Magyar modell, ami nincs

A kormány és a minisztériumok minden friss statisztikai adat megjelenését a magyar modell sikerességének tudnak be, amelyhez rendszerint hozzáfűzik: egyre több ország követi a magyar utat. A mérvadó közgazdászok kétségbe vonják a Matolcsy György jegybankelnök nevével fémjelzett, speciális magyar modell létét, és követőkről sem beszélhetünk.

A gyakran lankadó nemzeti öntudatunkat rendre igyekeznek felrázni azok a kormányzati kijelentések, amelyek a korábbinál kedvezőbb gazdaságstatisztikai adat megjelenése kapcsán azt sulykolják: ezek is a magyar gazdasági modell sikerességét bizonyítják. Ezt vélte felfedezni Banai Péter Benő a friss államháztartási adatok kapcsán, mikor azt mondta: A januári államháztartási adatok is azt mutatják, a magyar gazdasági modell működik, a kisebb adómértékek mellett is nagyobb lett az államháztartás bevétele. Igaz, az államháztartásért felelős államtitkár kifejtette: egy hónap adataiból még nem lehet levonni messzemenő következtetéseket.

A kormányzat sikerességet vizionáló látásmódját jól jellemzi Giró-Szász András miniszterelnökségi államtitkár ugyancsak pénteki értékelése, amely szerint minden elemzésből, jelentésből, gazdasági mutatóból jól látszik, hogy Magyarország jó irányba halad, az Európai Bizottság (EB) téli prognózisa után pedig újra kijelenthető: előbb-utóbb el kell ismernie minden gazdasági és hitelminősítőnek a magyar gazdasági modell sikerességét. A Fidesz szerint tovább erősödik Magyarország, és ezt a bizottság is így látja - mondta az államtitkár. Az EB friss előrejelzése, azonban legfeljebb óvatos optimizmusra ad okot, a magyar modell működését azonban nem lehet felfedezni - vélik az elemzők. Tavaly ugyanis az első három negyedévi magas magyar GDP-dinamika több egyszeri hatás, például az uniós támogatások és az MNB növekedési hitelprogramja eredménye. Viszont Brüsszel szerint a lassulás jelei már 2014 második felében láthatóak voltak. Magyarországon a 2014-es 3,3 százalékos GDP-növekedés után idén 2,4, jövőre 1,9 százalékos bővülés jöhet. Ez a 2014-es őszi prognózishoz képes lassabb ütem: akkor ugyanis az EB 2,5 százalék bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra.

A Matolcsy-féle modellnek a létét is hiába kereste mindeddig Róna Péter. A közgazdász egyetemi tanár a Népszavának ennek kapcsán azzal érvelt, hogy ennek írásbeli nyomának kellene lennie, amit nem lehet fellelni. A jegybankelnökhöz köthető modellben semmi új nincs ez egy klasszikus megszorítási modell, amelynek örülni szokott a Nemzetközi Valutaalap, vagy a német pénzügyminiszter. Lényege a fogyasztás visszafogása adók révén, és a reálbér-növekedés mérséklése. Az Orbán-kormány a lakosságra nehezedő terhek növekedését áttételeken keresztül, a termékek és szolgáltatások (például a bankok és a kereskedelem) előállítóinak megadóztatásán keresztül éri el, amit közvetett adóztatásnak hívunk, és végeredményben a lakosság fizeti meg. A kormánynak az a szerencséje - mondta a szakember -, hogy világszerte deflációs hatások érvényesülnek. A nálunk alig látható infláció mértéke még alacsonyabb lenne a kormányzati megszorítások nélkül. Vagyis modellről nem beszélhetünk. De követőinknek sem akadhatunk nyomára. Bankadó például korábban létezett Nagy-Britanniában mint nálunk, vagyis mi követtük az angolokat, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a szigetországban az adó mértéke töredéke a miénknek.

Róna Péter a magyar gazdaság kedvező számait nem egy sajátos modellnek, hanem annak tudja be, hogy a hazai multik igeneredményesen működnek, viszont ez a kis- és közepes vállalkozásokról aligha mondható el. A két szektor átlaga jelenik meg a statisztikákban. A még mindig alacsony hazai bérek is hozzájárulnak ahhoz, hogy például a német autógyárak dolgozói otthon megfelelően magas bért kapjanak. Ez aligha a magyar modell dicsősége - összegezte véleményét a szakember.