Kockázatok hada az idei költségvetésben

Publikálás dátuma
2015.02.11. 06:22
Fotó: Thinkstock
Ha minden rendben lesz az év során, nem lesz gond a 3 százalék alatti költségvetési hiány tartásával, azonban nagy számban leselkednek kockázatok is a büdzsére. Költségvetési Felelősségi Intézet legfrissebb szakértői elemzésében több veszélyforrást azonosított, amelyek felforgathatják a költségvetést, de találtak egy pozitív kockázatot is.

Az egyik kockázati forrás az, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amelynél 2014 végén két lépésben, összesen közel 40 milliárd forinttal növelte a kormány a tartalékok terhére az intézmény kiadási keretét.

Egy másik kockázati forrást a költségvetési szervek, valamint az állami és önkormányzati vállalatok tartozásai jelentenek. A költségvetési szervek 2014 végén mintegy 67 milliárd forint 30 napon túli, szállítókkal szembeni tartozással rendelkeztek. Ez 37 milliárd forinttal több, mint a 2013 végi érték. (Az állami és önkormányzati vállalatok hitelállománya 600-700 milliárd forint volt. Emellett a kormányzati szektoron kívüli vállalatok eladósodásának is nagy a kockázata.) A devizahitelesek és az önkormányzatok adósságának központi állami beavatkozás útján történő rendezése viszont jelentős erkölcsi kockázatot okoz. Az adósságproblémákkal szembesülő intézmények és vállalatok egyre inkább az állami segítség reményére alapozzák gazdálkodásukat.

A kormány egy új elszámolás következtében egy projekt hátralévő 5 százalékos uniós finanszírozási részét is bevételként könyveli el. Ha azonban az utólagos uniós ellenőrzések szabálytalanságot találnak, akkor azt a bevételt abban az évben kiadásként kell elszámolni.

Az autópálya-építésekhez kapcsolódó egyes korábbi közbeszerzési eljárások szabálytalan kiírása miatt várható, hogy az EU jelentős büntetést fog kiszabni Magyarországra, az összeg elérheti a 90 milliárd forintot.

Nem számoltak sem 2014-ben, sem 2015-ben azzal, hogy a magánszemélyek jogviszony megszűnésével kapcsolatos 98 százalékos különadó alkotmányellenessége miatt a korábbi adóbevétel legalább részleges visszatérítésére köteles az állam, mivel sem az összeg pontos nagysága, sem a visszafizetés várható ütemezése nem ismert, de elvileg legkésőbb 2015-ben és legalább 3 milliárd forint kifizetése várható.

A kormány kivetítésében nem számolt a Paks II. beruházáshoz kapcsolódó kiadásokkal és hitelfelvétellel, de a kinyilvánított kormányzati szándékok szerint az építkezés már 2018-ben megkezdődhet, ami érintheti a költségvetési folyamatokat is.

Ha a kormány elkezd költeni a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjából, akkor ez kiadásként jelentkezik a költségvetésben.

Pozitív kockázat viszont, hogy 2015-ben az EKÁER intézkedés hatására néhány tízmilliárd forinttal növekednek a költségvetési áfa-bevételek.

Szerző

Kényszer a kabineten?

Publikálás dátuma
2015.02.11. 06:20
A kormány visszavonulót fújt és kiegyezésre törekszik a bankokkal – vannak, akik kételkednek ebben FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A 2017-ben 22 milliárd forinttal csökken a bankadó mértéke, hétfőn bejelentett 2016-ban várható mintegy 60 milliárd forint után. Szakértői vélemények szerint az Orbán-kormány erőteljes külföldi nyomásra enyhített bankellenes magatartásán. Megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt követően érdemben javul-e a kormány és a bankok viszonya.

