Forinthitelek - Pert vesztett a Raiffeisen

Publikálás dátuma
2015.02.10. 12:18
FOTÓ: Népszava
Elutasította a Raiffeisen Lízing Zrt. kereseti kérelmét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében, a lízingcég a forintalapú és deviza fogyasztói kölcsönszerződéseinek tisztességességét kívánta bizonyítani.

A bíróság mindkét perben elutasította a felperesek arra vonatkozó kérelmét, hogy a törvényszék kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az ügyben az Európai Unió Bíróságánál valamint azt az indítványt is, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt. 

A bíróság mindkét perben arra kötelezte a felperes pénzügyi intézményt, hogy fizessen meg 1 millió forint perköltséget az alperesnek.

A bíróság szóbeli indoklása szerint a pénzügyi intézmények nem tudták bizonyítani, hogy a vizsgált kölcsönszerződések esetében általuk alkalmazott általános üzleti feltételek nem voltak tisztességtelenek, mindkét ítéletben megállapította, hogy a felperesek által egyes időszakokban alkalmazott általános üzleti feltételek nem felelnek meg az átláthatóság valamint az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének. 

A bíróság részletesen taglalta, hogy az oklista túlságosan terjedelmes, mert gyűjtőfogalmakat tartalmaz, így akár több száz ok is lehetett volna arra, hogy egyoldalúan módosítsák a kamat- és díjkikötéseket, ami a fogyasztók számára előnytelen volt, mert nem tudták átlátni a folyamatot. 

A bank az általános szerződési feltételek oklistájában öt-hat alcím alatt 30-40 példálózó gyűjtőfogalmat adott meg okként, a pénz-, tőke- és ingatlanpiac valamennyi szegletét a szerződésmódosítás körébe vonta, ami a bíróság szerint rendkívül bonyolulttá teszi az egyoldalú szerződésmódosítás mechanizmusát. 

A pénzügyi intézmények árazási elvei, adós-és eszközminősítési szabályzatai nem részei a fogyasztói szerződésnek, ezeket üzleti titokként kezelték. A szerződéses feltételek megfelelő korlátok nélkül biztosították az egyoldalú szerződésmódosítás jogát, a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek alapján kerülhet sor a szerződés módosítására, mi lesz a várható mértéke és iránya a változásnak.

Szerző
Frissítve: 2015.02.10. 16:01

Megöli a kisebb médiacégeket a reklámadó?

A reklámadó mértékének tervezett egységesítése és kiterjesztése a fél milliárd forint éves árbevétel alatti cégekre is súlyos terhet jelentene a kisebb médiaszolgáltató cégek számára. Míg a médiapiac nagyszereplői csak nyerhetnek az adókulcs egykulcsossá tételével, addig a kis és közepes árbevételű cégek tömegesen lehetetlenedhetnek el a növekvő adóterhek miatt. 

Több, mint 1400 médiavállalkozást érint negatívan az adókulcs módosítása, áll a Bisnode, nemzetköz cégminősítő elemzésében. A médiapiac kisebb cégeinek csaknem fele már most is veszteségesen működik, így számukra egy újabb adóteher a véget jelentheti.

Módosításra készül a kormány a reklámadó mértékét illetően, mely szerint a jelenlegi sávos rendszert egykulcsos váltaná fel. A tavalyi évben bevezetett világszinten egyedülálló többkulcsos reklámadóval szemben az Európai Bizottság is aggályait fejezte ki. Bár a mostani módosító javaslat egységes kulcsot határozna meg minden cég számára, ezzel nehéz helyzetbe kerülnének a jelenleg még adómentes sávban lévő kisebb vállalkozások. Az adómentesség eltörlése hasonlóan nehéz helyzetbe hozhatja azokat a kereskedelmi és szolgáltató cégeket is, akik reklámok megrendelőiként, vagy akár saját felületükön hirdetve a jelenlegi szabályozás szerint még adómentességet élveznek a reklámköltéseik után. A Bisnode rövid elemzésben vizsgálta, milyen hatások várhatók a médiaszolgáltatók piacán a törvénymódosítás következtében.

