szakszervezet;média;elbocsátások;közmédia;MTVA;

2015-02-04 06:07:00

Teljes a káosz a közmédiában

Kifogásolják a közmédia dolgozóit képviselő szakszervezetek, hogy az elbocsátásokkal párhuzamosan folyamatosan új dolgozókat vesz fel az MTVA, miközben a kirúgottak csaknem fele védett munkavállaló. Az érdekképviseletek szerint a 177 dolgozó leépítésével nem spórol a közmédia, amelynek elvben néhány héten belül induló új csatornái nemcsak horribilis összeget emésztenek majd fel, de éppenséggel új embereket is igényelnek.

Nem írják alá az elbocsátásokról szóló megállapodást a közmédia dolgozóinak érdekképviseletei - közölte a Közmédia Rádiós Szakszervezet. Nem értenek egyet ugyanis a létszámleépítéssel, főként mert azzal párhuzamosan jelenleg is új dolgozókat vesz fel a közmédia. A munkáltatóval folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a 177 dolgozó elbocsátásával az MTVA - korábbi állítása ellenére - nem spórol, sőt, az új dolgozók felvételével kiadásai vélhetően tovább nőnek. Az elbocsátandók csaknem fele valamilyen módon védett munkavállaló: nyugdíj előtt álló, gyermekét egyedül nevelő stb. - sorolták a szakszervezetek, amelyek szerint a január 8-án bejelentett csoportos létszámleépítés törvényes körülményeire sem figyelt a munkáltató.

Az MTVA a munkavállalók képviselőinek átszervezéssel, egyes tevékenységek külsőben történő elvégzésével indokolta a lépést, ám az érdekképviseletek szerint ezek olyan intézkedések, amelyek a munkavállalók nagyobb létszámát érintik, ezért arról a döntés meghozatala előtt, a Munka Törvénykönyve alapján a Központi Üzemi Tanáccsal (KÜT) konzultálnia kellett volna. Ezt a munkáltató elmulasztotta, a Központi Üzemi Tanáccsal csak a csoportos létszámleépítésről tárgyalt. A szakszervezetek szerint az MTVA nem mérte fel kellő mértékben az elbocsátásoknak a cég működésére és a műsorkészítés színvonalára gyakorolt hatását sem, hiszen a KÜT és a szakszervezetek írásos kimutatása szerint a rádióműsorok készítése területén már most olyan kevés dolgozó van, hogy a munkavállalókat a cég szabadságuk idején is dolgoztatja.

Információink szerint a szakszervezeti tiltakozás ellenére többen már meg is kapták elbocsátó levelüket, de az MTVA még ezen a héten egyenként értesíti az érintett 177 munkavállalót, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkájukra. S noha az informális közlések szerint a közmédia úgy számol, a 146 budapesti, illetve 31 pécsi és szegedi alkalmazott elbocsátásával a médiaszolgáltatási alap éves szinten mintegy 1,5 milliárd forintot takaríthat meg a béreken és azok járulékain, valójában nemcsak rengeteg új ember felvételét, de a műsorok külső gyártásba való kiszervezését is tervezik, ami még ennél is többe kerülhet. Sőt, a Népszabadság információi szerint az elmúlt hetekben sok gyakornok jelent meg hírműsorok környékén, a belső hírek szerint őket is a március 15-vel az M1-en induló állami hírcsatornánál akarják alkalmazni. Ezen kívül az MTVA az elmúlt hónapokban "kiemelt multimédiás újságíró" státuszba több embert is felvett, így került oda például Áder András, a köztársasági elnök fia is.

