Öngyilkos lett a népszerű időjós

Publikálás dátuma
2015.02.04. 10:28
Illusztráció/Getty Images
Meghalt a népszerű német időjós, a ZDF reggeli műsorában rendszeresen szerepelt Ben Wettervogel (eredeti nevén Benedikt Vogel). A férfit Berlin-Friedrichshain-i lakásában találták holtan. A német média beszámolója szerint önkezével vetett véget életének: hangtompítós pisztollyal végzett magával, így szomszédjai sem lettek figyelmesek rendkívüli zajra.

Wettervogel a kilencvenes években bukkant fel különféle német műsorokban. Sokáig az Antenne 1, a Radio NRW, valamint az SWR3 rádióban látta el meteorológiai információkkal az embereket, 2005-től aztán a ZDF alkalmazta. 2014 októberében azonban eltűnt a képernyőről, több találgatás is napvilágot látott arról, mi volt ennek az oka. A hivatalos közlés szerint egészségügyi okokból nem vállalta tovább a munkát.

A ZDF megdöbbenését fejezte ki a volt munkatárshalála kapcsán. Elmar Thevessen, a ZDF főszerkesztőhelyettese sajnálkozását fejezte ki, hogy tavaly nem tudták folytatni a közös munkát.

Szerző

Több mint 5300 halott Ukrajnában

Az ENSZ adatai szerint már 5360 személy vesztette életét a kelet-ukrajnai konfliktusban. Csak az elmúlt héten 220-an haltak meg a Donyeck és Luhanszk környéki harcokban Szaid Raad al-Husszein, a világszervezet emberi jogi főbiztosa azt közölte, egyre több polgári személy veszti életét a harcok során. 

Nem egyszer buszmegállót, közlekedési eszközöket, piacot, iskolát, óvodát, kórházakat és lakóövezeteket találtak el lövedékkel. 

Fegyvernyugvás a civilek kimenekítéséért
Ivica Dacic, az EBESZ soros elnökségét betöltő Szerbia külügyminisztere éjjel felhívást tett közzé, amelyben azonnali, legalább három napos fegyvernyugvást kér, hogy sürgősen kimenekítsék a civileket a harci övezetből. A fegyvernyugvást az EBESZ megfigyelői garantálnák.

A főbiztos figyelmeztetett arra, katasztrofális következményei lesznek az 5,2 milliós régióra nézve, ha tovább folytatódik az öldöklés.A szakadárok kedden is lőtték Donyeck városát. Igor Plotnyickij, a szeparatisták vezetője beszámolt arról is, hogy megsemmisítették a kormányerők egy harci gépét. A kijevi vezetés ezzel szemben azt közölte, nem vett részt a donyecki harcokban, s repülőgépet sem vesztett. Ugyanakkor a hadsereg egy szóvivője legalább öt katona haláláról számolt be.

Angela Merkel továbbra is a diplomáciára kíván építeni az ukrajnai válság megoldása kapcsán. Szerinte a fegyverszállítás nem jelentene megoldást. Ezt a lehetőséget az amerikai kormányzat vetette fel.

Szerző

Százezrek várnak a torinói lepelre

Publikálás dátuma
2015.02.04. 10:20
A torinói leplet legutóbb 2010 tavaszán mutatták be/Getty Images
Legalább 600 ezren jelentkeztek, hogy április 19-től 24-ig láthassák a torinói leplet. Ez azonban nem végleges szám, várhatóan sokan jelentkeznek még az interneten. Ferenc pápa azt közölte, június 21-én látogat el a lepelhez. A torinói egyházmegye számára is komoly kihívás a rengeteg érdeklődő fogadása, 4500 önkéntes segít eligazodni a látogatóknak.

A leplet utoljára 2010 tavaszán mutatták be, akkor több millióan voltak kíváncsiak a lepelre.

A torinói lepel eredetiségére vonatkozóan nincsenek minden kétséget kizáró bizonyítékok, ettől függetlenül elképzelhető, hogy valóban Krisztus testének mását mutatja a négy méter hosszú lenvászon, hiszen az eddigi kutatások ezt nem zárták ki. A lepel évszázadokon át a savoyai hercegi család tulajdonában volt. 1578 szeptemberében Filiberto Emánuel herceg szállította át Chambéryből Torinóba. Csak a XIX. század végén került igazán az érdeklődés középpontjába, amikor első ízben fényképezték le. 1933-ban a nagyközönség is megtekinthette. A második világháború elején Nápoly közelében rejtették el, s 1946-ban, II. Umberto utolsó olasz király parancsára szállították vissza Torinóba. Azzal a feltétellel hagyta a Szentszékre, hogy az észak-olasz városban hagyják a leplet, s ne szállítsák a Vatikánba.

A lepel fennmaradását valóban valamiféle isteni csoda segíti, hiszen három tűzvészt is átélt. Az olasz televízióban 1973-ban mutatták be először, 1978-ban pedig öt hétre kiállították. Ez idő alatt 3,5 millióan tekintették meg. Ugyanebben az évben alapos vizsgálatnak vetették alá. Miután semmiféle festékanyagot sem találtak, amely kirajzolhatta volna a test körvonalát, Ian Wilson kutató úgy vélte, hogy a testet rövid időre valamiféle sugárzás érte. Roberto Hedges ugyanakkor neutronkisülésre gondolt.

1988-ban C14-es radiokarbon vizsgálatnak vetették alá. Ettől azt várták, hogy minden kétséget kizáróan megállapíthatják, valóban Krisztusé volt a lepel, vagy sem. Oxfordban, Zürichben és az Egyesült Államokban különböző szakértői csoportok próbáltak választ találni a kérdésre. Egymástól függetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált apró textilminta az 1200-as-1300-as évekből származik. Sokan azonban úgy vélték, hogy ez semmit sem bizonyít, mert - egy 2005-ös elmélet szerint - a lepel olyan részéből vették a mintákat, amelyeket utólag varrták a vászon szélére. Mások szerint az egyik tűzvész során kerültek rá olyan anyagok, amelyek miatt nem lehet megállapítani keletkezésének pontos idejét. Anna Benvenuti, a firenzei egyetem professzora tavalyi kutatásai során megállapította, a radiokarbon vizsgálat többször félrevezetett már. Egyszer például egy egyiptomi múmiáról állapították meg, hogy a középkorból származik.

Később aztán a leplet új kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Ám ebből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen ezek az elemzések 1300-3000 évesre datálják a leplet. Izraeli biológusok 1999-ben olyan növények nyomait találták rajta, amelyek kétezer éve voltak honosak Jeruzsálem környékén. Azok, akik a hitelesség mellett érvelnek, döntő bizonyítéknak tartják, hogy a jobb szem felett egy érme lenyomata található, amely Poncius Pilátus korából származik. Miután 2002 óta újfajta konzerválási eljárás révén próbálják megőrizni a leplet, ma már nem lenne lehetőség a pontos kormeghatározásra. Egyedül a lyukak szélén lévő elszenesedett anyagot lehetne megvizsgálni.

Az evangéliumok alapján sem kaphatunk pontos képet. Egyedül Máté evangéliumában szerepel a lepel kifejezés, Lukács és János viszont azt írt, hogy gyolcsokról ír. Valószínűleg sosem kapunk választ arra, valóban a keresztről levett Krisztus holttestének lenyomata-e a lepel. De sokan úgy vélik, ennek nincs is nagy jelentősége. Ereklyéről van szó, aminek a szenvedéstörténet szempontjából nem sok jelentősége van.

Szerző