Kevesebb a baleset

Szinte minden napra jut egy közlekedési baleset. Sajnos nemegyszer halállal végződik, pedig könnyen elkerülhető lenne. A magyar utak többsége a közhiedelemmel ellentétben biztonságos, de minőségi szempontból már kifogásolható.

Súlyos balesetekkel indult a tegnapi nap. Megcsúszott és árokba borult egy menetrend szerint közlekedő autóbusz Barcs és Drávaszentes között péntek reggel. A balesetben ketten súlyosan, nyolcan könnyebben sérültek, őket kórházba szállították. A vezető a jeges útszakaszon elvesztette uralmát a jármű felett, a busz árokba csapódott és az oldalára borult. A járaton hatvanan utaztak.

Két ember vesztette életét péntek hajnalban, amikor autójuk lesodródott az útról és kidöntött egy villanyoszlopot, majd a kerítésnek csapódva állt meg Nyíregyházán. A sofőrt és utasát a nyíregyházi tűzoltók emelték ki a roncsból, de már nem lehetett rajtuk segíteni. A 35 éves férfi helyi lakos volt, míg a 18 éves férfi egy kettős, magyar-román állampolgár, budapesti lakcímre bejelentve.

A közlekedés résztvevőinek sokszor az az érzése, hogy egyre romlanak a közállapotok az utakon (különösen ha 300 km/órával közlekedő Lamborghiniket lát), a statisztikák azonban mást mondanak. Egy közlemény szerint 2001 és 2013-ban a összesen 13495 ember halt meg közúti balesetben. Amíg 2002-ben 1429-en, addig 2013-ban 591 hunytak el az utakon - ez pedig pregnáns csökkenés.

Lapunk megkeresett egy balesetelemzéssel is foglalkozó szakértőt, aki szerint a közlekedési baleseteknek több összetevője lehet. Sok minden múlik a sofőrön: látja-e a közlekedési eseményeket, az előírt sebességnek megfelelően közlekedik-e, illetve műszakilag megfelelő állapotban tartja-e az autóját. A mai autókban gyakran meg lehet bízni, és a hibákért sokszor a sofőr a tehet - vélekedett a szakértő. Előfordulhat azonban olyan műszaki hiba is, amiről a sofőr nem tehet. Előfordul, hogy minden előjel nélkül megy tönkre valami az autóban és ennek következtében már meg is történt a baj. Mégis a baleseteknek mindössze 1-2 százalékát teszik ki azok az események, amelyekért a műszaki hibák felelősek – mondta a szakértő.

A magyar utak abból a szempontból biztonságosak, hogy sok sofőr felelősségteljesen vezeti az autóját. Minőségi szempontból viszont sok a kívánnivaló. Rengeteg a kátyú, nem mindig megfelelő az aszfalt összetétele, vagy rosszak a látási viszonyok. Magyarországon leginkább a közbeszédből lehet hallani, hogy melyek azok az útszakaszok, amelyek veszélyesek lehetnek a közlekedők számára. Ilyen volt régen például a M0-ás, vagy most a 4-es út - vélekedett a szakértő.

Egy út akkor biztonságos, ha a burkolata jó minőségű, az út szélessége megfelelő az összes közlekedő számára, az útszéli fák nem zavarják a kilátást. Biztonságos akkor is, ha a vonalak vezetése jól látható, nem kopott, a korlátok képesek megtartani a kisodródott autót, a az útpadkák észrevehetőek vagy a kanyarok nem túl élesek. Az is fontos, hogy eső esetén a víz el tudjon folyni, illetve könnyen fel tudjon száradni, mert a csúszós utak is komoly balesethez vezethetnek.

A volán mögött ülőkre viszont jellemző a sietség. Akár a munka miatt, vagy más okból, de a magyar sofőrök általában sietnek. Kevésbé udvariasak a másik autóssal, nem egyszer erőszakosan lépnek fel egymással szemben - mondta el a szakember.

Szerző

Milyen a jó állampolgár?

Publikálás dátuma
2015.02.07. 06:11

Ma a tisztességes és politikailag aktív ember számít jó magyar állampolgárnak, és tíz évvel ezelőtt is csak alig gondolkodtunk másképpen erről – derül ki a TÁRKI 2004-es és 2014-es adatfelvételeinek elemzéséből. Egy legfrissebb kutatásból pedig az látható, hogy a magas iskolai végzettségűek egyszerre több forrásból is szereznek politikai jellegű híreket, míg a kevésbé iskolázottak leginkább csak a televízión, illetve a rádión keresztül tájékozódnak.

