EU-prognózis - Lassul a magyar gazdasági növekedése

Publikálás dátuma
2015.02.05. 12:39
Illusztráció/Thinkstock
Az Európai Bizottság (EB) úgynevezett "téli gazdasági előrejelzése" szerint 2015-ben és 2016-ban is a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít Magyarországon, egyúttal a testület csökkentette az idei költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát is.

A brüsszeli testület legújabb, csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzésében az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést vár. Előző, 2014-es őszi előrejelzésében még 2,5 százalék bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra. A költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította a bizottság: a korábban várt 2,8 százalék helyett 2,7 százalék deficittel számol, míg jövőre mindkét előrejelzésben 2,5 százalék GDP-arányos hiány szerepel.

Az EB téli előrejelzése szerint 2014 első három negyedévében éves szinten 3,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, a nagyobb belföldi kereslet és több egyszeri hatás, például az Európai Uniótól kapott támogatások, vagy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja miatt. 2014 második felében azonban lassulni kezdett a növekedés, így 2014-ben várhatóan 3,3 százalékkal nőtt a GDP.

A gazdasági növekedés lassulása valószínűleg a következő években is folytatódik, éppen azért, mert korábban nagy szerepe volt benne az egyszeri hatásoknak. A belföldi kereslet maradhat a gazdasági növekedés motorja, de a beruházásokról a fogyasztásra helyeződik át a hangsúly, mert a devizahiteles szabályok megváltozása miatt nő a háztartások reáljövedelme. Az EB előrejelzése szerint 2015-ben 2,8 százalékkal nőhet a lakossági fogyasztás, 2016-ben 1,9 százalékkal.

Az EU gazdasági kilátásai javultak
Az Európai Bizottság  előrejelzése szerint az idén először történhet meg 2007 óta, hogy minden uniós tagállamban gazdasági növekedés lesz: 2015-ben mérsékelt növekedés várható az Európai Unióban  és az eurózónában is, amely tovább gyorsulhat 2016-ban, ám a külső kockázatok miatt sok a bizonytalanság. A növekedés motorja az erősebb belföldi és külföldi kereslet, a gazdaságot támogató laza monetáris politika és a semleges, azaz komoly megszorításokat kerülő fiskális politika lehet.

A bizottság szerint elképzelhető, hogy 2015-ben nem csökken az elnyert EU-s támogatások összege, de mivel új uniós költségvetési ciklus kezdődött, ezért az már szinte elképzelhetetlen, hogy 2016-ban se legyen csökkenés. Ez a változás valószínűleg a befektetési tevékenységre is kihat. A bruttó beruházások összege idén 3,1 százalékkal emelkedik, de 2016-ban 1 százalékkal csökken. Az export növekedése 2015-ban lassulhat, mert kisebb lesz a kereslet Magyarország nagy kereskedelmi partnereinél, de 2016-ben újra erősebb növekedés várható. Az import helyzetét stabilnak látja az EB a lakossági fogyasztás miatt. A magyar folyó fizetési mérleg GDP-arányos többlete 2015-ben és 2016-ban is 4 százalék felett lesz.

2015-ben 6 százalékkal nőhet az export, 6,1 százalékkal az import és 4,1 százalék lehet a folyó fizetési mérleg többlete. 2016-ban 6,7 százalékos exportnövekedés, 6,1 százalékos importnövekedés és 4,9 százalékos folyó fizetési többlet várható. A munkanélküliségi arány 2014-ben kicsivel 7,5 százalék fölött lehet. A munkahelyek száma 2014-ben bővült a gazdasági növekedés miatt, a magánszektorban is több új munkahely jött létre, de a közfoglalkoztatási program is segítette a növekedést. A munkanélküliek száma tovább csökkenhet, de a munkabérek csak mérsékelten emelkedhetnek a 2015-ben alacsonyabb infláció miatt. A prognózis szerint a munkanélküliségi ráta 2014-ben 7,7 százalék, 2015-ben 7,4 százalék, 2016-ban 6,6 százalék lehet.

