Terror Háza;Schmidt Mária;közmédia;Simicska Lajos;

2015-02-13 06:00:00

Felbolydult a kormánypárti holdudvar

Nemcsak a Simicska-médiabirodalomtól távozó lapvezetők keresik a helyüket, de a Fideszen és a holdudvaron belül is pánikszerűen megindult a pozíciókeresés: próbálják kipuhatolni, ki hol áll, aki pedig már letette a voksát az üzletember vagy Orbán Viktor mellett, azt keresi, „ki ellenség és ki szövetséges”. Erről árulkodik Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának ügyesen felépített előadása is, amelyet az általa „Bátorságpróba” címmel szervezett konferencián tartott; beszédének egyetlen központ eleme volt: Orbán Viktor.

A kormányfő politikai krédója szerinte „első nyilvános fellépésétől kezdve" a bátorság, dicsérte a rezsicsökkentést és a közmunkaprogramot – amely "rendszeres és hasznos elfoglaltságot" ad az embereknek. Az eseményt Schmidtnek Simicska Lajos múlt pénteki nyílt hadüzenete után, szombatról hétfőre sikerült megszerveznie.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője korábban utalt rá, hogy a lapban foglal majd állást a háborúról; friss számukban lényegében Simicska érveit fogadta el. Azt írta, a vállalkozó „úgy reagált, ahogy emberek sora az internetadó, az útdíj vagy a kötelező drogteszt váratlan és átgondolatlan bejelentésekor”, „túlcsordult poharába a reklámadó hirtelen újraszabásának híre és legbelsőbb bizalmasainak árulásként értelmezett lelépése csúsztatta az extasytablettát”. (Utóbb a TASZ drogpolitikai szakértője igazította ki Borókait az extasy amúgy feltétel nélküli szeretetet keltő hatásáról.) A lap egy másik cikkében azt is leírja: a Simicska által vérigazgatóként irányított Mahir 12 százalékos kisebbségi tulajdonosuk.

Ettől még nincsenek könnyű helyzetben a „lelkiismereti okokból” felállt jobboldali médiumvezetők, akiknek a helyét a jelek szerint Simicska sikerrel pótolta. Információink szerint a Hír Tv munkatársai némileg „meg is könnyebbültek” az elnök és a vezérigazgató-helyettes – Liszkay Gábor és Szikszai Péter – távozása után, forrásaink szerint immár megszűnt az a „kreatív kontroll”, amely nyomás alá helyezte az Orbán és Simicska között egyensúlyozó napi munkát. Nem beszélve – mint fogalmazott egyikük – a munkatársakéval közel sem arányos javadalmazásukról, amit a dolgozók egy része igazságtalannak tartott.

Eközben viszont Orbánnak súlyos kérdésekre kell válaszokat találnia Simicska, mint gazdasági szövetséges kiesésével: mivel az üzletember birodalmának szerves részei az utcai plakáthelyeket birtokló cégek, nem csak új, lojális jobboldali médiát kell létrehoznia, de ezt a rendszert is pótolnia kell. A Policy Agenda szerint már az önkormányzati választási kampányban is gyengébb volt a Fidesz utcai jelenléte a plakátokon. Igaz, Orbán a konfliktus negligálásával taktikázik: két nappal a Fidesz egykori gazdasági igazgatójának kirohanása előtt, a kormánypárti frakcióülésén már arról beszélt, hogy az új pártfinanszírozási rendszer miatt már elboldogulnak „a gazdasági holdudvar nagyobb segítsége nélkül is”. Ezt a botrány kirobbanása után, szinte szó szerint, Rogán Antal frakcióvezető is elismételte.