Szijjártó Péter a tanácskozás után a "Magyarország körül kialakult geopolitikai helyzettel" indokolta a folyamatos egyeztetés szükségességét a parlamenti pártokkal. A miniszter közlése szerint Magyarország érdeke is, hogy a térségben béke legyen, így Ukrajna esetében is egyedül a békés megoldás az elfogadható.
Szijjártó Péter elmondta, hogy "a nemzeti külpolitika" keretében tájékoztatást adtak arról, hogy Ukrajnának még mindig sok segítségre van szüksége a politikai és gazdasági stabilitáshoz. Ezért folytatni kell az eddigi segítségnyújtást - jelentette ki, felidézve, hogy Magyarország eddig 100 ezer euróval járult hozzá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai missziójának működéséhez, és jelenleg 21 magyar tisztségviselő van jelen EBESZ-színekben Ukrajnában. Magyarország 100 millió forintnyi humanitárius segélyt is nyújtott a belső menekültek ellátásához, és 340 millió forinttal támogatja a kárpátaljai intézmények működését - tette hozzá.
A tájékoztatás szerint a kormány abban is kérte az együttműködést az ellenzéktől, hogy erősíthessék az Egyesült Államokhoz fűződő szövetségesi kapcsolatokat, hogy azt "visszaemeljék a gazdasági és a védelmi együttműködés szintjére." Végül - Szijjártó Péter elmondása szerint - Orbán Viktor miniszterelnökkel támogatást kértek az "Oroszországgal fenntartott pragmatikus együttműködés fejlesztése tekintetében", hogy a Magyarországnak fontos gazdasági kérdésekben megállapodhassanak. A külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint felelősségteljes és korrekt hozzáállást tapasztaltak az ellenzéki pártoktól. A megbeszélésen a kormánypártok részéről Rogán Antal (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP), az ellenzéki pártoktól Tóbiás József (MSZP), Vona Gábor (Jobbik) és Szél Bernadett (LMP frakcióvezető-helyettes) vett részt.
Ahogy lapunk megírta, szerdán, még a minszki megállapodás előtt jelentette be Budapest, hogy pénteken Kijevbe látogat Orbán Viktor miniszterelnök, a vizitet azonban még péntek délután is sűrű homály övezte. Azt sem lehetett tudni, mikor is kezdődött valójában a rövid munkalátogatásként beharangozott esemény, illetve, hogy pontosan mikor is repült az ukrán fővárosba a magyar miniszterelnök, ez utóbbi azonban érthető, biztonsági okokból nem közölt részlet.
A látogatás különlegességét mindenekelőtt az adta, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti útja előtt alig négy nappal történt, és mindenekelőtt az a gyorsaság, ahogyan létrejött. Információink szerint Budapest már korábban kezdeményezte a találkozót, annak létrejöttében pedig vélhetően Angela Merkelnek volt főszerepe. A német kancellár Vlagyimir Putyin február 17-i budapesti látogatásának ismeretében szorgalmazta és segítette elő, hogy azt megelőzően a magyar miniszterelnök Petro Porosenkoval is találkozzon, mintegy demonstrálva Moszkva felé az Európai Unió egységes álláspontját, azt, hogy az orosz-EU viszony (beleértve az EU minden tagországát) az ukrán válság rendezésének függvénye. Vlagyimir Putyint ugyanis a Krím elcsatolása és az Oroszország elleni szankciók életbelépése óta egyetlen uniós tagországba sem hívták meg hivatalos látogatásra.
Kijev számít Budapest támogatására
A találkozóról szombaton kora reggel hírt adó, az ukrán államfő hivatalos honlapján olvashatókra hivatkozó MTI közölte: Kijev kérni fogja az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívását, ha vasárnapra virradóan nem lépteti életbe mindkét szemben álló fél a tűszünetet Kelet-Ukrajnában. Ezt Petro Porosenko ukrán államfő jelentette ki pénteken, amikor megbeszélést folytatott Kijevben Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Az ukrán elnök kiemelte: Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár nemcsak országukat képviselték a csütörtökön véget ért minszki csúcstalálkozón, hanem az Európai Uniótól is felhatalmazást kaptak a tárgyalásra. Hozzátette, hogy az ülés összehívásában Magyarország támogatására is számít.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Petro Porosenko ukrán elnök és Orbán Viktor kormányfő tárgyal Kijevben 2015. február 13-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna
A magyar miniszterelnökkel lezajlott találkozón szót ejtettek a két ország együttműködéséről az energiabiztonság területén, beleértve az Ukrajnába irányuló gázszállítások diverzifikációjának további előrehaladását. De szó volt az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről is. A távirati iroda tudósítása szerint az ukrán államfő köszönetet mondott Magyarországnak Ukrajna függetlenségének, területi épségének és szuverenitásának támogatásáért, valamint a humanitárius segítségnyújtásért, beleértve a kelet-ukrajnai harcokban megsebesült ukrán katonák magyarországi gyógykezelését.
Putyin jön, Budapest bedugul
Vlagyimir Putyin orosz elnök és delegációjának keddi budapesti tartózkodása során több útvonalon időszakos terelésre, forgalomkorlátozásra, illetve lezárásra kell készülni - közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK). Pintér Sándor belügyminiszter kijelölése alapján kedden a TEK látja el Vlagyimir Putyin orosz elnök és delegációja biztosítását. A "kiemelten védett személy" budapesti tartózkodása során a küldöttség mozgásával párhuzamosan útvonal-korlátozások lesznek, de - mint kiemelték - azokat csak a külföldi delegáció biztonságos mozgásához feltétlenül szükséges ideig tartják fenn, így segítve a Budapesten közlekedőket - tudatja a közlemény. A korlátozásokkal érintett útvonalak listája és a tájékozódást segítő információs térkép a rendőrség honlapjáról (www.police.hu) letölthető .
Magyarország energiabiztonságának szempontjából döntő jelentősége lehet Vlagyimir Putyin elnök február 17-i budapesti látogatásának - ezt Szijjártó Péter mondta a távirati irodának nyilatkozva. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Oroszország az elkövetkező években is kulcsszereplő lesz Közép-Európa energiaellátásában, ezért nem képzelhető el, hogy "ne konzultáljunk folyamatosan Oroszországgal".
lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1048400-szijjarto-sorsdonto-latogatasrol-beszel-putyint-varva