Előfizetés

Túl hirtelen lett sok a menekült

Publikálás dátuma
2015.02.08. 19:48
Rendőrök intézkednek a Keleti pályaudvaron FOTÓ: MTI/MIHÁDÁK ZOLTÁN
Az adatok valóban alátámasztják: tavaly óta megsokszorozódott, különösen a koszovói menekültek száma, akik a magyar-szerb zöldhatáron átjutva, Magyarországon keresztül próbálnak meg Nyugat-Európába jutni. Mindez azonban nem magyarázza, miért kell a "megélhetési bevándorlásból", szerencsétlen emberi sorsokból kommunikációs gumicsontot csinálni.

Vasárnap 121 koszovói menekültet tartóztattak fel a rendőrök Budapesten, a Keleti pályaudvaron a nemzetközi gyorsvonatok ellenőrzése során. Szombaton 133 koszovóit tartóztattak fel ugyanott. Tömeges az illegális határátlépés. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint január elsején 118, január 2-án pedig 134 határsértőt fogtak el, január 30-án ez a szám meghaladta az 1400-at.

Maradásra kéri honfitársait a koszovói államfő
Ezen a héten ünnepelheti az önálló államiság megvalósulásának hetedik évfordulóját Koszovó, amely azonban egyre komolyabb problémákkal küzd. A gazdasági nehézségeket súlyosbítja a megerősödött elvándorlási hullám is.
A menekültek Magyarországon keresztül szeretnének Nyugatra jutni.A koszovói elvándorlás olyan méreteket öltött, hogy már az ország államfője, Atifete Jahjaga is figyelemfelkeltő kampányba kezdett. Jahjaga személyesen próbálja maradásra bírni a kivándorlásra készülő koszovóiakat, akik illegálisan – jórészt Magyarországon keresztül – akarnak bejutni az Európai Unióba.
Az államfő szombaton Vucitrnban kezdte kampányát, azon a településen, amelyen talán a legválságosabb állapotok alakultak ki, ugyanis a helyi iskolából 406 gyereket írattak ki, mert családjuk elhagyta az országot. A koszovói oktatási minisztérium adatai szerint csupán az utóbbi hónapokban az országot 5200 iskolás gyermek hagyta el.
Médiabecslések szerint havonta 20 ezer ember választja a kivándorlást. „A jövő héten lesz hét éve, hogy az országunk függetlenné vált. (…) Nem elmenekülni kell, hanem együtt kell maradni. Könnyebb hátat fordítani Koszovónak, és elsétálni, de inkább együtt kell megoldást találni” – mondta a koszovói köztársasági elnök Vucitrnban.

Az MTI helyszíni tudósítása szerint a hideg és a hó ellenére is tömegével érkeztek most szombaton is a határsértők a Homokhátságra. A legtöbben abból az irányból, ahol a Szabadka-Horgos autópálya néhány száz méterre megközelíti a határt.

A szerencsésebbek csupán néhány kilométert gyalogoltak, amíg a határrendész járőrök megtalálták őket. A beszámoló szerint a zöldhatárt átlépők nagyjából fele fiatal férfi volt, többségük egyetlen kisebb hátizsákot vitt, de akadtak olyanok is, akik mindenféle csomag nélkül, zsebre tett kézzel rótták az utat.

A másik részük családos, gyakran csecsemővel vagy óvodáskorú gyermekekkel érkeztek, az utóbbiak az apjuk nyakában ülve utaztak.

Ásotthalomról a délelőtt első felében már több busznyi határsértőt a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségre szállítottak a rendőrök, dél körül már újra több tucatnyian várakoztak a falu határában rakott tüzeknél melegedve.

A rendőrök először a kisgyerekeket és a nőket vitték biztonságos helyre, de határsértők folyamatosan jöttek a településre.