Jelentős gazdaságpolitikai fordulatként, egy új fejezet kezdeteként tekint a kormány a hétfőn bejelentett, az EBRD-vel kötött megállapodásra, amely egyrészt a magyar állam és a nemzetközi pénzügyi szervezet majdani, 15-15 százalékos résztulajdonosi szerepvállalását rögzíti, másrészt rögzíti a bankadócsökkentés menetrendjét is. A kormány szándékai szerint hosszabb távon a magyar bankadó mértéke visszasimulna az uniós átlaghoz. Egyelőre a kormány 3 évre rögzíti a bankadócsökkentés mértékét: 2016-ban 0,31 százalékra, 2017-ben pedig 0,21 százalékra mérséklődik ez a teher, a 2009. évi mérlegfőösszeg helyett a 2014-es mérlegfőösszeget figyelembe véve. A 2018. évi számok még nem ismeretesek. Jövő évben 60 milliárd forint, ezt követően újabb 22 milliárd forinttal csökken ez a teher, amely az elmúlt évben 147 milliárd forintot tett ki. (A kieső adót csak akkor nem kell pótolni valahonnan, ha a hitelezési kedv és a gazdasági növekedés egyaránt fellendül, de a bankadó mérséklésének a hitelkihelyezéssel összefüggő feltételrendszerével nem fognak élni.)

A nemzetgazdasági tárca értelmezése szerint a megállapodás újraszabja a kormány és a bankrendszer viszonyát és az elmúlt másfél év legkomolyabb vállalásaként tekintenek rá.

A megállapodás rögzíti, hogy a tíz legnagyobb bankban további részesedés-szerzést az állam nem tervez, ezért bizonyos, hogy Raiffeisen Bank megvásárlása sincs napirenden. (Az osztrák bank egyes magyarországi üzletágának eladásáról rendszeresen felröppennek hírek, de egyenlőre ezek sincsenek napirenden.) A korábbi államosítások - Mol résztulajdon vásárlás, E-on gázüzletág, Rába, Takarékbank résztulajdona, az Antenna Hungaria, az MKB és a Budapest Bank felvásárlása mind-mind költségvetési pénzekből, a büdzsé módosításával történt. Az Erste 15 százalékos részvényvásárlása a 2016. évi központi költségvetést terheli majd. (A kormány erről a tulajdonszerzésről - amikor nem a politikai kommunikáció részének tekinti a közlést - elismeri, hogy az csak szimbolikus.) A kormány kötelezettséget vállalt, hogy az MKB-t és a Budapest Bankot eladja, minden valószínűség szerint magyar (nemzeti) tulajdonosnak.

Nem igazán lát fordulatot a magyar kormány gazdaságpolitikájában a Financial Times azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett a bankadó fokozatos csökkentésére. Egy pesszimista bankár szerint valójában minden maradt a régiben.

Ezzel nem ért egyet az általunk megkérdezett Róna Péter. A közgazdász egyetemi tanár szerint ezzel a "gazdasági szabadságharc" véget ért. A Fidesz kialakította a maga rendszerét, és most nemzetközi nyomásra, többé-kevésbé igyekszik rendezni kapcsolatát a bankszférával. Az orbáni rendszert működtetni kell, amihez nyugalomra van szükség. Más szakemberek szerint elsősorban a német kormány elvárásainak megfelelően enyhülhet ugyan a bankokra nehezedő teher. Ám ez sem jelenti azt, hogy a kormánypárt folyamatosan nem vívna a továbbiakban is küzdelmet a "profitéhes" idegen erők ellen, mint ahogy erre Orbán Viktor az Erste-akvizíció kapcsán tartott sajtótájékoztatón ismét tett utalást. Egy azonban bizonyos, hogy a magyar kormánnyal kritikus EBRD folyamatosan figyelemmel kíséri majd a folyamatokat, és kevésbé a politikai kiszólásoknak ad majd hitelt.

Szerző

Tízmilliárdos büntetés jöhet

Publikálás dátuma
2015.02.10. 22:21
Egészségünkre! – a miniszterelnök és veje sem veti meg a házi pálinkát FORRÁS: FACEBOOK
Kötelezettségszegési eljárással és információink szerint jelentős összegű büntetéssel érhet véget előbb-utóbb az orbáni pálinkafőzési "szabadságharc". A kormány már tavaly késő ősszel rákényszerült, hogy az ingyenes otthoni gyümölcspárlat főzésről rendelkező jogszabályt alaposan átalakítsa, de a ráncfelvarrás nem bizonyulhat elegendőnek. Az elmúlt öt évben becslések szerint a költségvetésnek mintegy 50 milliárd forintos bevételkiesést jelentett a győzedelmes pálinka "szabadságharc".

