Nem provokálhat a fedett nyomozó

Publikálás dátuma
2015.02.09. 18:53
A fedett nyomozó – szemben a képünkön látható biztonsági emberrel – munkája közben semmilyen kapcsolatot nem tarthat feletteséve
Fedett nyomozó bevetése csak súlyos indokkal, és jelentős kockázattal lehetséges a büntetőeljárásban – állítja egy volt rendőri vezető. A Hiszékeny Dezső ügyében napvilágot látott hírek szerint viszont az sem kizárt, hogy az ügyészség „beugratással” próbálkozott az MSZP-s politikusnál. A különleges nyomozati módszer jogszerű alkalmazásáról korábban konferenciát is tartottak.

Személyesen mutatta meg az ügyben eljáró fedett nyomozónak a XIII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló üzlethelyiséget Hiszékeny Dezső volt angyalföldi MSZP-s alpolgármester, akit társával, „kijáróemberével” együtt hivatali vesztegetéssel vádol az ügyészség – állítja a Magyar Nemzet. Fedett nyomozó bevetése azonban nem egyszerű jogi lépés, és számtalan buktatót rejthet az eljárásban.

A magyar jog nem rendelkezik arról konkrétan, hogy a fedett nyomozó mit tehet meg annak érdekében, hogy beépüljön egy bűnszervezetbe, vagy, hogy leleplezzen egy bűnözői kört – hangzott el korábban, egy, a témával foglalkozó tudományos tanácskozáson, melyről akkor az Origo számolt be. A hatósági felbujtás ugyanis bűncselekmény, vagyis ha „agent provocateurként” maga a nyomozó idéz elő egy bűncselekményt - például kábítószer-adásvételt -, s így büntethetővé válik-e a célszemély. A bírónak kell eldöntenie, hogy a bűnt a fedett akció nélkül is elkövették volna-e, illetve, hogy a nyomozó kellően passzívan viselkedett, vagy túlságosan beavatkozott az események menetébe.

Szoboszlai-Szász Richárd ügyész a tudományos ülésen úgy fogalmazta meg a problémát: a fedett nyomozás célja, hogy a veszélyforrásokat feltárja és a jelent kutassa, nem pedig hogy befolyásolja azt. A legfontosabb annak bebizonyítása, hogy "a terhelt szándéka már kialakult", és erre épült rá a fedett akció, amelyen keresztül a bizonyíték megszületett.

2000 és 2012 között mindössze 11 olyan alkalom volt, amikor fedett nyomozó adatgyűjtése vagy tanúvallomása szolgáltatta a büntetőeljáráshoz az adatok egy részét – tudósított az Origo. A Magyar Kriminológiai Társaság tudományos ülésén elhangzott: a fedett nyomozó munkája mögött mindig körülbelül negyven másik rendőr segítsége áll, köztük a vezetőtisztje, azaz a kapcsolattartója.

(A sajtóban "bombagyárosként" szereplő Dietmar Clodo lebuktatását is fedett nyomozó segítette 2000-ben. Más kérdés, hogy Clodo gyanús módon rövid időn belül távozhatott az országból.)

A fedett nyomozóknak kivételesen jól kell tűrniük a folyamatos stresszt: állandó például a lelepleződéstől való félelem a munka közben. "Az egyik magyar fedett nyomozóval esett meg, hogy amikor megbetegedett, és felhívta a vezetőtisztjét, hogy erről tájékoztassa, csak ennyi volt a válasz: vigyázzon arra, hogy az orvosnál a fedőokmányait használja. Ezzel szemben a legendájához tartozó, bűnözői körből származó ismerőse orvost szerzett számára, ételt és gyógyszert vitt neki, emberséget mutatott iránta. A rendőrtiszt az akció befejezése után felhagyott a fedett nyomozói munkával” – olvasható Mészáros Bence, a pécsi egyetem jogi karának kriminalisztika tanára disszertációjában.

Magyarországon 1999 óta teszi lehetővé törvény a fedett nyomozást, amelyet ügyészi engedélyhez köt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága többször is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, de a magyar Alkotmánybíróság is tárgyalt a fedett nyomozás ellentmondásos területeiről.

A Magyar Nemzet szerint a titkos adatszerzés során fedett nyomozóként a nyomozó főügyészséghez vezényelt rendőrtisztet alkalmaztak, aki a Hiszékennyel és bizalmasával folytatott egyeztetéseket kép- és hangfelvételeken rögzítette.