A magyar médiapiacot nagyságrendileg 1400 műsorszórással illetve lapkiadással foglalkozó vállalkozás alkotja, derül ki a Bisnode, nemzetközi cégminősítő adatbázisából. A piac több mint 96 százalékát a kisebb, 500 millió forint árbevétel alatti cégek alkotják, ám így is mindössze 8 százalékát adják a teljes piac árbevételének. Az összárbevétel 72 százaléka néhány mamutcég kezében összpontosul, melyek 10 milliárd forint feletti árbevétel kategóriába sorolhatók, és már jelenleg is a reklámadó hatálya alá esnek. Az egy cégre jutó bejelentett alkalmazottak száma átlagosan 4,15 fő a szektorban, ennek oka a jelentős számú kisebb méretű cégnél keresendő, a cégek 86 százaléka kevesebb, mint 5 főt foglalkoztat, míg a 20 fő feletti létszámú cégek mindössze 5 százalékát teszik ki a piacnak.

A szektor pénzügyi kockázatosságát vizsgálva a kevésbé kockázatos ágazatok közé tartozik a Bisnode cégminősítése alapján. A szektor cégeinek közel 73 százaléka már több mint 10 éve működik, 60%-uk pedig is kimondottan jó likviditással rendelkezik, annak ellenére, hogy a 2013-as évet a szektor 40 százaléka zárta veszteségesen. A szektor cégeinek kockázatosságát az alábbi diagram foglalja össze.

Bár a pontos adókulcs még nem ismert, többször történt hivatkozás az Ausztria által alkalmazott 5 százalékos kulcsra, aminek mértéke a legmagasabb jelenleg Európában. Az elemzés elkészítésekor a Bisnode a rádió- és tévéműsor szolgáltatási, illetve a napi- és folyóirat kiadási főtevékenységet folytató vállalkozások 2013-as pénzügyi beszámolóinak árbevétel sorait használta. Az egyszerűbb számítások végett feltételezte továbbá, hogy ezen vállalkozások teljes árbevétele reklámadó-köteles tevékenységből származik, illetve az egykulcsos adó mértékét 5 százalékkal kalkulálta. Az alábbi összefoglaló táblázatból jól látszik, hogy az adóalanyok köre jelentősen meg fog ugrani az adómentes sáv eltörlésével.

Az egysávos adókulcs bevezetésének abszolút győztese a M-RTL Zrt. (közismert nevén RTL Klub csoport) lenne, aki a törvény módosításával több, mint 3,7 milliárd forinttal kevesebb adó megfizetésére kényszerülne.

A nagy vesztesek egyértelműen a kisebb, 500 millió forint árbevétel alatti cégek lesznek, számukra az adóterhek növelése komoly megterhelést jelent. Ugyancsak növekvő adóteher várható az 0,5-5 milliárd forint árbevételű cégek esetében. Várhatóan a piac elbocsátásokkal, költségcsökkentéssel, illetve áremeléssel fog reagálni. Keleti József, a Bisnode Country Managere a szektor kockázatosságának növekedésében, a fizetőképesség romlásában, illetve a kisebb, tartalékokkal nem rendelkező cégek megszűnésében látja az adóváltozás legnagyobb veszélyeit.

Szerző

Nyolcezer ember állásába kerülhet a vasárnapi zárás

Publikálás dátuma
2015.02.10. 11:39
Illusztráció: Thinkstock
Akár nyolcezer ember állásába is kerülhet a vasárnapi boltbezárás a Költségvetési Felelősségi Intézet költségvetési kockázatelemzése szerint - írja a hvg.hu. Az elemzők arra számítanak azonban, hogy a kirúgott dolgozók máshol el tudnak majd helyezkedni.

A vasárnapi boltbezárás miatt 165 milliárd forinttal csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom – állapítja meg a Költségvetési Felelősségi Intézet legújabb költségvetési kockázatelemzése. Az elemzés szerint ez a pénz nem teljesen tűnik el a kiskereskedelemből, hanem átterelődik más területekre. A többlet kereslet megjelenik majd más típusú fogyasztásban, és azokban az iparágakban megnőhet a munkaerő iránt is a kereslet.

A vasárnapi boltbezárás, az élelmiszerlánc felügyeleti díj megemelése és az egyszeriként bejelentett dohányipari  különadó miatt egyébként átmenetileg 6-8 ezer ember veszítheti el a munkáját, de a másutt jelentkező kereslet miatt végül pár száz fő maradhat tartósan munkanélküli az intézet elemzése szerint - írja a hvg.hu.

Szerző