Előfizetés

Liberálisok: tisztességtelen mértékű az MNB-vezetők jövedelme

Publikálás dátuma
2015.02.09. 14:52
Fotó: Népszava
A Magyar Liberális Párt (Liberálisok) szerint a jegybank monetáris tanácsának több tagja is tisztességtelen mértékű jövedelemre tesz szert az MNB érdekeltségeitől, ami egyúttal törvényben előírt függetlenségüket is veszélyezteti.

Ezt Bodnár Zoltán, az ellenzéki párt gazdaságpolitikai főtanácsadója mondta hétfőn. Emlékeztetett, Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben az akkori jegybankelnök esetével összefüggésben ízléstelennek nevezte, hogy ragaszkodik kétmillió forintnál magasabb fizetéséhez.

Bodnár Zoltán szerint azonban a kormány ezen "képmutató" elvárása csak a "baráti körön kívüliekre" vonatkozik a monetáris tanács tagjainak most nyilvánosságra került vagyonnyilatkozatai alapján. Balog Ádám, az MNB alelnöke ugyanis összesen mintegy 4,8 millió forint juttatásban részesül részben a jegybanktól, részben az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságoktól, alapítványoktól - mondta a Liberálisok tanácsadója, aki hozzátette: Kandrács Csaba a monetáris tanács másik tagja összesen 5,1 millió forintot visz haza a jegybankkal összefüggő forrásokból.

Bodnár Zoltán kiemelte, a monetáris tanács külső tagjai - Cinkotai János kivételével - egzisztenciálisan függenek Matolcsy György jegybankelnöktől, hiszen valamennyien vezető tisztséget töltenek be az MNB érdekeltségeiben. Az ellenzéki politikus szerint pedig ezzel az érintettek elvesztik törvényben előírt függetlenségüket.  Felszólította a jegybankot, hogy hagyjon fel ezzel a gyakorlatával.

Tóbiás: négymillió ember létminimum alatt

Publikálás dátuma
2015.02.09. 14:20
Tóbiás József, az MSZP elnöke beszél a Dolgozói szegénység, nyomor és gyermekéhezés a mai Magyarországon címmel tartott konferen
Az éhezésre, a nélkülözésre, a szegénységre, az alávetettségre és a létbizonytalanságra hívta fel a figyelmet az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfőn Miskolcon, ahol Dolgozói szegénység, nyomor és gyermekéhezés a mai Magyarországon címmel tartott konferenciát az ellenzéki párt.

Tóbiás József úgy fogalmazott: a jelenlegi hatalom igyekszik eltakarni a valóságot, azt, hogy Magyarországon szegénység van, sok gyermek éhezik, és "ma már dolgozói szegénységről is beszélhetünk". Mint mondta: a "visegrádi országokhoz képest Magyarország nagyon nagy lemaradásban van, négymillió létminimum alatt élő ember üzeni azt, hogy (...) lent minden maradt a régiben".

Ezen négymillió ember nélkül nincs sikerre ítélt Magyarország, nem lehet beszélni Magyarország egészének sikeréről - szögezte le a pártelnök, aki szerint a gazdaság teljesítőképessége nincs egyenes arányban a szociális ellátórendszer minőségével. Kijelentette: nincs szabadság, emberi méltóság ott, ahol nem a lehetőségek, nem a tudás, nem a képesség, hanem a túlélés az egyedüli esély. Hangsúlyozta azt is: nincs szociális biztonság, létbiztonság olyan társadalomban, ahol nem az egyéni képesség, a lehetőség vagy a tudáshoz való hozzáférés teremti meg az emberek boldogulását. 

Tóbiás József kitért arra: "ahol a szabadság jószerivel a kiváltságosoké, (...) ott köztársaság sem lesz, ott demokrácia sem lesz". A jelenlegi rendszer nem demokrácia - tette hozzá. Hétfőn az ország több településéről indult el "az emberi méltóság menete", amelyről Tóbiás József azt mondta: "honfitársaink a méltóságért, és nem a szegénységért menetelnek".

Nyakó István MSZP-s politikus ezzel kapcsolatban közölte, hogy februárban a magyar vidéken és a magyar vidékért vonulnak, azokkal együtt gyalogolnak, "akikért élünk és dolgozunk, odavisszük el a reményt, ahol ebből a legkevesebb van, Magyarország falvaiban, kisvárosaiban menetelünk".