- Szigorú szabályai vannak a fedett nyomozó bevetésének – mondja a Népszavának a szervezett bűnözés elleni szolgálat korábbi munkatársa. Először is: a fedett nyomozó nem tartozhat az ügyészség állományába. Törvényi felhatalmazás alapján, szigorúan a célhoz kötöttség elve mentén járhatnak csak el. Ehhez azonban meg kell lennie a bűncselekmény(ek) alapos gyanújának, a gyanú alapját képező információknak többszörösen ellenőrizettnek, dokumentáltnak kell lenniük. Vagyis a titkos információgyűjtés enyhébb fokozatával kell igazolni a fedett ember bevetését. Példaként említi, hogy a célszemélyről olyan bizonyítékoknak kell rendelkezésre állnia, hogy korrupt életmódot folytat, hasonló bűncselekmények gyanújába keveredett korábban vagy más dokumentált terhelő adat áll rendelkezésre.

Arról szó sem lehet – állítja a szakember -, hogy „gereblyézésre” alkalmaznak fedett nyomozót, mondván, hátha talál valami terhelőt a célszemélyre, illetve bármibe „beugrathatja”.

Csak akkor szabad bevetni ezt a nyomozati módszert, ha más módon nem szerezhető be olyan bizonyíték, mely igazolhatja a bűnös tevékenységet. És csak olyan esetekben, melyekben az állam büntetőjogi igénye igen magas. Például kábítószer-kereskedelem, pénzhamisítás, és hasonlók. Egy „vacak” pármilliós önkormányzati ügyben ez képtelenségnek tűnik.

Nem mellesleg a rendőrségnek mérlegelnie kell, hogy a fedett nyomozó, és az általa végzett felderítés nem jár-e aránytalan veszéllyel, akár a rendőrtiszt biztonságára nézve is.

A fedett nyomozó alkalmazása igen ritka, az intézmény bevezetése óta alig több, mint tucatnyi esetben fordult elő. Tudniillik lényegében minden fedett nyomozás „elhasznál” egy embert. Vagyis, aki másnak adja ki magát – egész életlegendájával, életvitelével -, majd lebuktatja a bűnözőket, többé nem használható fedett tevékenységre, hiszen bármikor dekonspirálódhat, ami a rendőri munkára, de akár az életére is veszélyt jelenthet.

Üvöltő ügyész?
Egy volt nyomozó az ügy kapcsán internetes hozzászólásában úgy fogalmazott:” a szabály, hogy a fedett nyomozó még szándékerősítő tevékenységet sem folytathat, nemhogy szándék-keletkeztetőt... Régen az ügyész üvöltve dobta volna vissza az erre vonatkozó rendőrségi előterjesztést”.

Szerző

Csoda? DNS-mutáció gyógyította ki a ritka betegségből

Publikálás dátuma
2015.02.09. 17:52
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Egy ritka betegségben szenvedő nőt spontán módon gyógyított meg az a szerencsés DNS-mutáció, amely az orvosok szerint csupán a lottó ötös megnyeréséhez hasonlítható - írja a BBC.

Az ötvenes éveiben járó nő a WHIM-szindróma elnevezésű immunhiány okozta betegség miatt különböző fertőzésektől és vírusos szemölcsöktől szenvedett. A Cell című szaklap aktuális számában közzétett tanulmányban amerikai orvosok azt állítják, a nőt mintegy húsz évvel ezelőtt sikerrel gyógyította meg a szervezetében lezajlott, véletlenszerű DNS-mutáció.

A WHIM-szindrómát a DNS egy szakaszának rendellenessége okozza. A betegségben szenvedő páciensek szervezete ugyan képes az immunrendszert alkotó sejtek termelésére, azonban ezek a sejtek ott ragadnak, ahol termelődnek: a csontvelőben. A páciensek ezért rendkívül védtelenek a különböző fertőzésekkel, különösen a humán papillomavírussal szemben, amely szemölcsöket és a rák kialakulásának megnövekedett veszélyét okozza.

A szerencsésen meggyógyult nő volt az első beteg, akit több mint 50 évvel ezelőtt WHIM-szindrómával diagnosztizáltak. A páciens 58 éves korában felkereste az amerikai Nemzeti Allergológiai és Fertőzéses Betegségek Intézetét, ahol azt szerette volna megtudni, hogy a lányai örökölték-e tőle a szindrómát. A tudósok megállapították, hogy a rendellenesség két lány esetében öröklődött, azonban a teszteket végző Phillip Murphy igen meghökkent, amikor a nő közölte: a szemölcsei húsz évvel korábban eltűntek.

