Özönlenek az IS soraiba a külföldi dzsihadisták

Amerikai hírszerzési információk szerint a világ számos országából özönlenek külföldi dzsihadisták az Iszlám Állam soraiba – jelentette tegnap az AP hírügynökség. Becslések szerint mintegy 20 ezer külföldi csatlakozott az IS-hez, köztük legalább 3400 amerikai, illetve nyugat-európai állampolgár. 

Az amerikai ügynökségek úgy vélik, legalább 150 amerikai próbálkozott meg eljutni az IS által ellenőrzött iraki-szíriai területekre. Ezeket az adatokat ismertetik ma a washingtoni képviselőház belbiztonsági bizottságának ülésén. Az amerikai dzsihadisták egy részét sikerült feltartóztatni, őrizetbe venni, többen életüket veszítették, kisebb számban továbbra is vannak olyan amerikai állampolgárok, akik az IS soraiban harcolnak.

Nick Rasmussen, az amerikai terrorelhárítási központ főnöke az AP-nek úgy nyilatkozott, az IS harcolni is kész szimpatizánsai jóval többen vannak, mint amennyien az elmúlt 20 évben összesen Afganisztánba, Irakba, Jemenbe vagy Szomáliába mentek, hogy a dzsihád szellemében harcolhassanak.

Washingtont továbbra is aggasztja, hogy a mintegy 90 államból az IS-hez érkezett, ott valamilyen szintű kiképzésben részesülő dzsihadisták hazatérnek Európába vagy az Egyesült Államokba, s terrormerényleteket kövenek el. Az amerikai hírszerzési illetékesek az IS mellett harcoló amerikaiak számát nem hozzák nyilvánosságra, tavaly szeptemberben James Comey, az FBI igazgatója mintegy tucatnyi emberről beszélt.

Szerző

Terroristákat ítélték el Belgiumban

Egy belga bíróság 46 személyt ítélt el amiatt, mert dzsihadistákat toborzott az Iszlám Állam (IS) számára. A Sharia4Belgium terrorszervezet vezetőjét, Fouad Belkacemet 12 év börtönre ítélték. Egyik társa, Jejoen Bontinck felfüggesztett börtönt kapott. Az elítéltek közül mindössze heten jelentek meg a teremben, mert a többiek Szíriában harcolnak.

Becslések szerint 400 belga harcolt és harcol mind a mai napig Szíriában a dzsihadisták oldalán a „hitetlenek” ellen. Miután Belgium lakossága 11 millió, ezért arányait tekintve a belga muzulmánokat vonzza leginkább a szent háború. A Sharia4Belgium nevű szervezetnek van a legnagyobb szerepe abban, hogy ilyen sokakat vonz az ultraradikális ideológia. A Szíriát megjártak minden tizedik dzsihadista tagja ennek a veszélyes szervezetnek.

A Sharia4Belgium elítéli a demokráciát, iszlám állammá változtatná Belgiumot, s bevezetné a saríát. Vezetője és szószólója, a most elítélt, s magát Abu Imrannak nevező Fouad Belkacem prédikációiban halálbüntetés kiszabását követelte a melegek ellen. Belkacem maga is szervezett tüntetéseket az iszlám fejkendő viselését betiltó intézkedés ellen.

2011-ben a Sharia4Belgium Allah büntetésének nevezte a Flamand Érdek politikusa, Maria-Rise Morel halálát. 2012-ben kezdtek a Sharia4Belgium első tagjai Szíriába szállingózni, hogy részt vegyenek a „szent háborúban”. Belkacemet 2012. június 7-én letartóztatták. Akkor két évet kapott. Közben Marokkóban illegális kábítószer- kereskedelem miatt is elítélték, ezért Rabat kiadatását kérte. 2012.október 7-én a szervezet bejelentette saját feloszlatását.

