Előfizetés

MSZP: Orbán évekig hazudott

Az MSZP szerint Orbán Viktor és a Fidesz éveken keresztül hazudott, ugyanis az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése is igazolja, hogy a kormány megszorításokkal élt az elmúlt években, miközben folyamatosan tagadta ennek tényét.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, 2013-ban, az utolsó vizsgált évben a megszorítások mintegy másfélszeresét tették ki a válság legrosszabb évében, 2009-ben végrehajtott megszorításoknak. A költségvetési bizottság elnöke szerint az ÁSZ világosan kimondja azt az egyszerű közgazdasági tételt, hogy a különadók, a tartalékolások, a zárolások megszorítást jelentenek.

Burány Sándor szerint a jelentés visszaigazolta az MSZP elmúlt években megfogalmazott több kritikáját is, így azt, hogy a kormány intézkedései mögül a legtöbb esetben hiányzik a hatástanulmány, hogy a tranzakciós illetéket a bankok áthárítják az ügyfelekre, hogy a kormány fő fegyvere a hiány leszorításában az újabb és újabb adók "nyakló nélküli kivetése". Az ellenzéki képviselő úgy értékelte, az ÁSZ a 2007-2013-as időszak egyes egyensúlyjavító intézkedéseinek ellenőrzéséről szóló beszámolója azt jelenti, most már papír van arról, hogy Orbán Viktorék folyamatosan hazudtak, gazdaságpolitikájuk a megszorításokra épült.

Megjegyezte: szokatlan egy ilyen őszinte jelentés egy olyan intézmény részéről, amelynek egy korábbi fideszes országgyűlési képviselő a vezetője. Burány Sándor úgy fogalmazott: "ez az ötlettelen gazdaságpolitika egyetlenegy dologban kiszámítható, hogy az ország gyarapodása helyett saját maguk gyarapodása a cél". Az ÁSZ múlt héten kedden nyilvánosságra hozott vizsgálata egyebek mellett azt állapította meg: a vizsgált időszakban minden évben születtek egyensúlyjavító intézkedések és azok növekvő mértékben járultak hozzá a költségvetési egyensúly javításához. 

Orbán "Barátsága" Ficoval

Publikálás dátuma
2015.02.09. 12:30
MTI Fotó: Komka Péter
Ünnepélyesen átadta Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő a Barátság I. kőolajvezeték Százhalombatta és Ipolyság (Sahy) közötti felújított szakaszát a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai (Tupá) átemelő állomásánál hétfőn.

A beruházást mindkét kormányfő rendkívüli jelenségűnek nevezte, mivel mint mondták, azzal jelentős mértékben növelték a térség kőolajellátásának biztonságát. A Mol-csoport és a szlovákiai Transpetrol által közösen kivitelezett, magyar-szlovák közös beruházással, mintegy 80 millió dollárból (megközelítőleg 20 milliárd forint) a Barátság I. kőolajvezeték 128 kilométeres szakaszát cserélték ki. A nem egészen egy év alatt megvalósított rekonstrukciónak köszönhetően a kőolajvezeték érintett szakaszának éves szállítókapacitásét a korábbi 3,5 millió tonnáról közel 6 millióra tonnára növelték, és a fejlesztésnek köszönhetően immár az Adriai-tenger felől is ki lehet elégíteni Magyarországon keresztül Szlovákia és részben Csehország kőolajigényét.

Orbán Viktor miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő elől. MTI Fotó: Komka Péter

Orbán Viktor miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő elől. MTI Fotó: Komka Péter

 Fico: Orbán "nagy energiát fektet" a jó viszonyba

Óriási jelentőségű beruházás valósult meg a Barátság I. kőolajvezeték felújításával, mivel az Szlovákia tranzitország jellege miatt az egész térség energiabiztonságán javított - mondta Robert Fico szlovák kormányfő az átadáson.

A szlovák kormányfő többször megköszönte Orbán Viktornak, amiért a magyar miniszterelnök "nagy energiát fektet" a két ország gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzésébe.

Orbán az energiáért "barátkozik"

A magyar miniszterelnök beszédében fontosnak nevezte az "olcsó energiát". Szerinte az olcsó energia megszerzéséért folytatott versenyben Európa még mindig "a rajtvonalnál ácsorog" és ennek orvoslására, valamint a versenyképesség megőrzésére gyors, uniós szintű döntésekre lesz szükség.

Orbán Viktor elmondta: a régió országai számára nagyon fontos, hogy közössen keressék azokat a megoldásokat, amelyek a jelenlegi "váratlanul nehéz körülmények között" is garantálják energiaellátásukat. Ilyen megoldásnak és az energiabiztonság megteremtése szempontjából rendkívül fontos lépésnek nevezte a Barátság I. kőolajvezeték felújítását, hozzátéve: mindenkinek érdeke, hogy a felújítás a vezeték horvátországi szakaszán is minél előbb megvalósuljon.