A kutatócsoport ekkor kezdte el kutatni a "csodás" gyógyulás okát. Kiderült, hogy a rendkívüli eset egyetlen, csontvelőben található sejt mutációjára vezethető vissza. A sejtben úgynevezett "kromoszomális törés" történt, vagyis a beteg DNS-ének egy része újrarendeződött, és 164 gén kiesett a láncból. A páciens szempontjából a legfontosabb az volt, hogy a WHIM-szindrómát okozó mutáció is a "kivágott" gének között volt.

Amennyiben mindez egy izomsejtben történt volna, semmilyen változással nem járt volna az esemény. Azonban a törés az egyik, immunsejtek képzéséért felelős őssejtben történt, amely ezt követően fokozatosan átvette az irányítást a nő csontvelőjében, így pedig egy új, normálisan működő, a véráramba is eljutó immunrendszer alapjává vált. 

"Igazán figyelemreméltó, hogy a páciens egy nagyon szerencsétlen lányként indult, majd megnyerte a lottót ezzel a kiemelkedően ritka eseménnyel, amely gyakorlatilag az egyetlen ismert hasonló eset" - magyarázta Phillip Murphy, hozzátéve, hogy a nő nem szenved többé a szemölcsöktől, jobban ellenáll a fertőzéseknek, és a vére sem mutat rendellenességeket. Elmondása szerint a hasonló gyógyulás esélye "csillagászati számokban kifejezhetően alacsony".

http://www.bbc.com/news/health-31145601

Szerző

Csoda? DNS-mutáció gyógyította ki a ritka betegségből

Publikálás dátuma
2015.02.09. 17:52
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Egy ritka betegségben szenvedő nőt spontán módon gyógyított meg az a szerencsés DNS-mutáció, amely az orvosok szerint csupán a lottó ötös megnyeréséhez hasonlítható - írja a BBC.

Az ötvenes éveiben járó nő a WHIM-szindróma elnevezésű immunhiány okozta betegség miatt különböző fertőzésektől és vírusos szemölcsöktől szenvedett. A Cell című szaklap aktuális számában közzétett tanulmányban amerikai orvosok azt állítják, a nőt mintegy húsz évvel ezelőtt sikerrel gyógyította meg a szervezetében lezajlott, véletlenszerű DNS-mutáció.

A WHIM-szindrómát a DNS egy szakaszának rendellenessége okozza. A betegségben szenvedő páciensek szervezete ugyan képes az immunrendszert alkotó sejtek termelésére, azonban ezek a sejtek ott ragadnak, ahol termelődnek: a csontvelőben. A páciensek ezért rendkívül védtelenek a különböző fertőzésekkel, különösen a humán papillomavírussal szemben, amely szemölcsöket és a rák kialakulásának megnövekedett veszélyét okozza.

A szerencsésen meggyógyult nő volt az első beteg, akit több mint 50 évvel ezelőtt WHIM-szindrómával diagnosztizáltak. A páciens 58 éves korában felkereste az amerikai Nemzeti Allergológiai és Fertőzéses Betegségek Intézetét, ahol azt szerette volna megtudni, hogy a lányai örökölték-e tőle a szindrómát. A tudósok megállapították, hogy a rendellenesség két lány esetében öröklődött, azonban a teszteket végző Phillip Murphy igen meghökkent, amikor a nő közölte: a szemölcsei húsz évvel korábban eltűntek.

A kutatócsoport ekkor kezdte el kutatni a "csodás" gyógyulás okát. Kiderült, hogy a rendkívüli eset egyetlen, csontvelőben található sejt mutációjára vezethető vissza. A sejtben úgynevezett "kromoszomális törés" történt, vagyis a beteg DNS-ének egy része újrarendeződött, és 164 gén kiesett a láncból. A páciens szempontjából a legfontosabb az volt, hogy a WHIM-szindrómát okozó mutáció is a "kivágott" gének között volt.

Amennyiben mindez egy izomsejtben történt volna, semmilyen változással nem járt volna az esemény. Azonban a törés az egyik, immunsejtek képzéséért felelős őssejtben történt, amely ezt követően fokozatosan átvette az irányítást a nő csontvelőjében, így pedig egy új, normálisan működő, a véráramba is eljutó immunrendszer alapjává vált. 

"Igazán figyelemreméltó, hogy a páciens egy nagyon szerencsétlen lányként indult, majd megnyerte a lottót ezzel a kiemelkedően ritka eseménnyel, amely gyakorlatilag az egyetlen ismert hasonló eset" - magyarázta Phillip Murphy, hozzátéve, hogy a nő nem szenved többé a szemölcsöktől, jobban ellenáll a fertőzéseknek, és a vére sem mutat rendellenességeket. Elmondása szerint a hasonló gyógyulás esélye "csillagászati számokban kifejezhetően alacsony".

http://www.bbc.com/news/health-31145601

Szerző