Elégedettek a németek a nagykoalícióval

Rendkívül elégedettek a németek a nagykoalícióval. Az Infratest Dimapnak az ARD számára készített felmérése szerint a megkérdezettek 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jónak tartja a kereszténydemokrata CDU és a szociáldemokrata SPD együttműködését. Ez a második legjobb eredmény a nagykoalíció fenállásának szűk egy és negyed éve alatt. 

A legelégedettebbek a CD/CSU szavazói, 78 százalékkal, s az SPD-hívek 64 százalékának tetszik a nagykoalíció munkája. Meglepő módon az ellenzéki Zöldek támogatóinál is 50 százalékos az elégedettek aránya, az elégedetleneké csak 45. A Balpárt (23 százalék) és az euroszkeptikus Alternatíva (16 százalék) a legkevésbé elégedettek.

A legnépszerűbb német politikus Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter. Bár az előző hónaphoz képest egy százalékot vesztett, 71 százalékával így is az élen áll. Angela Merkel kancellár 70 százalékkal áll a második helyen. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter maradt a harmadik 65 százalékkal. A felmérés két legnagyobb meglepetése Thomas de Maiziere belügyminiszter és Sigmar Gabriel alkancellár. Előbbi 12, az SPD elnöke pedig 8 százalékot javított az előző hónaphoz viszonyítva. A politikusok népszerűségi listáját az Alternatívát irányító Bernd Lücke zárja 12 százalékkal. Ami a pártok megítélését illeti, itt már hosszú hónapok óta alig van változás. 41 százalékon álla CDU/CSU, 25-ön az SPD.

Szerző

Hármas válságcsúcs Moszkvában

Publikálás dátuma
2015.02.07. 06:34
Francois Hollande és Angela Merkel megpróbálkozott a lehetetlennel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETS
Másfél órás hatszemközti tárgyalást folytatott tegnap este Moszkvában Angela Merkel és Francoise Hollande Vlagyimir Putyinnal, rövid szünet után szélesebb körben folytatódott a megbeszélés. Lapzártakor még tartott a találkozó. Előző nap Kijevben a német kancellár és a francia elnök öt órán át tárgyalt Petro Porosenko ukrán elnökkel.

Jurij Usakov, Putyin tanácsadója az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a tárgyalások szünetében úgy nyilatkozott, Oroszország kész konstruktív megbeszélésekre, a kelet-ukrajnai helyzet stabilizálására. A német kancellár még indulása előtt igyekezett csökkenteni a várakozásokat. Angela Merkel elismerte, hogy a tárgyalások kimenetele „teljesen nyitott”, s korlátozott az esély a sikerre. „Nem tudjuk, hogy rövid vagy hosszú megbeszélésre számíthatunk, s hogy további konzultációk következnek vagy ez lesz-e az utolsó találkozónk. A magunk részéről igyekszünk megtenni mindent, hogy megoldjuk a konfliktust és véget vessünk a vérontásnak” – mondta a német kancellár még Berlinben. Merkel ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktusnak „nincs katonai megoldása”. Steffen Seibert német kormányszóvivő eleve szkeptikusnak mutatkozott. „Nincs semmiféle jele az áttörésnek” – mondta.

Joe Biden amerikai alelnök, aki útban a müncheni biztonságpolitikai konferenciára tegnap Brüsszelben tárgyalt, szintén kétkedését hangoztatta. „Putyin elnök továbbra is új béketervek előterjesztésével foglalkozik, miközben csapatai előrenyomulnak Ukrajna területén, és semmibe vesz minden régebben és a közelmúltban aláírt megállapodást” – mondta Biden, miután az EU vezetőivel tanácskozott. Az amerikai alelnök a tervek szerint ma háromoldalú megbeszélést folytat Münchenben Merkel kancellárral és Petro Porosenko ukrán elnökkel.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki már pénteken megérkezett a bajor fővárosban megkezdődött nemzetközi tanácskozásra, teljes támogatásáról biztosította Hollande és Merkel tárgyalásait. A főtitkár rámutatott, hogy „a helyzet nagyon komoly, kritikus”, s reményét fejezte ki, hogy a német kancellár és a francia elnök tűzszünet elérését célzó diplomáciai missziója sikerrel járhat. Stoltenberg az AP-nek úgy nyilatkozott, a legfontosabb a tűzszünet elérése és a megfelelő ellenőrzési mechanizmus kidolgozása. Münchenben 20 állam- és kormányfő, több mint félszáz kül- és védelmi miniszter vesz részt a hétvégén a hagyományos biztonságpolitikai tanácskozáson.

