Döntött már a gyerek? Nemsokára lejár a határidő

Az általános iskolai tanulóknak péntekig kell benyújtaniuk jelentkezésüket a nappali tagozatos középiskolákba a középfokú felvételi eljárás során - közölte az Oktatási Hivatal kedden.

A középfokú felvételi eljárásban a 8. évfolyamot befejezők közül a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola 9. évfolyamára jelentkezők (beleértve a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák előkészítő évfolyamait is) és a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumi osztályokba jelentkezők (közte a gimnáziumok nyelvi előkészítő évfolyamára pályázók) vesznek részt.

Az általános iskola 8. évfolyamán tanulók felvételi lapjainak kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat az általános iskola a kitöltésükhöz szükséges adatok begyűjtése, ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben állítja elő az intézmény, és a jelentkezési lapokat megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolákba, a tanulói adatlapot pedig a felvételi központba - írta a hivatal közleményében.

A jogszabályi előírások lehetővé teszik, hogy a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők maguk küldjék meg a jelentkezési lapjukat közvetlenül a megjelölt gimnázium(ok)ba, a tanulói adatlapjukat pedig a Felvételi Központba. A szülő kérése alapján az általános iskola is megszervezheti a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők felvételi lapjainak kitöltését és továbbítását, és ebben az esetben szintén a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszeren keresztül történik a folyamat.    

Ha a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumokba jelentkező a felvételit önállóan intézi, akkor az internetről kizárólag a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumi, illetve a magyarországi általános iskolával tanulói jogviszonyban nem álló, 9. évfolyamra jelentkező tanulók esetében használható dokumentumcsomagot töltheti le, és küldheti meg kitöltött jelentkezési lapját közvetlenül a középfokú iskolákba. Ezzel párhuzamosan a tanulói adatlapot is meg kell küldenie a felvételi központba. Esetükben a kitöltés után a nyomtatványokat nem kell hitelesíttetni a tanuló általános iskolájával. 

Ha a jelentkező nem jár magyarországi általános iskolába (például külföldi állampolgár), akkor egyéni jelentkezőként, szintén a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumi, illetve a magyarországi általános iskolával tanulói jogviszonyban nem álló, 9. évfolyamra jelentkező tanulók esetében használható dokumentumcsomagot töltheti le, és küldheti meg kitöltött jelentkezési lapját közvetlenül a középfokú iskolákba. Ezzel párhuzamosan a tanulói adatlapot is meg kell küldenie a felvételi központba. A jelentkezési lapo(ka)t és a tanulói adatlapot ajánlott küldeményként célszerű postára adni. A középfokú felvételi eljárással kapcsolatos minden információ megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak (2014/2015. tanév) cím alatt.

Szerző

Az állam ellen nyert Strasbourgban a magyar nyugdíjas

Több mint 14 ezer euró (mintegy 4,3 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizessen a magyar állam egy baktalórántházi korábbi rokkantnyugdíjasnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) első fokú, egyelőre nem jogerős ítélete szerint.

A bírák szerint a magyar állam megsértette a volt rokkantnyugdíjas magántulajdonhoz fűződő jogát. Az asszonyt a 2000-es évek elején nyilvánították hivatalosan rokkantnak, ám 2010 elején, az előírások változása miatt elveszítette jogosultságát rokkantnyugdíjra, bár egészségi állapota nem változott.     

Amikor 2012-ben, a szabályozás ismételt módosítását követően megint rokkantnyugdíjat szeretett volna igényelni, noha rokkantsági foka alapján jogosult lett volna, a hatóságok a kérését amiatt utasították el, hogy a 2010-es megszakítás miatt nem felelt meg annak a feltételnek, amely szerint a kérelmezőknek az igény benyújtását megelőző öt évben legkevesebb 1095 nap társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük.

A bírák megítélése szerint az asszony rokkantnyugdíja a rokkanttá nyilvánítás előtti munkaviszonya során befizetett társadalombiztosítási illetékek révén megszerzett jog, amelyet így az állam az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétesen vett el tőle. A bírák döntése ellen még mindkét fél fellebbezhet. Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha ezzel a lehetőséggel sem Magyarország, sem az aszony nem él, a fellebbezést elutasítják, vagy elfogadása esetén a törvényszék úgynevezett Nagykamarája is dönt az ügyben.

Szerző

LMP: katasztrófa lehet az önkormányzati segélyezésből

Az LMP szerint katasztrófával járhat, hogy a kormány az önkormányzatokra bízza a szociális segélyezést.

Gerstmár Ferenc, a párt önkormányzati szakszóvivője keddi sajtótájékoztatóján Magyarország egyik legnagyobb problémájának nevezte a tömeges elszegényedést. Rámutatott ugyanakkor, hogy a márciustól alkalmazandó rendeleteket a legtöbb helyhatóság még nem alkotta meg, így nem tudható, milyen forrásokra van szükség, de az érintettek felkészülése is kétséges ilyen rövid idő alatt.  

Számos település adókivetésre kényszerül majd – sorolta a problémákat az LMP elnökségi tagja -, vagy a fejlesztésektől vonja el a forrásokat, vagyis, mint mondta, az új szisztéma a leghátrányosabb helyzetű településeket bünteti leginkább. Kifogásolta, hogy a rendszer az emberek között is különbséget tesz, hiszen két egyforma helyzetben lévő ember teljesen más ellátásra számíthat attól függően, hogy hol él. Sérelmezte, hogy az önkormányzatoknak úgy kell megalkotniuk rendeleteiket, hogy a részletszabályokat rögzítő kormányrendelet még nem született meg. Pártja álláspontját úgy összegezte: központi, átlátható és normatív alapon járó támogatásra lenne szükség, minden más megoldás ugyanis lehetőséget ad a visszaélésekre. 

Szerző