Magyar kormányzati és német gazdasági forrásokra hivatkozva röppent fel a budapesti Merkel-Orbán találkozó másnapján, kedden a hír: a tárgyalásokon konkrét iparpolitikai megállapodások születtek. Elsőként a vs.hu internetes portál szivárogtatta ki - úgymond értesülését -, hogy gazdasági szempontból sikeresek voltak a tárgyalások, a bajor BMW autógyár a kelet-közép-európai térségben keres helyszínt új üzemének, és egy új modell gyártása miatt bővítheti kecskeméti kapacitását a Mercedes is. Az ugyancsak német és 100 éve Magyarországon is jelen lévő Siemens pedig beszállhat a paksi atomerőmű menedzsmentjébe, illetve technológiával és eszközökkel vehet részt az új blokkok építésében. Felröppent annak a híre is, hogy a magyar katonai helikopterflotta megújítását a német–francia Airbus Helicopters nyerheti el.
Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - a tárgyalások egyik résztvevője - szó szerint így fogalmazott: "Cégnevek említése nélkül vetett föl kérdéseket Angela Merkel német kancellár hétfőn a német vállalatok magyarországi tevékenységét befolyásoló magyar kormányzati döntésekről, ezekre "megnyugtató választ kapott" Orbán Viktor kormányfőtől." A miniszter nyilatkozata maga is felér egy, a konkrét megállapodásról szóló információ teljes körű cáfolatával, sőt még azzal is, hogy szó esett volna ilyen jellegű tárgyalásokról, amelyeknek egyébként a fő témája az orosz-ukrán konfrontációval kapcsolatos véleménycsere volt. . Német diplomaták már a látogatás előtt úgy nyilatkoztak, hogy Merkel alaposan felkészült az Orbán-kormány tevékenységéből, a magyarországi állapotokból.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a közszolgálati rádió 180 reggeli műsorában azt mondta: felmerültek konkrét gazdasági ügyek, amelyeknek pozitív eredményei lesznek Magyarországra nézve. A konkrétumokat firtató kérdésre a tárcavezető úgy felelt: nagy német tapasztalat van az atomerőművek felépítésével, működtetésével kapcsolatban, ezek bevonását értékelni kell. Felmerült továbbá, hogy a hadiipari kapacitások bővítése vagy beszerzések esetén "német vagy európai technológia is legyen a versenyzők között".
A cáfolatokból csak néhányat idézünk: "A BMW-csoportnak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy gyárat építsen Magyarországon"- így reagált a Napi Gazdaság kérdésére a BMW sajtóosztálya. A Wall Street Journal a Portfólió portálnak eljuttatott levelében pedig azt írja, hogy a Daimler is cáfolta a Mercedes üzem bővítésével kapcsolatos értesüléseket, úgy fogalmaztak, bár lehetőség lenne rá, de a kecskeméti gyár bővítése nincs napirenden. (Egy ilyen kijelentés aligha érhette meglepetésként a magyar kormányzati köröket, hiszen alig néhány napja, amikor Orbán a Bács-Kiskun megyei székhelyen egy ott gyártott új Mercedes modell bemutatóján járt, a konszern képviselője - nem először - ugyanezt közölte vele.)
Fontos megjegyezni, hogy a kancellár asszony Budapesten ugyan tárgyalt német cégek képviselőivel, de a találkozót szervező Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője, Dirk Wölfer az Indexnek azt mondta, ezekről a konkrét beruházásokról ott nem volt szó. Wölfer nem tudta megerősíteni a BMW beruházásairól szóló híreket, és azt mondta, az autógyár képviselői nem is voltak jelen. A kamarával a kancellár inkább általános kérdésekről, a magyar üzleti környezetről beszélt, egyes cégek üzleteiről nem.
A cégvezetők nyílt véleménycserét folytathattak a kancellárral a beruházási keretfeltételek olyan aktuális kérdéseiről, melyek hatással vannak az itt tevékenykedő német vállalatok működésére. Idetartoztak például az adórendszerrel kapcsolatos alapvető kérdések, valamint egyes gazdasági ágazatok egyéni helyzete is. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerrel összefüggésben a vállalatvezetők kifogásolták annak hirtelen, előkészítés nélküli bevezetését.
Paks várja a Siemenst, amely csak az „atommentes” részeket szállítaná FOTÓ: NÉPSZAVA
Az energiaszektort érinti az a megállapodás, amely szerint a német Siemens beszáll a Paksi Atomerőmű menedzsmentjébe, illetve technológiával és eszközökkel vesz részt a bővítésben, vagyis Paks 2 megépítésében. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már decemberben beszélt arról: azért döntöttek külsősök bevonása mellett, hogy eloszlassanak minden félelmet az orosz közreműködéssel és orosz tőkéből megvalósuló beruházással kapcsolatban. Akkor azonban céget még nem említett. Szakértők szerint annak semmi esélye nincs, hogy egy állami vállalat menedzsmentjébe a Siemens beszállna. A német óriáskonszern magyarországi leányvállalata a Népszavának megerősítette: „A Siemens szívesen részt venne a Paks 2. projekt nem nukleáris részének megvalósításában.”
Arról nincs megbízható információ, hogy valóban körvonalazódik-e egy hadiipari együttműködés, amely az Eurocoptert érinti és 30 helikopter beszerzését jelentené, 172 milliárd forint értékben. Időnként felröppennek a hírek, hogy a német RWE többségi tulajdonában lévő, visontai Mátrai Erőműbe 50 százalékos tulajdonosként beszáll az állam, de erről sincs még döntés.