Az uniós módszertan szerinti harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 0 százalékos változást mutatott 2014-ben, 2015-ben pedig 0,8 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. Ősszel még ennél jóval nagyobb infláció volt várható, de azóta a kőolaj nemzetközi árának csökkenése változtatott a helyzeten. 2016-ben a fogyasztói árak már 2,8 százalékkal nőhetnek, részben az olajár növekedés, részben a forint árfolyamának gyengülése miatt.

A GDP-arányos bruttó államadósság 2014-ben 77,7 százalékon, 2015-ben 77,2 százalékon, 2016-ban 76,1 százalékon állhat. A strukturális költségvetési deficit csak mérsékelten csökkenhet, az EB számításai szerint 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,6 százalékos lesz a strukturális hiány, 2016-ban 2,4 százalékos.

Szerző

Pirosat kapnak a zöldmezős beruházások

Publikálás dátuma
2015.02.05. 12:25
Illusztráció/Népszava
Bár Magyarország stratégiai célja, hogy a régió vezető befektetési célpontjává váljon, a jogi szabályozási környezet egyelőre nem teremt ideális feltételeket zöldmezős beruházások megvalósításához – mutat rá a KCG Partners Ügyvédi Társulás. Az ügyvédi iroda szakértői szerint sem az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendelete, sem pedig az új földtörvény tavaly májustól hatályos rendelkezései nem könnyítik meg a befektetők dolgát, akik a jelentős adminisztrációs terhek mellett sokszor találják magukat jogi ellentmondások között.

Érezhetően megnehezíti a zöldmezős beruházások megvalósulását az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendelete – állítja Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás egyik névadó partnere. A 2013 januárjában hatályba lépett szabályok szerint ugyanis a termőföldek átminősítése „beruházási célterületté” vagy „beruházási területté” csak akkor lehetséges, ha az adott területet a kormány – határozatban vagy rendeletben – ilyennek minősítette.

„Ez lényegében azt jelenti, hogy kormányzati támogatás nélkül nem jöhet létre a szó szoros értelmében vett <<beruházási terület>>, ezért a művelés alóli kivonás részletes tervezést igényel, ami viszont a befektetők részéről a korábbiaknál sokkal szorosabb együttműködést feltételez az illetékes hatóságokkal” – mutat rá a szakértő.

Hozzátette: ez részben ellentmond annak a kormányzati szándéknak, hogy Magyarország a régió stratégiai befektetési desztinációja legyen, hiszen az új szabályozás miatt több és időigényesebb adminisztratív teherrel szembesülhetnek a befektetők.

Gálik Gabriella arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelet szerint a nem beruházási (azaz egyéb „művelés alól kivett”) területté átminősítéshez szükséges egy olyan jogerős hatósági engedély, amely a megjelölt hasznosítási céllal összhangban áll, és amely annak jogosultját a megvalósult létesítmény használatbavételére, üzemeltetésére, vagy az engedélyezett tevékenység végzésére jogosítja.

„Ez már önmagában is rendkívül ellentmondásos: hiszen jogi szempontból semmilyen más célt szolgáló létesítmény nem épülhet termőföldön, amíg azt ki nem vonják a művelés alól. Másrészt valószínűleg kevés olyan befektető van, aki úgy építene bármilyen létesítményt idegen ingatlanon, hogy nem lehet biztos a tulajdonjog megszerzésében” – jegyzi meg Gálik Gabriella.

„Kiemelt beruházás” nélkül is megy?

Az országban több nagyberuházás jogi hátterét biztosító KCG Partners szerint bár a hatóságok – a jogszabályi keretek között – általában támogatják a beruházások létrejöttét és különösen egy munkahelyteremtő nagyberuházás esetén igyekeznek az adminisztratív akadályokat csökkenteni, láthatóan felgyorsítja a hatósági eljárásokat, ha az adott beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősül. Az utóbbi minősítés szintén kormányzati támogatást feltételez, de a hatóságok támogató hozzáállása a kiemeltté minősítés híján is segítség. „Ezért még egy viszonylag kis értékű beruházás esetén is nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a beruházó folyamatos kommunikációt és együttműködést tartson fenn az illetékes önkormányzattal és hatóságokkal” – javasolja a szakértő.