Brüsszeli és szakmai források szerint nem elég, hogy Magyarországot elmarasztalták kötelezettségszegési eljárásban a pálinka "szabadságharc" miatt, tetemes büntetést is kiszabhat ránk az Európai Bíróság. A pontos összeget még hivatalosan nem közöltek, de információink szerint nem kizárt, hogy 3-3,5 millió euró, vagyis 10 milliárd forint nagyságrendű lehet a fizetési kötelezettség. Ezt mint a korábbi esetekben is, az állam, vagyis közvetve az adófizetők pengethetik majd ki.

Kormányzati forrásból ugyanakkor cáfolták, hogy a Magyarország ellen, a háznál ellenőrzés nélkül, díj és jövedéki adómentesen főzhető gyümölcspárlat miatt indított kötelezettségszegési eljárás már döntési szakaszba ért volna az Európai Bíróságon. Így a büntetés kiszabásáról, valamint annak összegéről sem tudnak.

Ami viszont eddig biztos, azon kívül, hogy a pálinka "szabadságharc" elbukott, hogy 2014 tavaszán az Európai Bíróság már "elmeszelte" a szabad pálinkafőzés miatt Magyarországot. Igaz, akkor még sem szankciót, sem pénzbüntetésre nem szabott ki. Azonban ágazati szakértők szerint a döntés nyomán módosított pálinkatörvény sem felel meg az unió elvárásainak és minden bizonnyal újraindul a kötelezettségszegési eljárás, amelynek a vége már büntetés lehet.

Tavaly novemberben az országgyűlés kormánypárti többsége módosította ugyan a törvényt, ám a "szabadságharc" legtöbb "vívmányának" visszavonása elégtelen volt, mert ahogy 2010-ben, úgy most sem egyeztetett a kormányzat a jogszabály készítése előtt sem a hazai, sem az uniós szakértőkkel. Emiatt a törvény leginkább közösségi jogot sértő részeit ugyan kivették, illetve megváltoztatták a kormánypárti képviselők, de az alapvető problémát nem oldották meg: a két engedélyezett jövedéki adókulcs helyett maradt a három adókulcs: az otthon főzésre alkalmazott évi 1000 forintos átalány, a bérfőzésre kivetett 50 százalékos kedvezményes és a teljes jövedéki adókulcs.

Az érintettek nyilván ennek nem örültek a változásnak, hiszen az ingyenességből lett évi 1000 forint, a nulla kulcsból 50 százalék, de valójában majd' 5 évig mégis csak élvezték az uniós jogba ütköző hazai törvény nyújtotta előnyöket. Amivel egyébként jelentős bevételkiesést okoztak a sok milliós befektetéssel létrehozott, felépített pálinkaházaknak. Az egészségügyi kockázatokról nem is szólva, hiszen a "bögrecsárdákban", a vendéglátásban illegálisan értékesített alkoholos italoknak nem csak az eredetét, de a beltartalmát is sűrű homály fedte, fedi. Miközben a kormány folyamatosan arról beszélt, hogy a pálinka egy szigorú jogszabályokkal védett hungarikum.

A helyzetet bonyolítja, hogy az 50 százalékos kedvezményes kulcs sorsa is bizonytalanná válhat. Ugyanis a pálinka, illetve gyümölcspárlat főzésre a 2004-es csatlakozáskor kért és kapott, kedvezményes adókulcs "licence" idén tavasszal lejár, az engedélyezési eljárást újra kell kezdeményezni és amíg meg nem kapja Magyarország, addig a 100 százalékos adókulcsot kell alkalmaznia.

Piros László, a Magyar Pálinkalovagrend nagymestere a Népszavának elmondta, Brüsszel már 2010-ben is közölte a második Orbán kormánnyal, milyen pontokon ütközik a magyar törvény a közösségi joggal. Egyebek mellett kedvezményt csak gyümölcstermesztő kaphatott volna, míg a magyar jogszabályban gyümölcs tulajdonost írtak, vagyis vásárolt alapanyagból is lehetett főzni otthon - ellenőrzés nélkül - 86 liter 50 fokos párlatot. Brüsszel nem az otthonfőzés ellen lépett föl, hanem a jövedéki adókulcsok, illetve az ellenőrzési kötelezettség hiánya miatt. A gyümölcspárlat főző berendezéseket is csak a brüsszeli döntés és a törvénymódosítás után kell bejelenteni, a határidő idén január közepén járt le.

