Tóbiás: az állam nem becsüli saját alkalmazottait

Magyarországon 4,7 millió ember él a 87 500 forintos létminimum alatt, és a magyar állam saját alkalmazottainak bére sem éri el sok esetben ezt a szintet - jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetője pénteken Nagykanizsán, sajtótájékoztatón.

Tóbiás József a választókerületben tett látogatásához kapcsolódóan beszélt arról, hogy a közalkalmazottak, a szociális ellátásban és az egészségügyi rendszerben dolgozók, valamint a kistelepülési önkormányzatoknál dolgozók bére számos esetben nem éri el a létminimumhoz szükséges szintet.

"Ha az állam nem becsüli meg a saját alkalmazottait, akkor hogyan várja el, hogy minőségi szolgáltatást nyújtsanak, és optimista jövőképet lássanak ezek a hivatalnokok?" - fogalmazta meg kérdését az MSZP elnöke. Hozzátette, az Erste Bank "15 százalékos részvénycsomagjára szánt 150 milliárd forintot" inkább a tranzakciós díjak csökkentésére vagy az egészségügyben dolgozók bérének növelésére kellene fordítani.

Kitért arra is, hogy aktivistáik segítségével vasárnaptól "valódi nemzeti konzultációt folytatnak" a vasárnapi vásárlási lehetőségek korlátozásáról. Arra kíváncsiak, hogy az emberek szerint "a kormánynak van-e joga az ő szokásaik, egyéni szabadságuk korlátozására ebben a formában". Tóbiás József az egészségügy helyzetével kapcsolatban utalt a nagykanizsai kórház ellátási körzetének és gyógyítási tevékenységének tervezett szűkítése kapcsán szervezett két demonstrációra is. Mint mondta, az MSZP kiáll azért, hogy a ma meglévő egészségügyi szolgáltatási rendszer tovább működjön, "ne bújjon a Fidesz a múlt számai mögé", adjon egyértelmű választ, hogy miként akarják biztosítani az egészségügyi ellátást.

A szocialisták elnöke a minszki békemegállapodásra reagálva azt mondta: az Magyarországnak, az Európai Uniónak, és a határon túl élő magyar honfitársainknak is érdeke. Azt várják el, hogy mindkét fél tartsa be a megállapodást, fejezze be a mozgósítást, és igyekezzen a békés megoldások megteremtésében. Kész Zoltán veszprémi képviselőjelölt támogatása kapcsán újságírói kérdésre Tóbiás József arról is beszélt, hogy az ország és a benne élő milliók érdeke, hogy befejeződjön a Fidesz kormányzása. Azért támogatnak olyan jelöltet, aki mellett civil szervezetek és más pártok is kiállnak, mert az MSZP képes a pártpolitikai érdekek fölött nemzeti érdekeket is megjeleníteni, "márpedig a Fidesz kétharmadának lebontása nemzeti érdek".

Teleki László MSZP-s országgyűlési képviselő a nagykanizsai kórházról azt mondta: nem elfogadható a meglévő szolgáltatások szűkítése, mert ezzel a betegek jogai és lehetőségei sérülnek, az orvosok és a szakápolók pedig inkább külföldön keresnek majd munkahelyet. Meglátása szerint az egyes osztályok tervezett megszüntetésével elsősorban a szociálisan rászorulók fognak kiesni az ellátási rendszerből, mert ők nem tudnak majd fizetni azért, hogy más városba utazzanak gyógyíttatásuk érdekében.

Szerző
Frissítve: 2015.02.13. 18:33

Elhunyt Erdélyi Zsuzsanna

Elhunyt 94 éves korában Erdélyi Zsuzsanna művészeti író, néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze - közölte honlapján az MMA pénteken. Az MMA Erdélyi Zsuzsannát saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. 

Erdélyi Zsuzsanna Komáromban született, 1921. január 10-én. Nagyapja Erdélyi János (1814–1868) író, irodalomtörténész, filozófus. 1953–1963 között a Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában ismerkedett meg a magyar népzene-népművészet gazdag forrásvilágával, 1964 és 1971 között a Néprajzi Múzeum népzenei osztályán dolgozott. 1971 és 1987 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának lett munkatársa.

Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott. 1968-ban hallott először archaikus népi imádságot egy nagyberényi asszonytól, azóta ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és az írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét.

Erdélyi Zsuzsanna 2002-ben csatlakozott az MMA egyesülethez, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének rendes tagja, 2012 és 2014 között a népművészeti, néprajzi tagozat vezetője volt. 2014 őszén munkájáért a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjában részesítették.

A vallásos néphagyomány és szövegfolklór, a szóbeliség-írásbeliség kapcsolatának legnagyobb hatású kutatójaként a népköltészet szimbolikája és az archaikus apokrif népi szövegek kutatása terén elért, európai összefüggéseket is feltáró munkásságáért 2014-ben elnyerte a nemzet művésze címet.

Legismertebb művei közé tartozik az Adatok a magyar népköltészet szimbolikájához (1961), a "Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok" (1974), az Aki ezt az imádságot... Élő passiók (2001) és a "…Századokon át paptalanúl…" (2011) című kötet.

Erdélyi Zsuzsanna munkásságát számos díjjal ismerték el, megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét (1991), a Magyar Köztársasági Emlékérmet (1992) és a Kossuth-díjat (2001) is.

Szerző

Kinek uszoda, kinek börtön - Épülnek a rácsok Bátonyterenyén

Publikálás dátuma
2015.02.13. 17:11
Illusztráció/Thinkstock
A Belügyminisztérium felhívására a Nógrád megyei Bátonyterenye önkormányzata azt tervezi, hogy földterületet ajánl fel új börtön megépítésére. A képviselő-testület már tárgyalt erről, de a végleges döntést a lakosság megkérdezése után hozzák meg - közölte a város fideszes polgármestere.

Nagy-Majdon József elmondta: dolgoznak a legjobb terület kiválasztásán, és február végén-március elején kerül újra a képviselő-testület elé a börtönépítés kérdése. A lakosság véleményét addig fórumon vagy kérdőíves formában kérdezik majd meg.

A polgármester hozzátette: a beruházás Bátonyterenye és a térség érdekét szolgálhatja, ha megvalósulna, a közbiztonság erősödésével, munkahelyteremtéssel is számolhatnának. Mint az önkormányzati javaslat tartalmazza, a Belügyminisztérium börtön építésére alkalmas önkormányzati tulajdonú földterületet keres férőhelybővítő beruházáshoz.

Március végéig újranyitják a martonvásári börtönt
Tavaly lezajlott a martonvásári börtön újraindításával kapcsolatos előkészítő munka. Ennek keretében a szervezeti, személyzeti, anyagi és tárgyi feltételeket biztosították, az objektumot március 31-éig megnyitják. A tervek szerint a martonvásári börtön 175 fogvatartott elhelyezését biztosítja majd.

A kiválasztott területet a pályázaton nyertes önkormányzatnak térítésmentesen kell átadnia a magyar államnak. A tárca pályázati felhívása szerint a legalább 500 férőhelyes börtön építését 2017-ben kezdenék, működése 2018-2019-ben kezdődne. A pályázatokat március 31-éig lehet benyújtani a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához. Bátonyterenyén a következő hetekben a pályázat előkészítésén, összeállításán dolgoznak, a város vezetője tárgyal a helyi cégekkel is a fogvatartottak foglalkoztatási lehetőségeiről. 

Nógrád megyében Bátonyterenye a második város, amely új börtön építésében gondolkodik. Balassagyarmat azért jelentkezett a felhívásra, hogy csökkenjen a Balassagyarmati Fegyház és Börtön zsúfoltsága. Mint a nyugat-nógrádi város képviselői kifejtették, az Alkotmánybíróság tavaly októberi határozatában döntött a fogvatartottak mozgás- és légterének minimális mértékéről, amelyet kötelező jelleggel kell megállapítani a korábbi "lehetőség szerint" meghatározás helyett. Így Balassagyarmaton, ahol 500-550 elítéltet tartanak fogva, 320-ra csökkenne az intézet befogadó képessége. A megüresedő, 1845-ben épült börtönt és a szomszédos, 1835-ös Vármegyeházát határon átnyúló gazdasági, kulturális központnak szánja Balassagyarmat, többek között egy európai rangú börtönmúzeum kialakításában gondolkodnak.

Szerző