar felőli bejárát feletti rézsű talaja. A nagy mennyiségű földtömeg miatt esett le a nyolc darab nyolcvan-százkilós támkő. Szombat este tovább csúszott a vizes talaj, az alagút bal vágány felőli szárnyfalának zárókövei megmozdultak, a falon repedések keletkeztek. Az alagút 2012-ben átesett az előírt, 10 évenkénti fővizsgálaton. A dokumentált vizsgálati anyag alapján az alagút megfelelő műszaki állapotú.

A vasúttársaság továbbra is vonatpótló autóbuszokat közlekedtet a Déli pályaudvar és Kelenföld állomás között. A BKK 139-es járatokon érvényesek a vasúti menetjegyek és bérletek. A vonatpótló autóbuszok az Alkotás utcából, a 139-es busz megállójából, illetve az Etele térről a 141 busz megállójából indulnak.

Szerző

Káosz jön Budapesten

Budapesten krízishelyzetet okozhat a kórházátalakítás - írta a hvg.hu, utalva arra, a lapunk által is ismertetett kormányzati tervre, amely szerint április elsejétől megyénként egy vezető kórház maradna, míg Budapesten hat intézmény látná el a betegeket, és adna 0-24 órás ügyeletet. 

A fővárosban a tervek szerint a Honvédkórház, a Semmelweis Egyetem, a Szent István, a Péterfy-, az Uzsoki-, valamint a Szent János vagy a Szent Imre kórház lenne a hat vezető intézmény, így megszűnne a váltott ügyelet és mind a kiemelt kórházak folyamatos 24 órás szolgálatot teljesítenének. Ugyanakkor ezek az intézmények sem szakmai profiljukban, sem infrastruktúrájukat tekintve nem egységesek. Ráadásul a főváros nem csak Budapestet és Pest megyét látja el, de jelentős számban érkeznek betegek Komárom, Nógrád, Heves, és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből is, miközben a közép-magyarországi régió számos uniós beruházásból kimaradt, így itt jóval kevesebb összeg jutott fejlesztésre az elmúlt években, mint vidéken. Az átalakítás részletei egyelőre nem is ismertek, így nem tudni például, hogy az ellátási körök szűkítése - azaz osztály- és részlegbezárások - mellett változik-e a finanszírozási rendszer, mi lesz az országos hatókörű intézményekkel, milyen szerepet kapnak majd a nem vezető kis kórházak, és hogy az esetlegesen megszűnő ellátásokat hogyan akarják pótolni.

Szerző