A lovagrend nagymestere szerint vissza kellene állítani a 2010-es törvénymódosítás előtti állapotot, mert az esetleges büntetés kifizetése nem mentesíti a kormányt a hibás jogszabály kijavításának kötelezettsége alól.

Erre még mindig "kaphat" az elvi esélyt a kormány, hiszen a kormányzati forrás szerint a tavaly novemberi módosításokat a kormány már kiküldte Brüsszelbe. Az Európai Bizottság most áttekinti a törvényi változtatásokat és eldönti, hogy megfelel-e a közösségi jognak, illetve ha nem, akkor még hol és miben kell változtatni. A kormány tehát ismét kap egy újabb esélyt, hogy presztízs  védelme helyett megelőzzön egy esetleg több milliárd forintos büntetést.

Természetesen ha az Orbán kormány továbbra is ragaszkodik az egyébként az eredetire már alig hasonlító pálinkatörvényéhez és nem hajlandó a szakértők által kifogásolt pontokon változtatni, akkor a Bizottság ismét az Európai Bíróság elé utalhatja a magyar kötelezettségszegési eljárás ügyét. Akkor pedig akár a 2010. óta az ítéletig eltelt időszak egészét figyelembe véve szabhatja ki a nemzetközi testület a bírságot.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese nem lepődött meg azon, hogy elmarasztalták Magyarországot az otthoni pálinkafőzés ügyében. Azzal egyetértett, hogy a tavaly őszi módosítás után már be kell jelenteni az otthoni párlatfőző berendezéseket, csak elkésettnek tartotta. Csak Veszprém megyében egy év alatt négy ilyen szerkezet robbant föl és haláleset is volt emiatt. A törvénymódosítás sem fogja lényegesen visszaszorítani az ismeretlen eredetű és minőségű párlatok feketekereskedelmét - jegyezte meg az agrárpolitikus.

Megszorítás mellett pazarlás
A miniszterelnök 2010-ben bejelentette, másfél évszázados küzdelem végén a Fidesz kormány győztes szabadságharcot vívott az otthoni pálinkafőzésért. Így még abban az évben, szeptember 27-től díj és jövedéki adómentesen lehetett bárkinek, állampolgári jogon évi 86 liter, 50 fokos gyümölcspárlatot főznie. A bérfőzés esetén pedig nulla százalékos jövedéki adót lehetett erre a mennyiségre elszámolni. Korábban az uniós jognak megfelelően a bérfőzésben a kedvezményes 50 százalékos jövedéki adót kellett megfizetni literenként.
A kormány nem kapkodta el a törvénymódosítást, hiszen a házi pálinkafőzés adómentessége miatti kötelezettségszegési eljárást már 2013. tavaszán megindította Brüsszel. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NFM) a történelmi hagyományokra és kulturális örökségre hivatkozva tagadta meg a törvény módosítását más tagországok gyakorlatára hivatkozva. Egyebek mellett Németország és Ausztria pálinkafőzési szabadságát emlegették, csak arról nem szóltak, hogy ezekben az országokban Magyarországgal ellentétben be kellett jelenteni a berendezéseket, Ausztriában pedig még a főzés idejét is, és szigorúan ellenőrzik a hatóságok a lefőzött mennyiséget is.
A szaktárca közölte, nem veszi át például az osztrák gyakorlatot sem.A pálinkás "szabadságharc" évében még 2,8 milliárd forint adót szedett be a költségvetés pálinka bérfőzésből, a következő évben már csak 15 millió forintot.
Szakmai, ágazati becslések szerint évente mintegy 1 millió liter 50 fokosnak megfelelő pálinkával kevesebb terméket tudtak értékesíteni a legális kereskedelmi pálinkafőzdék az otthoni és a bérfőzetésben előállított gyümölcspárlatok fekete kereskedelme miatt. A költségvetés a be nem fizetett jövedéki adó és 27 százalékos áfa miatt 2010 óta, összességében 50 milliárd forint bevételtől eshetett el.



Szerző