Az MTI közlése szerint a rendőrök 1022 határsértővel szemben intézkedtek szombaton Csongrád megye déli részén. Az elfogottak közül 991 koszovói, 18 afgán, hét iraki, három kubai, két szír, míg egy ember szomáliai állampolgárnak vallotta magát. Múlt héten pénteken 1269 határsértőt fogtak el a rendőrök a megye déli részén.

Kétségtelen, hogy két év alatt hússzorosára nőtt Magyarországon a menekültkérelmet beadók száma, a 2012-es 2500-ról 2014-re több mint 42 ezerre. Januárban pedig egyetlen hónap alatt már 14 ezer menekültkérelmet adtak be. Mindez azonban nem indokolja azt, hogy a kormány kommunikációs gumicsontot csináljon a szerencsétlen sorsokból, a „megélhetési bevándorlásból”, amelyről a Fidesz február 19-én politikai vitanapot akar tartani a parlamentben.

Ez még akkor sem indokolt, ha az ORFK Kommunikáció Szolgálatának közleményéből tudjuk: a Schengeni Határellenőrzési Kódex szabályai értelmében a külső határokkal rendelkező államok felelősek azért, hogy a schengeni térségbe beutazók valamennyi schengeni tagállam beutazási feltételeit teljesítsék, mert a többi tagállam nem végez határellenőrzést. A nem schengeni övezetből érkezők jogszerűen érvényes útlevéllel és vízummal utazhatnak be.

Ha az érintettek ilyen okmányokkal nem rendelkeznek és nem a kijelölt határátkelőhelyeken lépnek be az ország területére, akkor beutazásuk jogellenes. Amikor menekültkérelmet nyújtanak be, a menekülteljárás idejére magyarországi tartózkodásuk jogszerűvé válik, de nem jogosultak a többi tagállamba továbbutazni, mert a schengeni tagállamokba való továbbutazás feltételeivel nem rendelkeznek. A feltételekkel nem rendelkezők továbbutazását a rendőrség köteles megakadályozni.

A schengeni tagállamokba jogellenesen bejutott embereket az a tagállam köteles minden esetben visszafogadni, amelyiknek a külső határán illegálisan utazott be vagy amelyik legális jogcímet biztosított neki a tartózkodásra. Ugyanakkor a vízumkötelezett harmadik ország állampolgára csak elismert menekültként utazhat vízummentesen a többi tagállamba, menekültkérelmezőként ez a jog nem illeti meg, tehát abban a tagállamban kell maradnia, ahol a kérelmet benyújtotta - közölte a rendőrség.

Mint a vajdasag.hu beszámol róla: fokozott rendőri tevékenység figyelhető meg a Magyarországgal közös szerbiai határon. Erősítést kapott a többi regionális központtól a szabadkai határrendészeti központ, s fokozta az illegális határátlépések megakadályozását célzó aktivitását a Magyarországgal közös határon. Február eleje óta 460 szabálysértési és 12 bűnvádi feljelentést tettek már, továbbá elkoboztak 20 olyan gépjárművet, amelyekben embereket csempésztek.

Szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy négytagú koszovói család illegális határátlépését akadályozták meg Horgosnál. Az anya és az apa két kis gyermekével a havon, fagypont alatti hőmérsékleten megpróbált gyalog megtenni mintegy tíz kilométert, holott már fáradtak voltak, és Magyarország is csak egy közbeeső állomás lett volna a Svájc felé vezető útjukon.

„Ott nincs semmi. Nincs biztonság, nincs munka” – mondta el a Gnjilanéból indult édesapa újságíróknak nyilatkozva a szabadkai határrendészeti központban, ahol szabálysértési eljárást indítottak ellenük.

Ez a család azonban csak egy a több száz koszovói migráns közül, akik az utóbbi időben megpróbáltak autóbuszokkal vagy valamilyen más módon eljutni előbb Szabadkáig, hogy azután illegálisan átkeljenek a szerb–magyar határon. Ha sikerrel járnak, akkor már a schengeni zónában lesznek, ahová a Szerbia által el nem ismert koszovói útlevéllel nem tudnának vízum nélkül belépni, majd ott menedéket kérnek.

