Előfizetés

Mikor is születtek a csillagok? Íme a szenzációs felfedezés

Publikálás dátuma
2015.02.05. 18:48
Illusztráció: Thinkstock
A világegyetem első csillagai később keletkeztek, mint eddig feltételezték - erre a következtetésre jutottak a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezését elkészítő Max Planck űrteleszkóp-program tudósai.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Max Planck-űrteleszkópja 2013-ban fejezte küldetését, amelynek során elkészítette a világűr "legidősebb fényének" legpontosabb térképét.  A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról készített korábbi megfigyelések azt sugallták, hogy a csillagok első nemzedéke az ősrobbanás után mintegy 420 millió évvel keletkezett.

A 2009-ben útjára indított Max Planck-űrteleszkóp új adatai azt jelzik, hogy ezek a csillagok az ősrobbanás után mintegy 560 millió évvel "gyulladtak fel". "A 140 millió évnyi különbség nem tűnhet jelentősnek a világűr 13,8 milliárd éves történetével összefüggésben, de arányosan ez egy nagyon nagy változás annak megértésében, hogyan fejlődtek bizonyos kulcsfontosságú jelenségek a legkorábbi korszakokban" - idézte George Efstathiout, a Planck tudományos együttműködési program egyik vezetőjét a BBC News honlapja.

Az ESA Max Planck-űrteleszkópja 2009 és 2013 között vizsgálta az ősrobbanás utáni forró világegyetem maradványsugárzását minden korábbinál jobb térbeli felbontással és érzékenységgel. Ez az elektromágneses sugárzás az egész világegyetemet kitölti. Az ősrobbanás után körülbelül 380 ezer évvel az atommagok és elektronok atomokká álltak össze, és a fotonok (fény) számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik. Ez a sugárzás tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának.

Havazás miatt várakoztatják a kamionokat

Publikálás dátuma
2015.02.05. 12:31
Illusztráció/Thinkstock
A rendkívüli időjárási körülmények miatt elrendelt szlovéniai határzár miatt a rendőrség Vas megyében is korlátozta a 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművek közlekedését . Az M7-es autópálya somogyi szakaszán is pihenőhelyekre terelik a Szlovénia felé haladó kamionokat. 

A tájékoztatás szerint délelőtt 10 óra 20 perctől a kamionokat Körmend térségében a 86-os számú főút 53-as kilométerszelvényénél állítják le, a korlátozást az időjárás függvényében előre láthatólag péntek 19 óráig tartják fenn.

A szlovénok csütörtökön hajnali öt órakor lezárták a határt a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek számára Rédicsnél és Tornyiszentmiklósnál és a Zala megyei parkolók és pihenőhelyek kezdenek megtelni.

Az autópálya somogyi szakaszán a kamionokat Szegerdőnél és Balatonkeresztúron a rendőrök beterelik a pihenőhelyekre. A személygépkocsi-forgalom továbbra is zavartalan. A rendkívüli időjárásra való tekintettel elrendelt korlátozás előre láthatólag pénteken 19 óráig lesz érvényben. A rendőrség azt kéri a kamionosoktól, hogy lehetőség szerint kerüljék el a rédicsi és a tornyiszentmiklósi határátkelőhelyet.

Megjött a bárányhimlő szezonja

Publikálás dátuma
2015.02.04. 15:04
Illusztráció/Thinkstock
Ismét egyre több a pöttyös gyermek az orvosnál: az enyhe téli szezon kedvez a fertőző betegségek kialakulásának, így a lázzal, kiütéssekkel és viszketéssel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó bárányhimlőnek is.

A gyermekek 90 százaléka, jelentős többségében még óvodás korában átesik ezen a kellemetlen megbetegedésen, mely egy két adagból álló védőoltással megelőzhető lenne. Az Európai Betegségmegelőzési- és Járványvédelmi Központ adatai szerint a fertőzött gyermekek akár 6%-ánál okozhat különböző szövődményeket a vírus, Európában a bárányhimlő szövődményei miatt kórházba került gyermekek 70 %-a nem éri el a 15 éves kort. Magyarországon évente mintegy 300 bárányhimlős kisgyermek szorul kórházi ápolásra.

Hazánkban a bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett fertőző gyermekbetegség, mely a megbetegedések kétharmadában óvodás kor végéig fertőzi meg a gyermekeket. A kiütéseket, viszketést és lázat okozó fertőzés, egyes esetekben kórházi terápiát is igénylő szövődményekkel is járhat. A fertőzést egy vírus okozza, ami cseppfertőzéssel terjed, és mivel rendkívül ragályos, bölcsődébe, vagy óvodába kerülés után a gyermekek nagy része megfertőződik. A beteg hosszú lappangási idő után, nagyrészt 14 nap elteltével mutat tüneteket, viszont már a kiütések megjelenése előtt 1-2 napban fertőz, így a betegség könnyen járvány kialakulásához vezethet.