Eközben az MTVA a csoportos létszámleépítést néhány hete "a gazdasági racionalizálás, a bérköltségcsökkentés, valamint a vállalat működtetése és a munkafolyamatok ésszerűsítése" indokával fogalmazta meg, holott addigra már tudni lehetett, hogy még az idén hétre bővíti csatornái számát a közmédia. A korábban lapunknak cáfolt, ám hetekkel később mégis bejelentett nemzeti sporttévé, azaz a júliusban induló M4 Sport, valamint a márciusban a fiatalok "estéit" bulváros tartalmakkal megcélzó Petőfi Tv a hasonló profilú kereskedelmi tévék riválisa is kíván lenni, miként a március 15-vel az M1 helyén sugárzó "nemzeti hírcsatorna" is. Utóbbival - mint megírtuk - csupa olyan magazin- és háttérműsort kínálnak majd a közmédiások, amely programok a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hír Tv-n is láthatóak. A hírcsatorna önmagában évi 4-5 milliárd forintos költséggel járhat, ám az eddig bejelentetteken felül - mint az Index megtudta - Budapest agglomerációjában elindul az M5, amin körzeti adást sugároznak majd, december 21-én pedig elrajtol az M6 "tematikus adó" (noha egyelőre ismeretlen tematikájú - a szerk.) is.

Eközben arról még mindig semmi hír, miféle háttértanulmányok, előzetes hatásvizsgálatok és előkészítés zajlott e tervek kikovácsolása előtt, s van-e egyáltalán piaci, nézői igény arra, hogy a közmédia csatornái valamennyi, a kábelszolgáltatók alapcsomagjaiban elérhető műsorszolgáltatást lefedjék. Ezeket az állami csatornákat ugyanis egy decemberben elfogadott törvénymódosítás nyomán kötelező lesz továbbítaniuk a digitális- és kábelszolgáltatóknak, így előfordulhat, hogy sokan kizárólag közmédiumokat fognak majd otthonukban. Minderre pedig pénzt is adott az Orbán-kormány, hiszen a közmédia az idén már annyi közpénzből gazdálkodhat, mint soha korábban: csak az MTVA büdzséje 80 milliárd forint, de a médiatanács és a távirati iroda költségvetésével már 110 milliárd. Ennek ellenére - információink szerint - az MTVA-ban máig kiforratlanok az elképzelések arról, miként is induljanak el - több esetben alig néhány héten belül - az új műsorfolyamok, így jelenleg káosz uralkodik a szervezeten belül.

Gerkens már biztosan távozik?
Amennyiben a kormány javaslatára a parlament 5,3 százalékra csökkenti a reklámadót, az RTL Group visszavonja az Európai Bizottsághoz tavaly októberben benyújtott panaszát - erősítették meg tegnap újabb források lapunknak a kormány és a kereskedelmi csatorna közötti megállapodás tárgyát. Az érintettek ugyanakkor állítják: nincs tartalmi feltétele az alkunak, magyarán az RTL Klub híradóját nem érintik a tárgyalások. Ettől függetlenül a kormánnyal nyilvánvalóan megromlott kapcsolatú Dirk Gerkens vezérigazgató várhatóan heteken belül távozik, s valóban az RTL Group egy másik országbeli érdekeltségénél folytathatja tevékenységét, bár - mint forrásaink mondták - nem politikai, hanem elsősorban magánéleti okokból. Eközben - mint megírtuk - Andreas Rudas, az RTL Group régiós alelnöke hétfőn arról tájékoztatta a csatorna hírszerkesztőségének dolgozóit, hogy az utóbbi napok pletykáival ellentétben a helyén marad Kolosi Péter, a csatorna programigazgatója és Kotroczó Róbert hírigazgató is.
Lázár a reklámadó csökkentését javasolja
A reklámadó csökkentését és a jelenlegi sávos helyett egykulcsos rendszer bevezetését javasolja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki az egykulcsos adónem lehetséges mértékét egyelőre nem kívánta megnevezni, de az MTI-nek kedd este adott nyilatkozatában többször is hivatkozott az osztrák ötszázalékos reklámadóra, mint a legmagasabbra az Európai Unióban. Lázár János kifejtette: a kormány tavaly augusztus óta folyamatosan kap formális és informális jelzéseket arról, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának komoly aggályai vannak a magyarországi reklámadóval kapcsolatban.
A főigazgatóság január végén küldött levelében konkrétan a reklámadó progresszív, azaz sávos rendszerét ellenezte, mert az az alacsony reklámbevételű vállalkozásoknak szelektív gazdasági előnyt jelent, valamint mértékét is kifogásolta, mert az "objektíve is alkalmas arra, hogy gazdasági hátrányt okozzon" - ismertette az uniós aggályt a Miniszterelnökség vezetője.
A kabinet emellett olyan "tanácsokat" is kapott uniós szinten, hogy ha az RTL Klub tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű Bertelsmann-csoport egyeztetés céljából jelentkezik nála, akkor fogadja a megkeresésüket, ellenkező esetben "az elmarasztalás lehetősége áll nyitva" Magyarország előtt - tette hozzá. A Bertelsmann-csoport tett is mérlegelést érdemlő rendezési javaslatot, amely figyelembe veszi, hogy az európai uniós tagállamokban a legmagasabb reklámadó - öt százalék - Ausztriában van - mondta Lázár János, megerősítve, hogy a kormány november óta tárgyal Luxemburgban és Budapesten a Bertelsmann-csoporttal a vita peren kívüli, vagy európai bizottsági eljáráson kívüli megoldásáról. Szavai szerint a kormánynak mérlegelnie kellett, hogy "egy bizonytalan kimenetelű jogvitát, vagy egy jó egyezséget választ".