Mladen Mrdalj, a szabadkai határrendészeti központ vezetője elmondta: fokozták az aktivitásukat, számos hasonló esetet regisztrálnak, és csak február első napjaiban mintegy 500 koszovói illegális határátlépését akadályozták meg.

Szavai szerint mintegy 460 szabálysértési feljelentést tettek, 20 embercsempészetre használt gépjárművet koboztak el és 12 bűnvádi feljelentést tettek az embercsempészek ellen. „Jó az együttműködésünk a magyarországi kollégákkal, az utóbbi napokban pedig valóban rekorderedményeket értünk el a megakadályozott illegális határátlépési kísérletek számát tekintve” – mondta Mrdalj.

A nagyszámú illegális határátlépési kísérlet miatt hőkamerával felszerelt gépjárműveket is bevetetettek, valamint erősítés érkezett a többi regionális központból is.

Kis rájátszás a Keletiben
Mi történt, ami indokolja a fokozott rendőri intézkedéseket? – kérdeztük Gyulai Gábort, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetőjét, aki elmondta: tavaly augusztus-szeptember óta kezdett jelentősen növekedni a koszovói menedékkérők száma. Ez kétségtelenül kihívás a hatóságok számára, a szakember szerint azonban nincs szó kezelhetetlen válságról.
Például azért, mert a menedékkérők nyolcvan százaléka néhány napon vagy héten belül tovább megy Magyarországról nyugatra. Valószínű, hogy a mostani látványos rendőrségi akciókban van egy kis „rájátszás” a kormányfő „gazdasági menekültek” ellen meghirdetett kampányára. Arra a kérdésre, hogy miért a pályaudvaron intézkednek a menekültekkel szemben, a szakember elmondta: minden érintett állam végezhet úgynevezett mélységi ellenőrzést a schengeni határokon belül is.
A menedékkérők a menedékjogi eljárás alatt jogszerűen tartózkodnak Magyarországon, akkor is ha megfelelő papírok nélkül léptek be az országba, ez azonban nem jogosítja őket arra, hogy innen tovább utazzanak például Németországba. Kétségtelen, hogy az utóbbi hónapokban a koszovóiak száma növekedett meg jelentősen, de rajtuk kívül azért jönnek a klasszikus értelemben vett menekültek, például afgánok és szírek is.
A koszovóiak számára a függetlenség kikiáltása után is meglehetősen kilátástalan maradt a jövő, s bár jogi értelemben többségük nem minősül menekültnek, sokszor emberileg igen méltányolható körülmények (nyomor, kilátástalanság, stb.) készteti őket hazájuk elhagyására.
Sokan ráadásul szörnyű állapotban érkeznek hozzánk, különösen veszélyeztetettek a gyermekek. Hogy mit hoz a közeljövő, azt nem tudni, de annyi biztos, hogy a koszovóiak hazatoloncolása nem könnyű feladat, amióta a Malév csődbe ment és ezzel a közvetlen járat megszűnt Budapest és Pristina között. A szárazföldi hazatérés egyelőre megoldhatatlan, miután Szerbia hivatalosan nem ismeri el Koszovót.
A számoktól függetlenül, az uniós és magyar jogszabályok alapján minden menedékkérelmet alaposan, tisztességes eljárás keretében meg kell vizsgálni, különben fennáll a veszély, hogy üldözés, kínzás vagy háború elől menekülőket toloncol vissza Magyarország. Ilyet civilizált állam nem tehet, olyan ország pedig még kevésbé, amely maga is százezrével bocsátott ki menekülteket a XX. században - emlékeztetett a Helsinki Bizottság programvezetője.

