Nem provokálhat a fedett nyomozó

Fedett nyomozó bevetése csak súlyos indokkal, és jelentős kockázattal lehetséges a büntetőeljárásban – állítja egy volt rendőri vezető. A Hiszékeny Dezső ügyében napvilágot látott hírek szerint viszont az sem kizárt, hogy az ügyészség „beugratással” próbálkozott az MSZP-s politikusnál. A különleges nyomozati módszer jogszerű alkalmazásáról korábban konferenciát is tartottak.

Személyesen mutatta meg az ügyben eljáró fedett nyomozónak a XIII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló üzlethelyiséget Hiszékeny Dezső volt angyalföldi MSZP-s alpolgármester, akit társával, „kijáróemberével” együtt hivatali vesztegetéssel vádol az ügyészség – állítja a Magyar Nemzet. Fedett nyomozó bevetése azonban nem egyszerű jogi lépés, és számtalan buktatót rejthet az eljárásban.

A magyar jog nem rendelkezik arról konkrétan, hogy a fedett nyomozó mit tehet meg annak érdekében, hogy beépüljön egy bűnszervezetbe, vagy, hogy leleplezzen egy bűnözői kört – hangzott el korábban, egy, a témával foglalkozó tudományos tanácskozáson, melyről akkor az Origo számolt be. A hatósági felbujtás ugyanis bűncselekmény, vagyis ha „agent provocateurként” maga a nyomozó idéz elő egy bűncselekményt - például kábítószer-adásvételt -, s így büntethetővé válik-e a célszemély. A bírónak kell eldöntenie, hogy a bűnt a fedett akció nélkül is elkövették volna-e, illetve, hogy a nyomozó kellően passzívan viselkedett, vagy túlságosan beavatkozott az események menetébe.

Szoboszlai-Szász Richárd ügyész a tudományos ülésen úgy fogalmazta meg a problémát: a fedett nyomozás célja, hogy a veszélyforrásokat feltárja és a jelent kutassa, nem pedig hogy befolyásolja azt. A legfontosabb annak bebizonyítása, hogy "a terhelt szándéka már kialakult", és erre épült rá a fedett akció, amelyen keresztül a bizonyíték megszületett.

2000 és 2012 között mindössze 11 olyan alkalom volt, amikor fedett nyomozó adatgyűjtése vagy tanúvallomása szolgáltatta a büntetőeljáráshoz az adatok egy részét – tudósított az Origo. A Magyar Kriminológiai Társaság tudományos ülésén elhangzott: a fedett nyomozó munkája mögött mindig körülbelül negyven másik rendőr segítsége áll, köztük a vezetőtisztje, azaz a kapcsolattartója.

(A sajtóban "bombagyárosként" szereplő Dietmar Clodo lebuktatását is fedett nyomozó segítette 2000-ben. Más kérdés, hogy Clodo gyanús módon rövid időn belül távozhatott az országból.)

A fedett nyomozóknak kivételesen jól kell tűrniük a folyamatos stresszt: állandó például a lelepleződéstől való félelem a munka közben. "Az egyik magyar fedett nyomozóval esett meg, hogy amikor megbetegedett, és felhívta a vezetőtisztjét, hogy erről tájékoztassa, csak ennyi volt a válasz: vigyázzon arra, hogy az orvosnál a fedőokmányait használja. Ezzel szemben a legendájához tartozó, bűnözői körből származó ismerőse orvost szerzett számára, ételt és gyógyszert vitt neki, emberséget mutatott iránta. A rendőrtiszt az akció befejezése után felhagyott a fedett nyomozói munkával” – olvasható Mészáros Bence, a pécsi egyetem jogi karának kriminalisztika tanára disszertációjában.

Magyarországon 1999 óta teszi lehetővé törvény a fedett nyomozást, amelyet ügyészi engedélyhez köt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága többször is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, de a magyar Alkotmánybíróság is tárgyalt a fedett nyomozás ellentmondásos területeiről.

A Magyar Nemzet szerint a titkos adatszerzés során fedett nyomozóként a nyomozó főügyészséghez vezényelt rendőrtisztet alkalmaztak, aki a Hiszékennyel és bizalmasával folytatott egyeztetéseket kép- és hangfelvételeken rögzítette.

- Szigorú szabályai vannak a fedett nyomozó bevetésének – mondja a Népszavának a szervezett bűnözés elleni szolgálat korábbi munkatársa. Először is: a fedett nyomozó nem tartozhat az ügyészség állományába. Törvényi felhatalmazás alapján, szigorúan a célhoz kötöttség elve mentén járhatnak csak el. Ehhez azonban meg kell lennie a bűncselekmény(ek) alapos gyanújának, a gyanú alapját képező információknak többszörösen ellenőrizettnek, dokumentáltnak kell lenniük. Vagyis a titkos információgyűjtés enyhébb fokozatával kell igazolni a fedett ember bevetését. Példaként említi, hogy a célszemélyről olyan bizonyítékoknak kell rendelkezésre állnia, hogy korrupt életmódot folytat, hasonló bűncselekmények gyanújába keveredett korábban vagy más dokumentált terhelő adat áll rendelkezésre.

Arról szó sem lehet – állítja a szakember -, hogy „gereblyézésre” alkalmaznak fedett nyomozót, mondván, hátha talál valami terhelőt a célszemélyre, illetve bármibe „beugrathatja”.

Csak akkor szabad bevetni ezt a nyomozati módszert, ha más módon nem szerezhető be olyan bizonyíték, mely igazolhatja a bűnös tevékenységet. És csak olyan esetekben, melyekben az állam büntetőjogi igénye igen magas. Például kábítószer-kereskedelem, pénzhamisítás, és hasonlók. Egy „vacak” pármilliós önkormányzati ügyben ez képtelenségnek tűnik.

Nem mellesleg a rendőrségnek mérlegelnie kell, hogy a fedett nyomozó, és az általa végzett felderítés nem jár-e aránytalan veszéllyel, akár a rendőrtiszt biztonságára nézve is.

A fedett nyomozó alkalmazása igen ritka, az intézmény bevezetése óta alig több, mint tucatnyi esetben fordult elő. Tudniillik lényegében minden fedett nyomozás „elhasznál” egy embert. Vagyis, aki másnak adja ki magát – egész életlegendájával, életvitelével -, majd lebuktatja a bűnözőket, többé nem használható fedett tevékenységre, hiszen bármikor dekonspirálódhat, ami a rendőri munkára, de akár az életére is veszélyt jelenthet.

Üvöltő ügyész?

Egy volt nyomozó az ügy kapcsán internetes hozzászólásában úgy fogalmazott:” a szabály, hogy a fedett nyomozó még szándékerősítő tevékenységet sem folytathat, nemhogy szándék-keletkeztetőt... Régen az ügyész üvöltve dobta volna vissza az erre vonatkozó rendőrségi előterjesztést”.