"Támogatnunk kell az ukránokat az önvédelemben - mondta. - Arra hajlok, hogy lássuk el őket fegyverekkel, beleértve (...) a halált okozó fegyvereket is" - tette hozzá Carter az őt meghallgató katonai bizottság elnöke, a republikánus John McCain szenátor kérdésére válaszolva.
A Pentagon vezetői posztjának várományosa azt nem tudta megnevezni, hogy ezek konkrétan milyen fegyverek lehetnek. A jelölt egyúttal az is hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szembeni ellennyomás "fő súlypontja" továbbra is a gazdasági és politikai nyomásgyakorlás kell maradjon. "Az európaiakra elsőrendű szerep hárul ebben. Vagyis az európai szolidaritásnak és a NATO-szolidaritásnak elsőrendű jelentősége van ebben" - nyilatkozott a reménybeli tárcavezető. Sürgette, hogy a NATO-tagállamok tegyenek eleget szövetségesi kötelességüknek, és növeljék katonai kiadásaikat.
"Többet kell költeniük a saját védelmükre, mert az ő saját védelmük a mi védelmünk is. Szeretném azt látni, hogy a teljes súlyát viselik a szövetségesi mivoltuknak" - fogalmazott Carter. Az elmúlt napokban az amerikai sajtónak kiszivárogtatott értesülésekből világossá vált: az amerikai kormány, amely eddig elzárkózott ettől a lépéstől, ismét mérlegelni kezdte, hogy szállítson-e fegyvert a orosz támogatást élvező kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló ukrán kormányerőknek.
lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1047452-korhazat-ert-talalat
Ashton Carter a meghallgatáson közölte, hogy támogatja a katonai költségvetésre vonatkozó korlátozás feloldását és a kiadások növelését, de egyúttal állást foglalt a pazarlás megszüntetése mellett is. Mint mondta, nem ismeri részleteiben a kongresszusnak beterjesztett büdzsétervezetet, de miniszterként már választ tud majd adni az azzal kapcsolatos kérdésekre.
Támogatóan szólt a Pentagon egyik legjelentősebb fegyverprogramjáról, az új hadászati bombázó kifejlesztéséről.
Kifejezte meggyőződését, hogy javítani kell a kibernetikai támadások elleni védekezés és az azokra történő válaszadás képességét is. Az ilyen válaszlépéseknek a kibertérben és más területeken is meg kell megtörténniük. Véleménye szerint nemcsak az amerikai civil infrastruktúra sebezhető, de a katonai komputerek védelme sem megfelelő. A jelölt szavai szerint az Iszlám Állam terrorszervezet és Irán kettős és egyformán veszélyes fenyegetést jelent a Közel-Keleten, amellyel szembe kell szállni.
Stratégiai fontosságúnak mondta, hogy Irakban visszafoglalják az IÁ által elfoglalt területeket, de kijelentette, hogy nem ismeri a tervezett offenzívák időzítését, mint ahogy azt sem, hogy az iraki erők mikorra válnak eléggé felkészültté ezekhez. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az IÁ-ra "tartós vereséget" kell mérni Szíriában és Irakban. A tárcavezető-jelölt ígéretet tett annak tisztázására, hogy milyen bürokratikus problémák késleltetik a Jordániának való amerikai fegyvereladást. A hásimita királyság kifejezte készségét, hogy fokozza erőfeszítéseit az IÁ elleni harcban, különösen Maáz al-Kasszaszbe repülő hadnagy megégetése után.
II. Abdalláh jordániai uralkodó, akit kedden a Fehér Házban fogadott Obama elnök és Joe Biden alelnök is, aggályait fejezte ki a fegyverszállítások elakadásával kapcsolatban. "Szükségünk van partnerekre a szárazföldön az IÁ legyőzésében" - mondta Carter, kitérve rá, hogy a királyt biztosították róla: Jordánia minden felszerelést és forrást megkap a terrorszervezet elleni közvetlen küzdelemhez. Kijelentette, hogy támogatja az afganisztáni amerikai katonai jelenlét további csökkentésére vonatkozó terveket, ám ezzel kapcsolatban szükség esetén kész lenne változtatásokat javasolni az elnöknek. Úgy vélekedett, India arra "rendeltetett", hogy az Egyesült Államok stratégiai partnere legyen.
A várakozások szerint a fizikus végzettségű, 60 éves Carter, aki hosszú időt töltött a Pentagon alkalmazásában, zökkenőmentesen meg fogja kapni a kinevezéséhez szükséges támogatást a republikánus többségű szenátustól. Ebben az esetben ő lesz Obama elnök negyedik védelmi minisztere Robert Gates, Leon Panetta és Chuck Hagel után. Elődei mind arról panaszkodtak, hogy súrlódásba kerültek a Fehér Házzal, amely korlátozta a mozgásterüket.
McCain szenátor reményét fejezte ki, hogy a szenátus a jövő hét elején már plenáris ülésen is szavazhat Ashton Carter kinevezésének megerősítéséről.