2014-ben Magyarországon majdnem minden megkérdezett fontosnak tartotta, hogy az állampolgár mindig betartsa a törvényeket, és soha ne próbálja meg kijátszani az adózás szabályait. Emellett a megkérdezettek nagy része gondolja fontosnak, hogy mindig szavazzon a választásokon. Legkevésbé a valamilyen társadalmi vagy politikai szervezet munkájában való részvételt, illetve a világ más részén, rosszabb körülmények között élő emberek segítését gondolják fontosnak abban, hogy valaki jó magyar állampolgár legyen.

A válaszok együttes elemzése alapján azt mondhatjuk, hogy az állítások 3 különböző csoportra oszthatóak: ezek a politikai aktivitással, a törvénytisztelettel és a posztmodern értékekkel (tolerancia, civil aktivitás, segítségnyújtás stb.) kapcsolatos állítások csoportjára. Ez például azt jelenti, hogy az esetek nagy részében az, aki fontosnak tartja, hogy mindig szavazzon a választáson, nagy valószínűséggel azt is fontosnak tartja, hogy a jó magyar állampolgár figyelemmel kísérje a kormány tevékenységét.

A 2004-es adatok elemzésekor ugyanaz a hármas csoportosítás rajzolódott ki az állításokból, mint 2014-ben. A három csoport összetétele abban tér el egymástól, hogy a politikai aktivitással kapcsolatos állítások csoportjába több állítás sorolódott, továbbá a posztmodern értékek ereje nagyobb volt. Az eltelt 10 év alatt nem alakult át jelentősen a jó állampolgársággal kapcsolatos állítások fontosságának struktúrája.

2004-ben is a legtöbben azzal értettek egyet, hogy a jó magyar állampolgár mindig betartsa a törvényeket, hogy soha ne próbálja meg kijátszani az adózást, illetve, hogy mindig szavazzon a választásokon. Változás a társadalmi, vagy politikai szervezet munkájában való részvétel esetén, valamint annak a megítélésével kapcsolatban történt, hogy a jó állampolgár figyelemmel kísérje a kormány tevékenységét. Mind a két említett tulajdonságot 2004-ben jóval kevesebben gondolták fontosnak, mint 2014-ben.

Milyen médiumok a politikai hírek forrásai?
A legfrissebb kutatásban a Tárki azt elemezte, hogy a különböző médiumokon keresztül kik és milyen gyakorisággal fogyasztanak politikai jellegű híreket és információkat, azaz milyen csatornákon keresztül követik figyelemmel többek között a kormány tevékenységét.
A válaszadók leginkább a televízión keresztül jutnak politikai információkhoz (a válaszadók több, mint fele naponta legalább egyszer fogyaszt ezen a médiumon keresztül politikai jellegű híreket). A legkisebb arányban az internet számít politikai hírekkel kapcsolatos forrásnak, itt a legmagasabb azoknak az aránya akik soha sem használják erre (59 százalék).
Az iskolai végzettség alapján már valamelyest árnyalódik a kép: minél magasabb a kérdezett iskolai végzettsége, annál nagyobb arányban számít a politikai információk elsődleges forrásának az internet (az általános iskolai végzettségűekhez képest a diplomával rendelkezők körében a leginkább az interneten keresztül tájékozódók aránya majdnem háromszoros).
A különböző újságokból szerzett politikai információk aránya is ilyen irányban változik, bár kevésbé meredeken. A magasabb iskolai végzettségűek több forrásból is nagyobb arányban szereznek politikai híreket, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, akiknek körében a televízió és a rádió egyértelműen a legfontosabb politikai információforrásoknak számítanak.
A televízió "egyeduralma" elsőként az érettségivel rendelkezők körében törik meg, a diplomások között pedig tovább fokozódik a többféle médium fogyasztásának aránya.Településtípus alapján elmondható, hogy a nagyobb városokban, amilyenek a megyeszékhelyek, illetve Budapest, jóval magasabb arányban fogyasztanak politikai tartalmú híreket leginkább az interneten, valamint az újságokon keresztül, mint a kisebb településeken.
Az, hogy a televízió nyert, abban semmilyen újdonság nincs, minden felmérésből ez tapasztalható. Ugyanakkor érzékelhető az is, hogy a fiatalok körében az internet mára jelentősen megerősödött – nyilatkozta lapunknak a kutatás kapcsán Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. A felmérésből kiderül még más is, mégpedig, hogy az újság és az internet komoly harcban áll egymással. Ez azért érdekes, mert általánosan a válaszadók ezt a két csatornát választják legkisebb arányban arra, hogy nyomon kövessék például a magyar kormány munkáját.
Kissé paradox eredmény ez, ha azt látjuk, hogy a nagyvárosokban viszont kifejezetten ezt a két eszközt részesítik előnyben a politikai hírek nyomon követésére. Juhász szerint ez egyértelműen összefüggésbe hozható az életkorral. Az idősebbek érthetően nem az internetet választják, ha informálódni szeretnének, szemben a fiatalokkal, akik viszont már sokkal nagyobb arányban tájékozódnak online eszközökön keresztül – reagált az eredményre az elemző.

