Tüntetés az IS ellen Jordániában

Többezren vonultak az utcára tegnap Jordánia fővárosában, Ammanban, támogatva a kormányzat fellépését az Iszlám Állam (IS) ellen. Jordániai repülők csütörtökön tucatnyi F-16-os harci géppel hajtottak végre légicsapást az Iszlám Állam által elfoglalt területeken, első alkalommal azóta, hogy az IS brutálisan végzett a kezére került jordán pilótával.

Amman véres bosszút hirdetett azt követően, hogy az IS videófelvételt tett közzé arról, hogy a 26 éves Moaz al-Kaszaszbehet élve megégették. Kivégeztek két Jordánia fogságában lévő dzsihadistát, s II. Abdullah király az IS elleni harc fokozását helyezte kilátásba. Jordánia eddig is az IS-sel küzdő nemzetközi koalíció tagja volt, de úgy tűnik, az eddiginél nagyobb eltökéltséggel veti be erőit az iszlám kalifátus létrehozásán munkálkodó IS ellen.

„A jordán válaszlépés súlyos lesz” – nyilatkozta a király, aki feleségével, Rania királynével együtt meglátogatta a kivégzett pilóta családját. Hasonlóan harcias nyilatkozatot tett a hadsereg felső vezetése is, miután csütörtökön tucatnyi F-16-ossal támadták az IS állásait. Az IS székhelye, a szíriai Rakka ellen végrehajtott légicsapás csupán a kezdet volt – olvasható a haderő ammani közleményében. Ezt erősítette meg Nasszer Judeh jordániai külügyminiszter is. "Addig üldözzük őket, amíg meg nem semmisítjük az IS-t. A frontvonalban állunk, ez a mi harcunk" - nyilatkozta Judeh a CNN-nek.

Ammanban ugyanakkor attól tartanak, hogy az intenzív katonai csapások nyomán megszaporodhatnak a Jordánia elleni terrortámadások. A Jerusalem Post jelentette, hogy az IS jutalmat helyezett kilátásba azon tagjai számára, akik megölnek vagy megsebesítenek egy újabb jordániai pilótát. Az internetre feltették 52 jordániai pilóta személyes adatait. A lapnak nyilatkozó jordániai szakértő szerint attól nem kell tartani, hogy az IS válaszként inváziót tervezne Jordánia ellen, attól azonban igen, hogy aktivizálja jordániai alvó sejtjeit, s öngyilkos robbantásokat hajtanak végre jordániai területen. 

Az IS tegnap bejelentette, a jordániai légi csapásban áldozatul esett utolsó amerikai túszuk, a 26 éves Kayla Mueller, akit 2013 óta tartottak fogva.

Szerző

Ukrán válság - Megkezdődött a német-francia-orosz csúcstalálkozó

A moszkvai Kremlben megkezdődött Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök hatszemközti találkozója. A felfokozott várakozások szerint ezen a pénteki hármas csúcstalálkozón eldőlhet, sikerül-e diplomáciai úton véget vetni az eddig több mint 5300 halálos áldozatot követelő délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapásoknak, és megkezdődhet-e a valódi rendezés Ukrajnában.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője közölte, hogy sem szakértők, sem a küldöttségek tagjai nem vesznek részt a tárgyaláson.

Az egyik orosz napilap vezércikke szerint az ukrajnai háborút Moszkvában állítják le, más újságokban szakértők úgy vélekedtek, hogy Merkel és Hollande látogatása mögött a Kijevnek való fegyverszállításról szóló nyugati vita kiéleződése áll. Egy külföldi elemző úgy látja, hogy Hollande és Merkel moszkvai tárgyalása az utolsó diplomáciai esély az ukrajnai szembenállás rendezésére.

Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva kész az építő párbeszédre, és az ukrajnai helyzet romlásával indokolta a három állami vezető moszkvai találkozóját.

Francois Hollande a Moszkvába indulást megelőzően Párizsban közölte, hogy az ukrajnai válság átfogó rendezése végett látogat el pénteken Angela Merkellel együtt az orosz fővárosba, de hozzátette, hogy nem lehet előre megjósolni Putyinnal folytatandó tárgyalásuk eredményét.

A német kancellár egy berlini sajtótájékoztatón elismerte, egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kijevi és moszkvai tárgyalások révén fegyvernyugvást elérni a kelet-ukrajnai válságövezetben.

Merkel és Hollande előző nap 5 órán át, az éjszakába nyúlóan tárgyalt Kijevben Petro Porosenko ukrán elnökkel.
Az ukrán államfői hivatal közleménye szerint Németország, Franciaország és Ukrajna a szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Az állami vezetők azonnali tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukrajnából történő kivonására, az orosz-ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólítottak fel. További részleteket nem közöltek a hosszas egyeztetés tartalmáról.

Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő csütörtökön azt mondta, hogy a francia elnök és a német kancellár új béketerve a Donyec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza.

Szerző

Ukrán válság - Megkezdődött a német-francia-orosz csúcstalálkozó

A moszkvai Kremlben megkezdődött Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök hatszemközti találkozója. A felfokozott várakozások szerint ezen a pénteki hármas csúcstalálkozón eldőlhet, sikerül-e diplomáciai úton véget vetni az eddig több mint 5300 halálos áldozatot követelő délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapásoknak, és megkezdődhet-e a valódi rendezés Ukrajnában.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője közölte, hogy sem szakértők, sem a küldöttségek tagjai nem vesznek részt a tárgyaláson.

Az egyik orosz napilap vezércikke szerint az ukrajnai háborút Moszkvában állítják le, más újságokban szakértők úgy vélekedtek, hogy Merkel és Hollande látogatása mögött a Kijevnek való fegyverszállításról szóló nyugati vita kiéleződése áll. Egy külföldi elemző úgy látja, hogy Hollande és Merkel moszkvai tárgyalása az utolsó diplomáciai esély az ukrajnai szembenállás rendezésére.

Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva kész az építő párbeszédre, és az ukrajnai helyzet romlásával indokolta a három állami vezető moszkvai találkozóját.

Francois Hollande a Moszkvába indulást megelőzően Párizsban közölte, hogy az ukrajnai válság átfogó rendezése végett látogat el pénteken Angela Merkellel együtt az orosz fővárosba, de hozzátette, hogy nem lehet előre megjósolni Putyinnal folytatandó tárgyalásuk eredményét.

A német kancellár egy berlini sajtótájékoztatón elismerte, egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kijevi és moszkvai tárgyalások révén fegyvernyugvást elérni a kelet-ukrajnai válságövezetben.

Merkel és Hollande előző nap 5 órán át, az éjszakába nyúlóan tárgyalt Kijevben Petro Porosenko ukrán elnökkel.
Az ukrán államfői hivatal közleménye szerint Németország, Franciaország és Ukrajna a szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Az állami vezetők azonnali tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukrajnából történő kivonására, az orosz-ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólítottak fel. További részleteket nem közöltek a hosszas egyeztetés tartalmáról.

Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő csütörtökön azt mondta, hogy a francia elnök és a német kancellár új béketerve a Donyec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza.

Szerző