Összelapátolta lapjait a Mediaworks

Közös irányítás alá szervezte Magyarország legnagyobb napilap-portfólióját tulajdonosa, a Mediaworks (melynek tulajdonosa az osztrák Vienna Capital Partners, amely a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása után megvásárolta a magyarországi Ringier és Axel Springer érdekeltségek jelentős részét - a szerk.). A többek között nyolc megyei napilapot, a Grátisz-lapcsoportot, a Népszabadságot, a Világgazdaságot, a Nemzeti Sportot, valamint a napilapokhoz kapcsolódó időszaki kiadványokat és online portálokat magában foglaló napilapüzletág a vállalat legnagyobb szervezeti egysége lett, mintegy 400 munkavállalóval. Az új, közös szervezeti egység a korábban elkülönülten működő közéleti és gazdasági, regionális és sportüzletág összevonásával jött létre, vezetője a társaság tavalyi megalakulása óta a közéleti és gazdasági üzletágat vezető Hanák Tamás lett. Az üzletág-igazgató munkáját a jövőben Póré László mint regionális lapigazgató, valamint Sinkovits András sportlapokért felelős lapmenedzser segíti. Sinkovits korábban marketing menedzserként dolgozott a kiadóban, Póré új feladatköre mellett továbbra is megtartja Baranya és Tolna megyei kiadóvezető-főszerkesztő pozícióját. Papp Gábor, a sport, szórakoztató és regionális média üzletágak igazgatója közös megegyezéssel távozik a cégtől.

Elindult a netkonzultációs honlap
FOTÓ: MTI, Illyés Tibor

FOTÓ: MTI, Illyés Tibor


A magyar internetezési szokások kérdéseinek jövőbeli megválaszolása nem csak az érintett cégvezetők vagy politikai döntéshozók feladata, ezért a tegnap elindult a kommunikáció honlapja, az internetkon.hu, ahol március 26-ig kérdéseket tehetnek fel a felhasználók - közölte Deutsch Tamás. A netkonzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos szerint az oda érkező kérdéseket fogják kérdőívbe rendezni, amit június végéig lehet majd kitölteni. Deutsch elmondta: a honlap technikai feltételeinek megteremtésére 12,7 millió forintot költöttek, miután az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről szóló konzultáció létrehozását Orbán Viktor október végén jelentette be, amikor a kormányfő közölte azt is: az addig tervezett formában nem lehet bevezetni az internetadót. Az MSZP azonban komoly esélyt lát arra, hogy a kormány továbbra is a netadó bevezetését tervezi, és ennek lehet egy eszköze az internetes nemzeti tanácskozás. A szocialisták arra kérték a polgárokat, hogy a weblapon a "miért van szüksége a korrupt kormánynak netadóbiztosra, ha nincs szüksége internetadóra?" kérdést tegyék fel. Osztozik az MSZP gyanújában a Demokratikus Koalíció is, ezért egy, az internet bármiféle megadóztatását tiltó törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek.