Légi katasztrófa Tajvanon

Publikálás dátuma
2015.02.05. 06:34
Gépkocsiból készült felvétel arról a pillanatról, amikor az „élére állt” repülő szárnya nekicsapódik a hídnak FORRÁS: INTERNET
Lezuhant a TransAsia egyik repülőgépe szerdán Tajvanon. A fedélzeten ötvenhárom utas, valamint a személyzet tartózkodott. Huszonhárman vesztették életüket a becsapódás következtében, további húsz embert eltűntnek nyilvánítottak. A mentés zajlik, a hatóságok úgy vélik, többen a repülőgépen rekedhettek. Mindeközben a JACDEC elkészítette a tavalyi évre szóló repülésbiztonsági értékelését, melyben összesen hatvan légitársaságot pontoztak. Eszerint tavaly Európa volt a második legveszélyesebb régió, a maláj pedig a legkevésbé biztonságos légitársaság.

Felszállása után tíz perccel - elvesztve a kapcsolatot az irányítótoronnyal -, a sekély vizű Kilung folyó medrébe csapódott a TransAsia légitársaság egyik repülőgépe szerdán Tajvanon. A két turbóhajtóműves ATR-72-es típusú gép a tajpeji Szungsan repülőtérről szállt fel, mely után nem sokkal bal szárnyával szinte függőleges irányban egy hídon közlekedő taxit is érintve a korlátnak ütközött, majd a folyóba zuhant.

A becsapódás következtében a fedélzeten tartózkodó több mint ötven utasból huszonhárman meghaltak. A mentési folyamatban ezer rendőr, tűzoltó és katona vesz részt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a mentők egyik képviselője azonban közölte, feltételezéseik szerint a mederbe fúródott orrban még többen lehetnek, a géptörzs deformálódása miatt azonban jelentősen megnehezül a mentők munkája.

A helyszínen, a becsapódás után rögzített videofelvételek szerint volt, aki a roncsból kimászott, vagy felkapaszkodott a vízből kiemelkedő törzsre, így várva a mentők segítségét, de többen úszva hagyták el a baleset helyszínét. Eddig összesen tizenöt sérültet, valamint a szintén megsérült taxiban ülőket szállítottak a közeli kórházakba, a többi bajba jutott utasért pedig csónakos mentőegységeket küldtek.

A repülőgép 2014 áprilisától volt szolgálatban, legutoljára pedig az azt megelőző januárban esett át műszaki ellenőrzésen. Mostani útjának célállomása a Tajvanhoz tartozó Kinmen lett volna. A TransAsia illetékesei bocsánatot kértek a történtekért, de egyelőre nem közölték, mi okozhatta a balesetet. A helyi média emlékeztet viszont arra, hogy tavaly júliusban egy másik ATR-72-es repülőgép zuhant le Tajvanon, aminek következtében negyvennyolc ember lelte halálát. Az akkori balesetet tízen túlélték.

A tegnapi szerencsétlenséggel szinte párhuzamosan került nyilvánosságra a JACDEC nevű cég 2014-es repülésbiztonsági értékelése, melyből kiderült, hogy tíz éven belül a második legrosszabb év volt a tavalyi, legalábbis ami a légi balesetek halálos áldozatainak számát illeti. A hamburgi elemzők minden évben a hatvan legnagyobb légitársaság csak polgári utasokat szállító járatait vizsgálják.

Ebben összesítik a halált okozó légi baleseteket, az áldozatokkal nem ugyan nem járó, de komoly incidenst jelentő szerencsétlenségeket, valamint figyelembe veszik hogy az adott cégnek van-e nemzetközi biztonsági auditja. Ezenkívül pedig felmérik, hogy az egyes légitársaságok anyaországának ellenőrzési hatósága mennyire hatékonyan végzi munkáját.

A friss jelentésből kiderült: féltucatnyi légitársaság veszített gépet a tavaly, a halálos áldozatok száma pedig a négyszeresére emelkedett 2013-hoz képest, vagyis megközelítette az ezres nagyságrendet. A felmérés alapján a legbiztonságosabbak az Észak-Amerika és a volt Szovjetunió területéhez kapcsolható légitársaságok voltak, ezekben a térségekben ugyanis nem követeltek halálos áldozatot az egyes balesetek. Ezzel szemben Európában nem túl fényes a helyzet, itt a halálos áldozatok száma háromszázra tehető.

Hasonló a helyzet Afrikában, ahol összesen 18 gép tűnt el és százharmincnégy ember hunyt el a balesetek során. Latin-Amerikában tíz, a Közép-Keleten és Közép-Ázsiában ötvenhét haláleset történt. Földrajzilag a legrosszabb helyzet az úgynevezett „Ázsiai-Csendes-óceáni” régióban alakult ki, ahol ötszáz halottat követeltek a légi balesetek a hatvan légitársaság körében. A legbiztonságosabb légitársaságnak a felmérés szerint a hongkongi Cathay Pacific Airways bizonyult, utána az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Emirates nevű társaság következik, a dobogó harmadik fokán pedig a tajvani EVA Air áll.

Érdekes, hogy az első európai légitársaság csupán az ötödik helyen található meg, ez a hollandiai KLM légitársaság. A lista legutolsó helye okoz némi meglepetést, mivel a sereghajtó hatvanadik helyen az indonéziai Lion Air áll, amely rosszabbul szerepelt a több gépet is elvesztő maláj légitársaság, a Malaysia Airlines-szal szemben.

Ennek magyarázata, hogy az adatokat a repült órák számával arányosítják,és a régebbi balesetek kisebb, míg az újabbak nagyobb hangsúllyal szerepelnek az elemzés során. Így a maláj légitársaság az elmúlt évekbeli balesetmentes repülése miatt szerepelhet a nem sokkal "előkelőbb" ötvenhetedik helyen.

Szerző

Áldozatok tízezrei Oroszországban

Publikálás dátuma
2015.02.05. 06:32
Orosz drogbetegek számára kialakított központ Jekatyerinburgban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
Még 2011 tavaszán Dmitrij Medvegyev, orosz elnökként megkongatta a vészharangot drogügyben. Most a kormány élén állva kénytelen beismerni, hogy évente még mindig 60 ezer ember hal meg a kábítószer használata következtében.

Négy évvel ezelőtt az Oroszországi Szövetségi Kábítószer-ellenőrzési Szolgálat vezetője Afganisztán közelségével, a rosszul őrzött afgán határokkal magyarázta azt az elképesztő helyzetet, hogy Oroszország a három legnagyobb heroin-fogyasztó ország közé került Iránnal és Pakisztánnal együtt. A kidolgozott kábítószer-ellenes stratégia végrehajtása olyannyira nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy népirtásról, a nemzet romba döntéséről beszél a narkotikumok ellen szerveződött Anyák Szövetségének a vezetője.

Medvegyev immár kormányfőként tesz kísérletet a vész megfékezésére. A kormánybizottság munkájának, a szakembereknek a tapasztalataira hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy több mint 60 ezer ember hal meg évente olyan betegségben, amelynek kiváltó oka a drogfüggőség. Biztosítani kell a kábítószereseknek azt a fajta gyógykezelést, amely visszavezeti őket a munkához, a tanuláshoz, a családi élethez – figyelmeztetett Medvegyev. Ehhez pedig az állam aktív szerepén kívül arra is szükség van, hogy a társadalom ne legyen közömbös a probléma megoldása iránt.

A feladat szinte megoldhatatlannak tűnik annak a hivatalos beismerésnek a fényében, hogy a drogfüggőség rendezése mintegy 30 millió (!) embert érinthet valamilyen formában, ha másképpen nem, akkor családtagként, vagy ismerősként. Különösen nehéz annak a 3 millió családnak a sorsa, amelyben drogfüggő gyermek él. 8 millióra becsülik a viszonylag rendszeres fogyasztók számát, a felük teljes függőségnek van kitéve.

Különösen fájó tényként kezelik, hogy a legnagyobb a halálozás a 15-34 évesek körében. Az orosz halálesetek száma az európai vagy a japán átlagnak a sokszorosa. Az orosz kormány kezdi felismerni és be is ismeri, hogy messze elmaradnak a fejlett országok rehabilitációs gyakorlatától. Ezen az elmaradottságon csak úgy lehet változtatni, ha az egészségügyi szervek, az orvosok, a pedagógusok, a pszichológusok, a szociális munkások és az önkéntesek összehangolt program alapján működnek együtt.

Újfajta problémákkal szembesültek, különösen a Krímben. Az orosz és az ukrán gyakorlat ugyanis drasztikusan eltér egymástól a kábítószerfüggők kezelésében. ENSZ-szervezetek hívták fel a figyelmet arra, hogy miután Oroszország magához csatolta a Krím-félszigetet, a halálesetek száma megnőtt a drogosok körében. Ennek pedig az az oka, hogy az oroszok felszámolták a Metadonnal végzett ukrán terápiás programot, aminek a következtében a gyógyulóban lévők visszatértek a keményebb kábítószerekhez. Ez mintegy száz ember halálához vezetett.

Oroszország a Metadonnal való kezelést károsnak tartja, és kifejezetten tiltja. Ezzel az ENSZ nem ért egyet, az ugyanis a tapasztalat, hogy a Metadon hiányában a betegek vagy túladagolják magukat a keményebb drogokból vagy pedig öngyilkosságot követnek el. 2014 tavasza óta mintegy 80-100 olyan ember halt meg, aki korábban Metadin terápiában részesült.

Az ukránok által is bevezetett terápiát az ENSZ jóváhagyásával mintegy hatvan országban sikerrel alkalmazzák, és abban legalább egymillió ember vesz részt. A program krónikus betegségként tekint a drogfüggőségre, és állandó kontroll alatt tartja a betegeket, a drogot helyettesítő szert pedig fokozatosan csökkentik, majd azt végleg elhagyják. Ezzel szemben az orosz hatóságok ezt a terápiát hatástalannak ítélik meg, sőt azt állítják, hogy még több halálesethez vezetett.

Ugyanakkor el kell ismerni, hogy az orosz hatóságok nem kevés kísérletet tesznek az áldatlan helyzet rendezésére. Öt év alatt mintegy 50 ezer kábítószer bűnbarlangot és droglaboratóriumot számoltak fel. 26 ezer szervezett banda tevékenységét blokkolták. 1,2 millió embert vontak felelősségre.

Majdnem 200 tonna narkotikumot foglaltak le. 26 tonna ópiumszármazékról, többek között 11.5 tonna afgán heroinról, 131 tonna kannabiszféléről, azon belül is 121 tonna marihuánáról és 10 tonna hasisról szólnak a különféle hírek. A szintetikus narkotikumok közül 18 tonnát vontak ki az illegális kereskedelemből, ez pedig 160 szorosa a tíz évvel ezelőtti mennyiségnek.

A kábítószer-probléma gazdasági kárával is számolni kell. Hivatalos becslések szerint a kábítószer-függőség évente másfél trillió rubel kárt okoz az országnak. A drog a bűnözés táptalaja. A 8 millió rendszeres fogyasztó naponta 4,5 milliárd rubelt költ drogra, másfél trillió rubelt vonnak ki évente a GDP-ből, többszörösét annak, mint amennyi az egészségügyi minisztérium egész évi költségvetése.

2015-öt igen fontos évnek tekintik Oroszországban a narkotikumok elleni harc szempontjából. A legelső lépést már megtették. Még a cigaretta-keverékek, füvek terjesztését és használatát is betiltották. Nyolc évre ítélhetik az ezzel kereskedőket. Kidolgozzák annak a rendszerét is, amivel nyomon kísérhetik az új szerek megjelenését. Vlagyimir Putyin elnökletével és a kormányzók részvétele mellett az Államtanács megvitatja a droghelyzetet.

Különös figyelmet szentelnek a rehabilitáció kérdésének. Az a törekvés, hogy a drogfogyasztók ne a börtönben, hanem a rehabilitációs központban kössenek ki. Azt remélik, hogy néhány év alatt számottevően csökkenthetik a drogosok által elkövetett bűncselekmények számát.

Idén már több nagy fogást elkönyvelhetnek. Szintetikus narkotikumokkal kereskedő embereket buktattak le Volgográdban, Tatárföldön heroinnal foglalkozó csoport került rendőrkézre. Kubanyban rendőrségi vezetőt tartóztattak le drogkereskedelem vádjával és börtön vár több más rendőrségi vezetőre is. Szocsiban kilenc drog-dílert ítéltek összesen több mint száz esztendő szabadságvesztésre. És ez csak néhány kiragadott példa a sok közül.

Kábítószer-kereskedelem a birodalom romjain
Az oroszvilág.hu 2012-ben jelentetett meg egy tanulmányt „Kaukázus és a drogkereskedelem - Eurázsia puskaporos hordója” címmel. Az írásból kiderül, hogy a kaukázusi térség nagyon fontos állomást képez az Oroszország felé irányuló délről észak felé, és a keletről Európa felé irányuló kábítószer kereskedelemben.
A drog csempészet a régi Selyemút nyomvonalát követi, amelyet napjainkban csak új Selyemútként emlegetnek a szakértők. A tanulmány kiemeli, a terrorizmust és a szervezett bűnözést alapesetben elkülönítjük egymástól, mert a drogkereskedelem a szervezett bűnözéshez köthető, de egyes térségekben, mint a Kaukázus, a terrorista csoportok is részesei a drogkereskedelemnek.
Ezek a csoportok évente közel egy millió amerikai dollár értékű narkotikumot szállítanak át a Kaukázuson, ami évről évre növekszik. Így nem csak Nyugat-Európa, hanem Kelet-Európa és Oroszország is belépett a célországok sorába, és egyre nagyobb az igény a narkotikumok iránt.A Kaukázus térségén keresztül az Afganisztánból, Kazahsztánból és Türkmenisztánból származó narkotikumokat Európa felé csempészik a heroint és morfiumot.
Két csempészútvonal keresztezi egymást; a balkáni és az északi.A Kaukázusban a terrorizmus és a csempészet összefonódott. A terrorcsoportok a fegyver, drog és emberkereskedelemből szerzik meg a tevékenységükhöz szükséges anyagi forrást. A szeparatista konfliktusok, a szegénység, a korrupció, a határok gyenge ellenőrzése mind hozzájárul a csempészet sikerességéhez. Az orosz fogyasztóhoz általában Csecsenföldön keresztül jut el a drog.