Csak egy nyilvános wc, és Giró-Szászék tovább építkezhetnek

Publikálás dátuma
2015.02.08. 18:01
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nagyobb területet építhetnek be a belvárosi ingatlanok tulajdonosai, ha nyilvános wc is tartozik az épülethez. Az V. kerületi önkormányzat képviselő-testülete a Dorottya utca 8. szám alatti Giró-Szász András érdekeltségében lévő szálloda ügyében döntött erről.

A határozat értelmében az V. kerületi ingatlanok tulajdonosai bővíthetik az épületeket, ha megengedik, hogy annak mosdóját nyilvánosan használhassák. A határozat pontos leírása szerint, ha a földszinten található lobby-, és a hozzá tartozó illemhelyek és előtéri közlekedők egy részét a közforgalom számára megnyitják, további építkezésre, felújításra és átalakításra kapnak engedélyt.

Korábban írtuk, hogy a Dorottya utca 8. szám alatti Heim Péter és Giró-Szász András érdekeltségében lévő 3200 nm-es szállodától 582 millióért szabadult meg a kerület, a 776 milliós piaci ár helyett. A 180 ezres nm-enkénti átlagár méltányosnak tűnik a 340 ezres ottani átlaghoz képest.

Így folyik el a belvárosi vagyon

Szinte naponta buknak ki újabb botrányok a Belvárosban: a már az ügyészségre vitt, kétes ingatlanügyleteken túl Juhász Péter szerint egyéb gyanús önkormányzati döntések is akadnak a főváros V. kerületében. 

Emlékezetes: Juhász bűnszervezetben elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás gyanújával fordult az ügyészséghez, miután számos furcsaságot talált a Belváros ingatlaneladásaiban. Ezek közül szerinte nem is a jogtalanul adott kedvezmények a legkirívóbbak, hanem az, hogy önkormányzat egy ideje nem készít ingatlangazdálkodási tervet, amelyből kiolvasható lenne, hogy adott évben hány ingatlant és mennyiért adna el, és hogy az eladásokból mekkora bevételt vár a kerület, vagyis az eladások alig ellenőrizhetők. Ráadásul az önkormányzat gyakran maga jelöli ki azokat a vevőket, akik alig egy-két hónapos bérlés után a 30 százalékos kedvezménnyel megvehetik a lakásokat, méghozzá olyan értékbecslések alapján, amelyek rendszerint eleve az önkormányzat által megszabott övezeti átlagárral dolgoznak.

Forrás: Juhász Péter Facebook oldala

Stenier: kiderülhet az igazság

Kiderítené az igazságot az ingatlaneladások ügyében, ezért hívta össze az V. kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságát Steiner Pál. A testületet azért tartották meg, hogy a vitatott értékesítéseket megvizsgálják és az ezekről szóló írásos határozatokat átadják az ügyészségnek. Steiner a bizottsági ülésre, amelyen nyolc ingatlan eladása volt terítéken, meghívta az értékbecslőket, az ellenjegyző ügyvédeket, a hivatal illetékeseit, illetve a kerület jegyzőjét, Sélley Zoltánt is. A testület összehívásának célja az volt, hogy kiderüljön, az eladások megfeleltek-e az önkormányzati rendeletek előírásainak, hozták-e az elvárt hasznot, vagy megkárosították a kerületet. Napirenden volt többek között az Erzsébet tér 2., az Arany János utca 9., a Károly krt. 26. és a Dorottya utca 8. alatti ingatlan vitatott eladása.

Na ki nyert a hatoson? Íme a nyerőszámok

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az 6. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok

 5 (öt)
14 (tizennégy)
16 (tizenhat)
20 (húsz)
25 (huszonöt)
37 (harminchét)
    
Nyeremények

6 találatos szelvény 2 db volt, szelvényekre egyenként 67 338 725; 
az 5 találatos szelvényekre egyenként 154 780;
a 4 találatos szelvényekre 5230;
a 3 találatos szelvényekre 1365 forintot fizetnek.