Szerző

Kényes helyzetbe hozta Orbánt a Mikó-ügy

Már az is kényelmetlen helyzetbe hozta a magyar kormányt, hogy Magyarországra menekült tavaly decemberben Markó Attila RMDSZ-es képviselő az egyre több kétes döntést hozó román igazságszolgáltatás elől. A politikus ügyvédje erre tett rá egy lapáttal, amikor azt mondta, ügyfele Orbán Viktor védelme alatt áll.

Markó Attila RMDSZ-képviselőt először – több év meghurcoltatás után – három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a román bíróság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium restitúciója ügyében, majd egy másik, nem magyar vonatkozású, a szervezett bűnözés elleni ügyészség főügyészének letartóztatásával kapcsolatos restitúciós ügyben is megvádolta, holott a képviselő bizonyítottan és igazoltan nem is volt jelen azon a bizottsági ülésen, amelyen az állítólagos visszaélést lehetővé tevő döntés megszületett.

A második vádemelés alig néhány nappal azután történt, hogy a református egyházi ingatlan, a Székely Mikó Kollégium ügyében kimondták a végleges döntést. A korrupcióellenes ügyészség kérésére a képviselőház tavaly december 3-án felfüggesztette Markó Attila mentelmi jogát, és hozzájárult az előzetes letartóztatásához. A képviselő ezután távozott Magyarországra.

A Mikó-ügy az egész erdélyi magyarságot felháborította, hiszen köztudottan egyházi ingatlanról van szó, az egyház visszaállamosításként értékelte a történteket. Tiltakozott a magyar kormány is, az RMDSZ is, Markó Attila pedig Washington és Budapest védelmét kérte.

Budapesti tartózkodása mindaddig nem keltett vihart, míg ügyvédje, Eugen Iordachescu kedden azt nem nyilatkozta, hogy Markó a magyar állam és Orbán Viktor személyes védelme alatt áll. A képviselő tegnap pontosított, közölte, hogy Magyarország nem személy vagy személyek mellett áll ki, hanem egy ügy mellett.

A román igazságügyi miniszter, Robert Cazanciuc is megszólalt a kérdésben, nem célszerű alkudozni arról, amit a törvények kötelező módon előírnak - jelentette ki. Elmondta: nem tudja, hol van az RMDSZ parlamenti képviselője, és csak akkor lehet tárgyalni a kiadatásáról, ha az álláspontok szigorúan a törvényen alapszanak. Hangsúlyozta, bármely európai állam köteles az európai szabályok szerint eljárni, amennyiben egy másik tagállam részéről kérelem fogalmazódik meg.

Románia egyelőre nem fordult kiadatási kérelemmel Budapesthez. Ám, ha Bukarest ezt meglépi, Orbán Viktor és kormánya nehéz helyzetbe kerül. A Mikó-ügy szimbolikus jelentőségű a romániai magyarság számára, mert az egyházi-közösségi ingatlanok kérdése a rendszerváltás óta következetesen prioritásnak számítanak.

Markó Attilát jogtalanul meghurcoltnak, a román igazságszolgáltatás bűntelen áldozatának tartja a közösség és elvárja az „anyaországtól” valamint a „nemzeti kormánytól és a nemzet miniszterelnökétől”, hogy sokszor hangoztatott ígéretéhez híven, védje a kisebbségi magyar közösség bajba került tagját és veszélybe került célját, a közösségi tulajdonok visszaszerzésének ügyét. Ám ez nem lesz egyszerű, mert amint a román igazságügyi miniszter is jelezte – a nemzetközi törvények kötelezővé teszik a politikus kiadatását, ha azt kérni fogja Bukarest.

A helyzetet feloldása kétoldalú államközi egyeztetés nélkül elképzelhetetlen. Vélhetően többek között ezt célozza az a február végére tervezett külügyminiszteri találkozó is, amelyről Szijjártó Péter a Duna televízióban úgy nyilatkozott, hogy még néhány dolognak teljesülnie kell ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Az Orbán-kormány hatalomra jutása óta szinte lenullázódott a korábban stratégiai partnerségi szintű magyar-román államközi viszony.

Szerző