Magyarországon a regisztrált bárányhimlős esetek száma éves szinten 30-40 ezer körül alakul az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai alapján. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben, a leggyengébb hónapban is 237 megbetegedést regisztráltak. A legerősebb hónapokban azonban 2014 januárjában 3540, márciusban 4254, majd májusban már 5149 emberen jelentkeztek a bárányhimlő tünetei. Az elmúlt négy év csúcspontnak tekinthető 2011 márciusa, amikor kiemelkedően sok, 6639 bejelentett esetet dokumentáltak.

Súlyos szövődmények

„A bárányhimlő többnyire enyhe lefolyású betegség, de komoly szövődményeket is okozhat, ilyen például az agyvelő-gyulladás és tüdőgyulladás. Ritkán, halálos kimenetelű is lehet, vagy súlyos szövődménnyel járhat, késői idegrendszeri maradványtünetekkel gyógyulhat. A leggyakoribb szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ami a gyógyulás után is gyakran maradandó hegekkel jár”- hívta fel a figyelmet Dr. Muzsay Géza a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke. „Bár kevesen tudják, de akár szívizom-, máj- vagy ízületi, csontvelőgyulladást is okozhat a bárányhimlő. Az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás.”

A bárányhimlő szövődményeivel orvoshoz kerülők jelentős része egyébként korábban teljesen egészséges volt – igazolják az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának adatai, mely szerint az 1993 és 2006 között ápolt 98 szövődményes bárányhimlős beteg 76 százaléka korábban nem szenvedett más megbetegedésben.

Kétadagos vakcinával megelőzhető – A döntés a szülők kezében van

A megbetegedések kétharmada 6 éven aluliakat érint, de a 3-5 évesek között a leggyakoribb a megjelenése. A bárányhimlő nem csak immunhiányos gyermekekre lehet veszélyes, teljesen egészséges gyermekek esetén is felléphet szövődmény, ezért érdemes a megelőzést választani. Védőoltással a bárányhimlő megelőzhető. A két adagból álló oltás már 9 hónapos kortól elérhető, de az OEK ajánlása szerint a legideálisabb a gyermekeknek 16-18 hónapos korban beadatni, minimum 6 hét különbséggel.

Dr. Muzsay Géza véleménye szerint lehetőleg egy éves kor után, de közösségbe kerülés előtt mindenképpen ajánlott beoltani a gyermekeket az oltási séma alapján megfelelő időközben adott 2 védőoltással. „Bölcsődébe, óvodába kerülve szinte mindegyik beoltatlan gyermek megkapja a betegséget, ami gyorsan járványok kialakulásához vezethet. Azokban a praxisokban ahol magas a bárányhimlő elleni átoltottság, szinte teljesen megszűnt, vagy évi egy-két esetre csökkent a megbetegedések száma. A szabályoknak megfelelően beadott bárányhimlő elleni védőoltás a védekezés hatékony eszköze.”

Nem családbarát megbetegedés

Egy családon belül a második illetve harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint jóval több kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart. Ha az óvodás gyermek védőoltást kap, akkor egyúttal megelőzhető az is, hogy a kisebb testvérét – vagy a fertőzésen még át nem esett várandós anyukáját, aki esetleg az életkora vagy állapota miatt nem kaphat védőoltást - megfertőzze.
A bárányhimlős megbetegedés további problémája, hogy a magas fokú fertőzési arány miatt, egy családon belül a testvérek rövid időn belül jelentkező egymás utáni megbetegedését okozhatja, így az egyik szülő, hosszú időre, hetekre kieshet a munkavégzésből.

Tévhitek

A betegség kezelésével kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Érdemes figyelni arra, hogy a helyes kezelés csökkentheti a szövődmények kialakulásának kockázatát. Sokan úgy vélik, jobb átesni rajta, miközben nem jósolható meg, hogy kinél lesz súlyos lefolyású, vagy szövődményekkel járó a bárányhimlő. Téves információ az is, mely szerint, ha most beoltják a gyereket, akkor felnőttként lesz beteg.Jó tudni, hogy az oltás nem terheli a szervezetet, sőt működésre serkenti az immunrendszert.

Felnőttkori bárányhimlő – még a sztárokat sem kíméli

Nem feledkezhetünk el róla, hogy a bárányhimlő nem csak gyermekbetegség. Akik gyermekkorban nem estek át rajta, azok felnőttkorban még fogékonyak, ez a magyar felnőtt lakosság 10-15 %-át érinti. A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású és több kockázattal jár. A felnőtteknek számolni kell az övsömörrel is, ami a bárányhimlő által okozott ideg- és bőrgyulladás. A betegséget a bárányhimlőért is felelős varicella vírus okozza, úgy, hogy a bárányhimlő javarészt gyermekkori átvészelése után a vírus megbújik a szervezetben, és évekkel később aktiválódik, övsömört okozva.

Az elmúlt években több híresség is átesett bárányhimlőn. Kótai Mihály bokszoló megbetegedésekor feleségének és öt hónapos kislányának el kellett otthonról költöznie néhány napra a fertőzésveszély miatt. 2014 decemberében pedig Angelina Jolie megbetegedése hívta fel a figyelmet a bárányhimlő elleni védekezés fontosságára.