Hajba font ösztönök

Publikálás dátuma
2015.02.04. 06:45
Verebics Ági kiállításán a nők és a haj kapcsolata játssza a főszerepet FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Hajmeresztő ötlettel állt elő Verebics Ágnes fotó- és festőművész legújabb kiállításán a MissionArt Galériában. Talpig érő hajú nők borzolják a kedélyeket (vagy talán saját hajukat?) a Falk Miksa utcai MissionArt Galériában.

A fiatal és pimasz képzőművész, Verebics Ági kiállításán a haj, pontosabban a nők és a haj kapcsolata játssza a főszerepet. A Hairy Gang (Hajas banda) című tárlaton tíz, nagyméretű fotó szerepel, melyeken tetőtől talpig meztelen nők láthatók, kiknek pőre testét földig érő hajzuhatag borítja. Ami lehet fekete, barna, szőke vagy vörös, miközben göndör, hullámos vagy éppen egyenes (kinek mi tetszik). A nők testének részletei hol fel-, hol eltűnnek a hajtömegben, itt-ott megjelenik egy köldök, egy váll vagy kivillan egy kebel.

De hogy kik ezek a nők, arról semmit se tudni. Arcuk részben vagy teljesen hajba burkolózik, személyiségük titokban marad. Vagy talán mégsem? Lehet, hogy a haj, ami olykor már szőrzetre hasonlít, mutatja meg igazi, ösztönös énüket? Verebics szerint igen, nőalakjaiban egyszerre sejlik fel a félelmetes, az állati, a démoni és a hódító. A képzőművész szerint ugyanis a mai, civilizált világ elrejti azt az ősi, ösztönös erőt, mely benne él napjaink nőalakjában is, de rejtetten, elleplezve. Verebics azonban felszínre hozza, megmutatja az elrejtett „ösztönlényt”, mely a képeken burjánzó hajként olykor már szőrként jelenik meg.

– A sorozatomat irodalmi, tudományos és képzőművészeti előképek inspirálták – mondta Verebics. Hatással volt rá Gabriel García Márquez 1994-ben megjelent A szerelemről és más démonokról című regénye, melynek főszereplője egy fiatal nő, Sierva Maria, akinek hosszúra nőtt, vörös haját életében még sosem vágták le.

A képzőművészt ugyancsak megfogta a kolumbiai író egy cikke, melyben arról a kriptáról írt, ahol megtalálták annak a hosszúhajú lánynak a holttestét, akiről a regény főszereplőjét mintázta. Ágit emellett egy ma élő tájföldi gyerek, a Farkaslánynak csúfolt Nat Sapsupan is megihletett, akinek egy betegség következtében szinte a teljes arcát szőrzet borítja.

A kiállításon szerepel egy hosszúszőrű játékbaba is, melyet Uglár Csaba képzőművész egy 2003-ban kiállított szobra inspirált. Uglár Szőrös lány című alkotása gipszből és méhviaszból készült, testét a művész levágott szakálla, egy barátja haja és vaddisznóbőr borította.

A Hairy Gang kiállításmegnyitóján a szürreális témájú és hangulatú verseiről ismert költő, esztéta, Nemes Z. Márió beszélt az emberi testhez és a „szőrös nőkhöz” köthető szimbólumokról. Felidézte a híres orosz irodalomtudós, Mihail Bahtyin egy gondolatát, miszerint a kultúra az emberi testen a nyaktól vagy a deréktől felfelé kezdődik, míg a természetes, az ösztönös a test az alsó felén található.

Nemes szerint ezt a gondolatot felülírja a testen megjelenő szőr, melyet az ember folyamatosan próbál uralma alatt tartani, ami érzékletesen jelenik meg Verebics legújabb képein is. És bár a fotókon burjánzó haj elrejti a nők személyiségét, ez mégsem negatívumot fejez ki, hanem egy újfajta női erőt mutat, mely ellenáll a férfiak uralta világnak. A költő felhívta a figyelmet a képek sugallta kettőségre is, melyek egyszerre idézik meg a divatfotók és peep-show-k világát, hiszen, mint ismeretes, a szőrös vagy szakállas nőt gyakran, mint a természet botrányát, cirkuszokban, publikum előtt mutogattak.

Verebics nem először jelentkezik groteszk témával. A festőként is alkotó művész sötét tónusú képein gyakran térnek vissza torz arcú emberek vagy latexruhát viselő arctalan figurák. A képzőművész a psziché rejtett, sötét oldalát mutatja meg, még akkor is, ha látszólag szelíd témához nyúl.

Az állatportréin megjelenő macskák, nyulak, kutyák is mintha csak arra várnának, hogy befogadójuk lelkébe vessék pillantásuk, és feltárják annak rejtett zugait. A láthatatlanra kíváncsiak, az ösztönösre, akárcsak a Hairy Gang arctalan, de annál szuggesztívebb nőalakjai. Akik a jövőben még feltűnnek Verebics képein, mivel a képzőművész a megnyitón elárulta, hogy a jövőben folytatja a sorozatot.

Drámaian csökkent az új vállalkozások száma

A működő társas vállalkozások száma 2014. január és 2015. január között 2,55 százalékkal 543 692-re csökkent Magyarországon - közölte a Bisnode nemzetközi cégminősítő.

A dokumentum szerint néhány évvel ezelőtt még a rendületlenül gyarapodó cégszám volt jellemző a magyar gazdaságra, a trend azonban 2014-ben megfordult és a vállalkozások száma csökkenésnek indult. A Bisnode elemzésében megjegyzik, hogy a cégek számának mérséklődése önmagában nem negatív folyamat, amennyiben hosszú távon egy kisebb, de stabilabb cégvilág létrejöttéhez járul hozzá. A jelenleg Magyarországon működő közel 544 ezer vállalkozás még mindig 11 százalékkal több mint a 2008 elején jellemző érték. 