Valójában a zöldmezős beruházás a jogszabályi környezetbe helyezve nem más, mint az adott település szintjén a településrész átminősítése ipari-gazdasági területté, továbbá a föld végleges kivonása a művelés alól. Ezen eljárások időigénye körülbelül 6-8 hónap, és jelentős idő-, energia- és pénzráfordítást igényelnek a befektető részéről.

Bizonytalan területszerzés

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zöldmezősnek indult beruházások a legtöbb esetben a föld megszerzésének akadályai miatt húzódnak el vagy hiúsulnak meg teljesen – mutat rá Gálik Gabriella. Hozzáfűzte: az eljárási nehézségek mellett a befektetőnek számolnia kell azzal a kockázattal, hogy a termőföld tulajdonosa időközben vagy a folyamat végén eláll az eladási szándékától, vagy az eredetileg kialkudottnál magasabb vételárat kér.

Az is előfordul, hogy a területet a tulajdonos másnak értékesíti és azt esetleg a további árfelhajtásban is érdekelt spekulánsok szerzik meg.„A fenti kockázatokat a befektetés biztonsága érdekében csökkenteni kell, amely lehetséges, azonban az eszköztár korlátozottabb, mint korábban” – mutat rá a szakértő.

Megfelelő biztosíték lehetne például vételi jog alapítása az ingatlanon, azonban a termőföldre vételi jogot jogi személy javára korábban is csak meglehetősen szűkös keretek között lehetett alapítani (pl. jelzálog-hitelintézetek, egyházak javára). Az új földtörvény – amelyet uniós jogszabályi megfelelőség szempontjából éppen az Európai Bizottság vizsgál – 2014 májusától alkalmazandó rendelkezései a magánszemélyek földszerzését, így a javukra szóló vételi jog alapítását is megnehezítették. Ennek megfelelően már azt is nehéz megvalósítani, hogy az adott projekt „mögött” álló magánszemély javára szóljon ilyen biztosíték.

A jogi személyként érkező befektetők tehát egyedi konstrukciókkal kell, hogy bebiztosítsák a föld megszerzését: így például egyéb dologi jogi biztosítékokra, vagy egyéb szerződéses biztosítékokra (pl. kötbér) kell, hogy építkezzenek.

Szerző

Terrorizmus: a naprakész tudás a legfőbb fegyver

A magyar pénzügypolitikában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás immár több mint 15 éve kiemelt szerepet játszik. A pénzmosás elleni hatékony küzdelem egyik legfontosabb eleme, hogy az érintett hatóságok és szolgáltatók szakemberei naprakész tudással rendelkezzenek. Február elején kétnapos továbbképzést tartottak a témában - közölte nemzetgazdasági tárca.

A minisztérium, valamint az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Bizottságának (Moneyval) Titkársága által 2015. február 3-4-én tartott továbbképzés célja a jelenlegi szabályok és azok eredményességének megvitatása volt. A módszertan elemzésén túl megkezdődött az Európai Tanács jövő év elején várható hazai pénzmosás elleni politika eredményességének vizsgálatára való felkészülés is. Sajnos a technológiai újítások, az innovatív pénzügyi eszközök és technikák bővítik a pénzmosásban érdekelt bűnözői körök eszköztárát is, így a korábban még megfelelő védelmi szabályok, struktúrák is folyamatos felülvizsgálatra szorulnak. A pénzmosás elleni globális normaalkotó, a Pénzmosás Elleni Akciócsoport (FATF) ezeket a változásokat rendszeresen figyeli, a normarendszerét szigorítja.

A kétnapos konferencián az NGM munkatársai mellett a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemben kiemelt szerepet játszó hazai hatóságok, felügyeleti szervek és a szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatók és érdekképviseleti szerveik vettek részt. A konferencia eredményeit a pénzmosás elleni küzdelemben érintett magyar szereplők – az NGM koordinálása mellett – felhasználják a hazai jogszabályi, intézményi és eljárási rendek kialakítása során, szolgálva ezzel a gazdaság fehérítését, hogy kiszűrhessék a pénzmosásban vagy a terrorizmus finanszírozásában résztvevőket.

Szerző