Mint mondta, 2012-ben és 2013-ban a sajtó által éhségmenetnek elkeresztelt akciót indítottak azért, hogy felhívják az ország figyelmét arra a kilátástalanságra és nyomorra, ami Magyarországon kialakult. Ezeknek a meneteknek is köszönhető volt, hogy ma már egyre többen tudnak a "pestisként terjedő szegénységről, amelynek az Orbán-kormány az okozója, jól látszik, hová vezetett a Fidesz-KDNP kormányzása, a lecsúszás, a kilátástalanság, az elszegényedés tömegesen szedi az áldozatait északon, keleten, nyugaton és délen - tette hozzá Nyakó István, aki a a mostani demonstrációt szervező Közmunkás Szakszervezet társelnöke is. A menetek február 14-én érnek a megyeszékhelyekre, ahol tüntetésre hívnak mindenkit a kormányhivatalok elé - jelezte.

Az "éhségmenetről" készített összefoglalónkat itt olvashatja:  "Éhségmenet" a szegénység ellen"

Ipsos: a magyarok támogatnák az olimpiát

A BOM a Magyar Sportért Alapítvány (BOM) megbízásából az Ipsos által elkészített reprezentatív felmérés szerint a magyar lakosság 60%-a támogatná, ha Budapest megpályázná a nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogát. 

Ezzel közel azonos arányban, a megkérdezettek 54%-a képesnek is tartja Budapestet arra, hogy 20 éven belül megrendezze a világ legnagyobb sporteseményét. Mindez egyre reálisabb lehetősségé kezd válni: a Magyar Olimpia Bizottság pénteki határozatában kezdeményezte, hogy a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének lehetőségét vizsgálják meg a hazai döntéshozók és kerüljön felülvizsgálatra a 6 évvel ezelőtt elkészült megvalósíthatósági tanulmány. A BOM szerint – teljes összhangban a MOB pénteki döntésével – elengedhetetlen, hogy konszenzus szülessen a kérdésben és már a pályázati szakaszban prioritás legyen, hogy Magyarország nemzetgazdasági szempontból is profitálhasson az esetleges rendezésből.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly év végén fogadta el az Agenda2020 névre keresztelt reform koncepcióját, melynek lényege egy gazdaságosabb, kisebb városok számára is elérhető olimpia. A bejelentést követően, az új lehetőségek ismeretében természetesen több ország is érdeklődést mutatott a játékok megrendezésével kapcsolatban. A BOM egy évtizede elkötelezett támogatója egy budapesti olimpia megrendezésének, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy széles társadalmi támogatás nélkül elképzelhetetlen egy ilyen nagy volumenű projekt megvalósítása. A most elkészült lakossági felmérés célja éppen ennek a támogatásnak a felmérése, az attitűdök megismerése volt.

A BOM által megrendelt, elmúlt hetekben készített kutatás arra kereste a választ, a hazai lakosság körében milyen megítélése van az olimpia pályázatnak, mennyire tartjuk elérhető célnak a rendezést és milyen áldozatokat hoznának a magyarok e cél érdekében. Az eredmények azt mutatták, hogy a hazai lakosság 60%-a támogatná a budapesti pályázatot, és 54% képesnek is tartja a fővárost a rendezésre. A jelentős sportesemények kapcsán érzett „nemzeti büszkeség” mértékét is vizsgálta a kutatás. Ebből a szempontból például a nemrég elnyert, 2020-as labdarúgó EB négy mérkőzése 65 pontot, míg a 2021-es úszó VB 85 pontot ért el a 100 fokozatú skálán. Mindez jól jelzi, hogy azokkal az eseményekkel kapcsolatban, ahol szurkolhatunk a magyar versenyzőknek, illetve a sikeres szereplésre is van remény, kifejezetten pozitív a hazai lakosság hozzáállása.

A kutatás rákérdezett az olimpia anyagi támogatására is, a kapott eredmények ebben a kérdésben is kifejezetten érdekesen alakultak. A magyar lakosság kétharmada szívesen támogatná a budapesti olimpia megrendezését: a megkérdezettek 60%-a például évi párezer forinttal, illetve adója 1%-ával is támogatná a rendezést, míg azok aránya, akik a pénzbeli hozzájárulást kizárták, de az 1%-ot felajánlanák 7% volt. Az olimpiai rendezés legnagyobb lehetséges előnyeire, pozitív hozadékára is rákérdezett a kutatás. Ebből a szempontból a négy legfontosabb lehetőség a megkérdezettek szerint az infrastruktúra fejlesztése (100 fokú skálán 71 pont), a történelmi siker ténye Magyarország számára (71 pont), a regionális vezető szerep átvétel a játékoknak köszönhetően (65 pont) és a nemzeti összetartozás erősítése (65 pont) voltak.

A lehetséges akadályok közül a kutatásban részt vevők 73%-a jelölte meg az ország gazdasági helyzetét. Ez utóbbi adatból is jól látható, hogy létfontosságú a minden szempontból átgondolt, az Agenda2020 előnyeit maximálisan kihasználó pályázat elkészítése.