A Bisnode adatai szerint az elmúlt 3 évben drasztikusan csökkent az új vállalkozások száma, és 2014 ismét negatív csúcsot hozott: amíg 2011-ben közel 50 ezer cég alakult, addig 2012-ben már 40 ezernél is kevesebb, 2013-ban a 34 ezret sem érte el, 2014-ben pedig 30 ezer sem volt a frissen alapított vállalkozások száma. Így 2011-ről 2014-re 40 százalékos volt a csökkenés mértéke. Amíg korábban naponta 140 új vállalkozást is alapítottak, ma a napi cégalapítások száma 80 körül mozog. Részben a törvényi szabályozás változásai, köztük a kft. alapításához szükséges tőke 500 ezer forintról 3 millió forintra történő felemelése, részben pedig az emberek vállalkozó kedvének csökkenése okozta a drasztikus változást - közölte a Bisnode.

A csökkenő trend ellenére nőni tudott a vállalkozások szám a mezőgazdaság, a gépjavítás, a gépjármű-kereskedelem, a közigazgatás és a vegyipar területén, azonban a növekedés ezekben a szektorokban sem haladta meg a 2 százalékot - közölte a Bisnode. A pénzügyi szektorban, a kommunális tevékenységet végző vállalkozások körében, a papíriparban és a textiliparban csökkent legnagyobb mértékben a cégek száma, a csökkenés 2014. január 1. és 2015. január 1. között a 4,5 százalékot is meghaladta. A felszámolásokkal és a csődeljárásokkal leginkább sújtott két iparágban, a vendéglátás és az építőipar terén is magas, de nem a legmagasabb cégszám-csökkenés tapasztalható. A vendéglátásban 3,7 százalékkal csökkent a vállalkozások száma, jelenleg közel 25 700 ilyen cég van, az építőiparban pedig a 3,9 százalékos csökkenéssel jelenleg 48 300 társas vállalkozás működik.

Egy év alatt a legnagyobb, 5 százaléknál nagyobb csökkenés Nógrád és Zala megyében volt. Budapest az egyetlen terület, ahol 2 százalék alatt tudott maradni a vállalkozások számának csökkenése az elmúlt egy évben. Az országos átlag alatti érték Veszprém, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, és Pest megyékben illetve Budapesten volt.

Szerző

Drámaian csökkent az új vállalkozások száma

A működő társas vállalkozások száma 2014. január és 2015. január között 2,55 százalékkal 543 692-re csökkent Magyarországon - közölte a Bisnode nemzetközi cégminősítő.

A dokumentum szerint néhány évvel ezelőtt még a rendületlenül gyarapodó cégszám volt jellemző a magyar gazdaságra, a trend azonban 2014-ben megfordult és a vállalkozások száma csökkenésnek indult. A Bisnode elemzésében megjegyzik, hogy a cégek számának mérséklődése önmagában nem negatív folyamat, amennyiben hosszú távon egy kisebb, de stabilabb cégvilág létrejöttéhez járul hozzá. A jelenleg Magyarországon működő közel 544 ezer vállalkozás még mindig 11 százalékkal több mint a 2008 elején jellemző érték. 

A Bisnode adatai szerint az elmúlt 3 évben drasztikusan csökkent az új vállalkozások száma, és 2014 ismét negatív csúcsot hozott: amíg 2011-ben közel 50 ezer cég alakult, addig 2012-ben már 40 ezernél is kevesebb, 2013-ban a 34 ezret sem érte el, 2014-ben pedig 30 ezer sem volt a frissen alapított vállalkozások száma. Így 2011-ről 2014-re 40 százalékos volt a csökkenés mértéke. Amíg korábban naponta 140 új vállalkozást is alapítottak, ma a napi cégalapítások száma 80 körül mozog. Részben a törvényi szabályozás változásai, köztük a kft. alapításához szükséges tőke 500 ezer forintról 3 millió forintra történő felemelése, részben pedig az emberek vállalkozó kedvének csökkenése okozta a drasztikus változást - közölte a Bisnode.

A csökkenő trend ellenére nőni tudott a vállalkozások szám a mezőgazdaság, a gépjavítás, a gépjármű-kereskedelem, a közigazgatás és a vegyipar területén, azonban a növekedés ezekben a szektorokban sem haladta meg a 2 százalékot - közölte a Bisnode. A pénzügyi szektorban, a kommunális tevékenységet végző vállalkozások körében, a papíriparban és a textiliparban csökkent legnagyobb mértékben a cégek száma, a csökkenés 2014. január 1. és 2015. január 1. között a 4,5 százalékot is meghaladta. A felszámolásokkal és a csődeljárásokkal leginkább sújtott két iparágban, a vendéglátás és az építőipar terén is magas, de nem a legmagasabb cégszám-csökkenés tapasztalható. A vendéglátásban 3,7 százalékkal csökkent a vállalkozások száma, jelenleg közel 25 700 ilyen cég van, az építőiparban pedig a 3,9 százalékos csökkenéssel jelenleg 48 300 társas vállalkozás működik.

Egy év alatt a legnagyobb, 5 százaléknál nagyobb csökkenés Nógrád és Zala megyében volt. Budapest az egyetlen terület, ahol 2 százalék alatt tudott maradni a vállalkozások számának csökkenése az elmúlt egy évben. Az országos átlag alatti érték Veszprém, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, és Pest megyékben illetve Budapesten volt.

Szerző