MSZP - A Gazdasági bizottság előtt a letelepedési kötvények ügye

A letelepedési államkötvényre vonatkozó szabályozás különleges kötelezettségekkel és felelősséggel jár az Országgyűlés Gazdasági bizottsága számára. Különösen igaz ez a jelenlegi helyzetben, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a letelepedési államkötvények jegyzésének legnagyobb haszonhúzói a Gazdasági bizottság elnöke által javasolt, jellemzően adóparadicsomokban bejegyzett cégek, míg a Magyar Állam haszna az ügyletek kapcsán erősen kétséges - olvasható az MSZP közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A Gazdasági bizottság tagjai a mai napig nem rendelkeznek információval arról, hogy a testület elnöke milyen megfontolások alapján terjesztette elő az adott társaságok jóváhagyásáról szóló javaslatát. A Gazdasági bizottság tagjainak az elmúlt két évben arra sem volt alkalmuk, hogy megismerjék a letelepedési államkötvényeket lejegyző és forgalmazó gazdasági társaságok képviselőit, stratégiáját és tulajdonosait.

A fenti okok miatt, a letelepedési államkötvényre vonatkozó szabályozás gyakorlati tapasztalatainak áttekintésére 2015. február 10-én 10 órára kezdeményezem a Gazdasági bizottság összehívását.

Egyúttal azt is kezdeményezem, hogy az ülésen meghívottként vegyen részt a belügyminiszter, a nemzetgazdasági miniszter, illetve az ő képviselőik, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. elnöke, valamint a Gazdasági bizottság által 2013. január 1-je óta eltelt időszakban jóváhagyott, érintett társaságok képviselői.

Tóth Csaba,
frakcióvezető-helyettes, a Gazdasági bizottság alelnöke

Szerző

Uniós terítékre kerül az áfacsalási botrány

Az a célunk, hogy felhívjuk az Európai Unió figyelmét az egyáltalán nemcsak belügynek számító magyar áfacsalási botrányra, s arra, hogy milyen mulasztásban vannak az állami szervek ebben az ügyben - mondta lapunknak Jávor Benedek. A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP-) képviselője és Ingeborg Grassle német néppárti képviselő - aki az uniós parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke is - kezdeményezésére ugyanis ma nyilvános meghallgatást és konferenciát szerveznek Brüsszelben a magyar áfacsalási botrányról, valamint az amerikai kitiltási botrányt követő magyarországi helyzetről.

Jávor a Népszavának azt is elmondta: konferenciájukon jó és rossz példákat mutatnak majd be az áfacsalások elleni küzdelem jegyében, előad az Europol képviselője, s a pozitív tapasztalatokról beszámol a román korrupciós ügyészség is. A negatív esettanulmányt ugyanakkor a magyar áfacsalási botrány képezi majd, nem titkoltan azzal a céllal, hogy európai nyilvánosságot kapjon az ügy, s így az EU intézményeinek figyelmét ráirányíthassák arra, hogyan működik a magyar adóhatóság és az állami szervek. "Ez nem egy magyar belügy, kifejezetten uniós téma, hiszen határokon átívelő bűncselekményekről van szó, az áfacsalások rendszerében - például cukor és olaj ügyekben - érintett cégek több uniós tagállamban is hasonlóképp járhatnak el. Ráadásul az áfacsalások nemcsak a nemzeti költségvetéseknek okoznak óriási kárt, hanem - miután az áfabevételek arányában szabják meg a tagállami befizetési kötelezettséget - közvetve az uniós büdzsének is" - érvelt Jávor, aki szerint noha az adópolitika tagállami hatáskör, az uniónak megvannak az illetékes szervei, amelyek nemcsak jogosultsággal rendelkeznek, de hivatalból kötelesek is kivizsgálni a Horváth András volt adóellenőr által feltárt, ám a hazai igazságszolgáltatás által tétlenül nézett bűncselekményeket. "Meg kell értetni itthon és egész Európában, hogy mára Magyarországon a rendszer részévé vált az áfacsalás, a hatalom tartópillérei a korrupciós szisztéma fenntartásában érdekeltek. Ez a helyzet tarthatatlan, ezzel az EU-nak foglalkoznia kell, különös tekintettel arra, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke átláthatósági programot hirdetett, s harcot a korrupció ellen" - fogalmazott az EP-képviselő.

A délben kezdődő meghallgatáson fölszólal Horváth András volt adóellenőr, az áfacsalási botrány kirobbantója, Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője, valamint Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is. A konferencián nemcsak a 2013-ban nyilvánosságra került áfacsalási "rendszer", hanem az ügyet azóta övező hatósági tétlenkedés, a hatályos magyar jogszabályok, valamint az Egyesült Államokkal kialakult diplomáciai konfliktus, azon belül is a többek között a magyar adóhatóság elnökét érintő beutazási engedélymegvonás is téma lesz.

Szerző

MSZP: egy gombnyomással csökkenteni lehetne a rezsit

Az MSZP szerint felháborító, hogy a kormány több tízmilliárd forintot öl az állami közművállalat létrehozásába, miközben egyetlen gombnyomással csökkenthetné a gáz-, a villany és a távhőszámlákat.

Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón azon véleményének adott hangot, hogy az állami közműholding nem hoz semmilyen megtakarítást az embereknek, az abba fektetett milliárdok soha nem fognak megtérülni.

Hozzátette: a céget nem az emberek, hanem "a haverok miatt akarja létrehozni" a kormány, hogy legyen még egy hely, ahol "zsíros állásokat lehet kapnia a rokonoknak, barátoknak". Szerinte ezt igazolja az is, hogy a vállalat működése - az előzetes hírekkel ellentétben - nem lesz nonprofit.

A szocialista politikus felidézte, az MSZP már benyújtott törvényjavaslata arról szól, hogy az olcsóbb kőolaj és gáz árából származó hatalmas megtakarítást oda kell adni az embereknek.

Kifejtette: a javaslat szerint április 1-jétől a háztartások átlagfogyasztásának mértékéig 20 százalékkal csökkenne a lakossági gázszámla, illetve ugyancsak az átlagfogyasztásig 10 százalékkal mérséklődne a lakossági áramszámla. Mint mondta, a távhődíj szintén 10 százalékkal csökkenne.

Szerző