Korrupciós ügyek: Polt visszatartja a vizsgálatokat?

Publikálás dátuma
2015.02.07. 06:06
Polt Péter egy korábbi felvételen. FOTÓ: Népszava
El sem indítja vagy szinte azonnal megszünteti a politikai korrupciós ügyekben indított eljárásokat a Legfőbb Ügyészség, mióta Polt Péter vezeti a hatóságot – derül ki az átlátszó.hu statisztikáiból. A 2006 és 2014 közötti adatokból látszik, hogy Polt 2010-es kinevezése óta – bár a feljelentések száma felére, harmadára csökkent – a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások elutasításának száma viszont háromszorosára nőtt.

Az oknyomozó portál három bűncselekménytípussal kapcsolatban adott be a Legfőbb Ügyészséghez adatigénylést: aktív hivatali vesztegetés, amikor valaki megveszteget hivatalos személyt; passzív hivatali vesztegetés, ekkor a hivatalos személy "belemegy" a vesztegetésbe; illetve befolyással üzérkedés, amikor valaki azt mondja, hogy el tud intézni valamit egy hivatalos személynél és ezért pénzt kér. Az Átlátszó azért kezdett kutatásba, mert mint írja: "kommentekben, fórumokon, itt-ott azt a vélekedést olvassuk, hogy Polt Péter ügyészségén nincs értelme feljelentést tenni hivatali korrupció miatt, hiszen az ilyen eljárások jó eséllyel a kormánypártnak ártanának, ezért az ügyészség inkább el sem indítja őket". A statisztikák alátámasztják a közvélekedést: mivel a feljelentések csökkentek Polt vezetése alatt lehet, hogy valóban kevesebb a korrupciós botrány, de az is lehet, hogy az állampolgárok egyszerűen nem látják értelmét feljelentést tenni, sőt esetleg a retorziótól is tarthatnak. Ugyanakkor érdekes adatokra is bukkantak: mindhárom típusú bűncselekmény esetében háromszorosára nőtt a feljelentések elutasításának a száma, vagyis 300 százalékkal nagyobb arányban utasítják el a hivatali korrupció miatt tett feljelentéseket, mint a 2006-2010-es időszakban. Emellett, ha mégis nyomozást indítanak, akkor kétszer gyakrabban fordul elő annak megszüntetése.

Együtt: Polt "Fideszhez kötődő gazdasági bűnözőket véd?"
Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke felszólította a legfőbb ügyészt, hogy a parlament előtt adjon számot arról, miért nőtt háromszorosára az elutasított feljelentések aránya. Ez azért történik-e, mert ennyire lecsökkent a korrupció vagy pedig azért, mert fideszes politikusokat, "Fideszhez kötődő gazdasági bűnözőket véd" - kérdezte a társelnök. Szerinte Polt Péter azzal, hogy "falaz a fideszeseknek" méltatlanná vált a hivatalára, ahonnan az Együtt - amennyiben a párt kormányzati pozícióba kerül - el fogja távolíttatni.

A Legfőbb Ügyészség visszautasítja az Együtt vádjait

A Legfőbb Ügyészség közleményükben úgy fogalmaz, hogy az Együtt társelnöke egy hírportálra hivatkozva megalapozatlan, hamis látszatot kelt egyes általános bűnügyi statisztikai adatokkal kapcsolatban. A politikus az egységes rendőrségi-ügyészségi, bűnügyi statisztika egyes adataiból vont le az ügyészségre nézve hamis, megalapozatlan következtetéseket.

Hangsúlyozzák, hogy az ügyészség törvényesen, jogszabályok alapján, pártatlanul végzi a tevékenységét és amennyiben a tények és a bizonyítékok azt megalapozottan alátámasztják, minden esetben vádat emel. Az ügyészség elkötelezett küzdelmet vív a korrupciós bűncselekmények, ezen belül is a hivatalos személyek által elkövetett ilyen típusú bűncselekmények ellen. Az elmúlt két évben indult vagy folyamatban lévő ügyek száma jól mutatja ezt az elkötelezettséget. Ugyanis összesen 3020 terhelttel szemben intézkedtek 2014-ben, ez a szám 2013-ban 1215 volt - közölte a Legfőbb Ügyészség.

Szerző