"Ha esik, ha fúj, lesz kőolaj"

Az ünnepélyes átadón a vezeték felújítását végző Mol Magyarország és a szlovákiai Transpetrol képviselői is részt vettek. "Sikerült több lábbra állítani a térség két fontos finomítóját (...) ezután ha esik, ha fúj Magyarországon és Szlovákiában mindig lesz kőolaj" - mondta a felújítással összefügésben a rendezvényen Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Rámutatott: az elmúlt egy évben a most átadott fejlesztéssel egyidejűleg az Adria kőolajvezeték magyarországi szakaszán is jelentős felújításokat hajtottak végre.

Ivan Krivosudsky, a Transpetrol ügyvezető igazgatója elmondta: a beruházás során a szlovákiai szakaszon 9 kilométeres szakasz újult meg, s ez lehetővé tette, hogy a Slovnaft pozsonyi olajfinomítót, a Mol szlovákiai leányvállalatát szükség esetén teljes egészében ezen a vezetéken lehessen ellátni.

"Magyar áfacsalási ügy": petícióval fordulnak az EP-hez

Publikálás dátuma
2015.02.09. 12:17
Horváth András tényeket és cégeket sorol kihallgatása során egy korábbi felvételen. FOTÓ: Népszava
A "magyar áfacsalási ügy" miatt petícióval fordul az Európai Parlament (EP) petíciós bizottságához Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, valamint az adóhivatal két egykori alkalmazottja, Horváth András és Vancsura István - közölte Vágó Gábor, Horváth András és Jávor Benedek, a PM EP-képviselője hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Jávor Benedek azt mondta, hogy Magyarországon a becslések szerint a költségvetés körülbelül évi  ezermilliárd forinttól esik el az áfacsalások miatt, európai szinten pedig évente kétszázmilliárd euró elvesztése sújtja a kormányokat. Az EU bevételei a tagállamok áfabevételeihez kötöttek, így az elmaradó áfamennyiség közvetlenül érinti az unió költségvetését - fejtette ki, hozzátéve: a magyar áfacsalási ügy nem pusztán tagállami probléma, abban közvetlenül érintett az EU.

Az ellenzéki politikus szerint a petíció megfelelő eszköz arra, hogy az európai intézményrendszert mozgásba hozzák, amelyik így megteheti a szükséges lépéseket. Vágó Gábor elmondta: petíciójukban leírják, hogyan zajlott le Magyarországon a több mint másfél éve kirobbant áfacsalási botrány. Szeretnék elérni, hogy az EP állítson fel egy olyan bizottságot, amelyik európai szinten is ki tudja vizsgálni az áfacsalások rendszerét, az Európai Bizottságtól pedig kérik, hogy kezdeményezzen konkrét vizsgálatot a magyarországi áfacsalásokkal kapcsolatban - ismertette.

Hozzáfűzte: kérelmezik, hogy az Európai Parlament tegyen lépéseket egy európai ügyészség felállításának érdekében, ugyanis azt látják, hogy a magyar ügyészség "nem lép". Azt is kérik, hogy az Európai Parlament ösztönözze az aktívabb együttműködést a tagállamok hatóságai között és dolgozzon ki egy koherens és átfogó korrupcióellenes stratégiát. Petíciójukkal azt is megpróbálják elérni, hogy az EP vizsgálja át a bejelentők védelmének rendszerét, mert Magyarországon azt tapasztalják, hogy a hatóságok nem a korrupciót, hanem annak bejelentőit vizsgálják - közölte Vágó Gábor.

Horváth András arról beszélt, hogy 15 hónapja állt a nyilvánosság elé azokkal az állításaival, amelyek szerint az adóhivatal "asszisztál" a csalásokhoz, de azóta semmiféle kormányzati vizsgálatot nem folytattak az ügyben. Az esemény végén Vágó Gábor, Horváth András és Vancsura István kamerák előtt írták alá a petíciót, amelyet még hétfőn elküldenek.

Horváth vallomása
Korábban írtuk: El sem indított vagy menet közben leállított vizsgálatok, védett cégek, ügyekről levett szakemberek az adóhatóságnál - mondta el vallomásában a Nemzeti Nyomozóirodának (NNI) a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András. 
Az adó-ellenőrzési szakember alapvetően négy dologról beszél. Az első, hogy a NAV bizonyos munkatársait - köztük természetesen magán Horváthot és egyik közvetlen munkatársát - hogyan állították félre. Azok a szakemberek jutottak erre a sorsra, akik a szóban forgó hálózatos áfacsalások és más hasonló ügyek felderítésén dolgoztak, mégpedig eredményesen. Horváthékat levették erről az ügytípusról, sokkal kevésbé érdemi - adatrögzítési - munkát adtak nekik, később pedig lényegében egyáltalán nem volt feladatuk. De akadt olyan vezető beosztású NAV-os, akit kvázi felfelé buktattak, a speciális, központi részlegből az egyik megyei igazgatóság igazgatóhelyettese lett.
A vallomás másik vonulata egy konkrét kft. ügyéről szól. A cég gyakorlatilag számlagyár volt, az eljáró szakembert mégis utasította valaki a NAV-ból, hogy a kft.-nél ne állapítson meg adóhiányt. "Ennél az esetnél csak az elcsalt áfa összege 2-3 milliárd forint" - mondta lapunk kérdésére Horváth András.