A Kijevben és Moszkvában asztalon lévő béketervek részleteiről kevés szivárgott ki. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő előző nap úgy vélte, felesleges új tervezettel előállni, amikor Moszkva még az előző, minszki megállapodás feltételeit sem teljesítette, szerinte ez „csapdahelyzet”. Jacenyuk arra figyelmeztetett, Putyin orosz elnök célja nem más, mint éket verni az Egyesült Államok és az európai országok közé.

A francia Le Nouvel Observateur úgy értesült, hogy Merkel és Hollande moszkvai útjáról kedden hoztak döntést, s azt megelőzően „titkos tárgyalások” folytak Párizs, Berlin és Moszkva között. Az orosz RT a megbeszélések kapcsán azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy az európai vezetők „nem konzultáltak Washingtonnal”, mielőtt békemissziójukra indultak volna. Így akartak elébe menni a Kijev felfegyverzését fontolgató amerikai tervnek, amelyet hírek szerint Joe Biden ismertet majd a müncheni tanácskozáson. A német Die Welt úgy értesült, ha Merkel és Hollande nem jár sikerrel, az Egyesült Államok azonnal megkezdi a fegyverszállításokat. A biztonságpolitikai konferencián John Kerry amerikai külügyminiszter is részt vesz, szombaton tárgyal orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Az amerikai külügyminiszter a nehézfegyverek visszavonását, a polgári lakosság védelmét, az orosz-ukrán határ lezárását várja Moszkvától. Kerry tegnap úgy nyilatkozott, Obama hamarosan dönt a fegyverszállításról.

Kudarc Debalcevónál

Bár elvileg megállapodtak a tűzszünetről, végül nem sikerült kimenteni a civil lakosságot a Luhanszk és Donyeck között fekvő, fontos vasúti csomópontnak számító Debalcevo városból, amely ellen múlt héten támadást indítottak a szakadárok. Több nemzetközi szervezet –az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió is - sürgette a fegyvernyugvást a Donyecki Népköztársaság és a kijevi hatóságok között. A kelet-ukrajnai konfliktusban már 5244-en veszítették életüket, 11 862 ember megsebesült, 943 ezer ukrajnai kényszerült otthona elhagyására.

Szerző

Tüntetés az IS ellen Jordániában

Többezren vonultak az utcára tegnap Jordánia fővárosában, Ammanban, támogatva a kormányzat fellépését az Iszlám Állam (IS) ellen. Jordániai repülők csütörtökön tucatnyi F-16-os harci géppel hajtottak végre légicsapást az Iszlám Állam által elfoglalt területeken, első alkalommal azóta, hogy az IS brutálisan végzett a kezére került jordán pilótával.

Amman véres bosszút hirdetett azt követően, hogy az IS videófelvételt tett közzé arról, hogy a 26 éves Moaz al-Kaszaszbehet élve megégették. Kivégeztek két Jordánia fogságában lévő dzsihadistát, s II. Abdullah király az IS elleni harc fokozását helyezte kilátásba. Jordánia eddig is az IS-sel küzdő nemzetközi koalíció tagja volt, de úgy tűnik, az eddiginél nagyobb eltökéltséggel veti be erőit az iszlám kalifátus létrehozásán munkálkodó IS ellen.

„A jordán válaszlépés súlyos lesz” – nyilatkozta a király, aki feleségével, Rania királynével együtt meglátogatta a kivégzett pilóta családját. Hasonlóan harcias nyilatkozatot tett a hadsereg felső vezetése is, miután csütörtökön tucatnyi F-16-ossal támadták az IS állásait. Az IS székhelye, a szíriai Rakka ellen végrehajtott légicsapás csupán a kezdet volt – olvasható a haderő ammani közleményében. Ezt erősítette meg Nasszer Judeh jordániai külügyminiszter is. "Addig üldözzük őket, amíg meg nem semmisítjük az IS-t. A frontvonalban állunk, ez a mi harcunk" - nyilatkozta Judeh a CNN-nek.

Ammanban ugyanakkor attól tartanak, hogy az intenzív katonai csapások nyomán megszaporodhatnak a Jordánia elleni terrortámadások. A Jerusalem Post jelentette, hogy az IS jutalmat helyezett kilátásba azon tagjai számára, akik megölnek vagy megsebesítenek egy újabb jordániai pilótát. Az internetre feltették 52 jordániai pilóta személyes adatait. A lapnak nyilatkozó jordániai szakértő szerint attól nem kell tartani, hogy az IS válaszként inváziót tervezne Jordánia ellen, attól azonban igen, hogy aktivizálja jordániai alvó sejtjeit, s öngyilkos robbantásokat hajtanak végre jordániai területen. 

Az IS tegnap bejelentette, a jordániai légi csapásban áldozatul esett utolsó amerikai túszuk, a 26 éves Kayla Mueller, akit 2013 óta tartottak fogva.

Szerző