Szerző

Athén kényszerhelyzetben

Publikálás dátuma
2015.02.05. 06:31
Martin Schulzcal, az EP elnökével is tárgyalt tegnap Alekszisz Ciprasz görög kormányfő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANS
Nem nyerte el az Európai Központi Bank (EKB) tetszését Jamnisz Varufakisz görög pénzügyminiszter válságterve. Bár a tárcavezető gyümölcsözőnek nevezte a Mario Draghival, az EKB elnökével folytatott találkozóját, jelentős előrelépés nem történt.

Athén számára szorít az idő, hiszen áprilisban vagy májusban kifogy a pénzből, s ha addig nem születik kompromisszum Görögország és a hitelezők között, akkor csőd fenyegeti az országot, ezért Alekszisz Ciprasz és Varufakisz jelentős diplomáciai offenzívába kezdett.

Az új görög kormány adósságelengedésről ugyan nem beszél már, de gyors lejáratú államkötvényekből tenne szert további tőkére. Ehhez azonban az EKB hozzájárulására lenne szükség, ám Draghiék hallani sem akarnak arról, hogy további engedményeket tegyenek a görögöknek.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nincs esély megegyezésre. Jelzésértékű, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ma fogadja Varufakiszt, pedig eddig a német kormány egyetlen tagja sem kívánt megbeszéléseket folytatni a múlt hét keddjén beiktatott új görög kabinet tagjaival. A német pénzügyi tárcavezető ráadásul eddigi kijelentéseihez képest jóval visszafogottabban beszélt Athénról.

Mint fogalmazott, Görögország sokkal többet elért annál, mint amennyit három éve bármelyik szakértő megjósolt. Ugyanakkor hozzátette, hogy a görögöknek még „végtelenül sokat” kell tenniük. Kifejtette, kíváncsi a görögök álláspontjára.

Az EU részéről is készség mutatkozik a párbeszédre, amit az is jelez, hogy várhatóan jövő héten szerdán, egy nappal az EU-csúcs előtt összeül az euróövezeti csoport, hogy arról tárgyaljon, miként hosszabbítható meg a február végén lejáró hitelprogram hatálya.

„Kemény” találkozó zajlott Alekszisz Ciprasz görög kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke között. A görög kormányfő a megbeszélések után úgy vélte, sikerül mindenki számára elfogadható megoldást találni, s a „jó irányba haladnak” a tárgyalások. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Ciprasszal folytatott eszmecsere után szintén azt emelte ki, hogy még nehéz tárgyalások várnak a felekre. Hasonlóképpen nyilatkozott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Mint közleményében fogalmazott, egyetértettek abban, fontos az európai egység megőrzése.

Angela Merkel berlini sajtóértekezletén cáfolta, hogy jelentős különbség lenne az EU tagországai között a görög kérdés megítélése kapcsán. Egy a Reuters birtokába jutott dokumentum szerint Németország sem kívánja támogatni Varufakisz pénzügyminiszter legutóbbi javaslatát, amelynek értelmében a fennálló görög adósságot új, növekedéshez kötött kötvényekre cserélnék.

Hasonló értesülést tett közzé a Bloomberg. Eszerint Németország pontos tervet dolgozott ki arra, miként bánjon a görög kormánnyal, ha nem történik előrelépés a hitelmegállapodás ügyében. A Bloomberg szerint Berlin kivárásra játszik, mert arra számít, áprilisban a tőkehiány miatt már olyan kényszerhelyzetbe kerül a görög kormányzat, hogy kénytelen lesz jelentősen engedni eredeti követeléseiből. Angela Merkel kemény politikát kíván folytatni Ciprasszal szemben.

Tegnap délután egyébként Alekszisz Ciprasz görög kormányfő Francois Hollande-dal is találkozott. A francia elnök kifejtette, rokonszenvez Athénnal, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy mindenkinek tartania kell magát a szabályokhoz.

John O’Neill brit közgazdász a Bloombergnek adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy Görögországgal kapcsolatban túlvannak a nehezén, s a hitelezők eldöntötték, hogy Athén az eurózónában marad. Kifejtette, „butaság” azt gondolni, hogy Görögország valaha is képes lesz visszafizetni azt az adósságot, amely eléri GDP-je 175 százalékát.

Szerző