Beiktatták Zágrábban a horvát elnököt

Tegnap délelőtt iktatták be Horvátország új elnökét, Kolinda Grabar Kitarovicot. A ceremónián, amelyet a hagyományoknak megfelelően a zágrábi Szent Márk téren tartottak, összesen 88 külföldi delegáció vett részt, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte, de elutazott Zágrábba Bujar Nishami albán, Filip Vujanovic montenegrói, Andrej Kiska szlovák, továbbá a szlovén, a macedón és a koszovói elnök.

Eredetileg Petro Porosenko ukrán elnök is jelezte részvételét, de a bizonytalan ukrán helyzet miatt szombaton lemondta a vizitet. A szerb és a horvát sajtó is szenzációként tálalta, hogy a beiktatáson Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is megjelent. Tomislav Nikolic szerb államfő azonban jelezte, nem kíván részt venni a ceremónián. Az Egyesült Államokat Elizabeth Sherwood-Randall energiaügyi miniszterhelyettes képviselte, Kínát pedig Miao Vein technológiai miniszter.

Kolinda Grabar Kitarovicot némi meglepetésre választották meg hazája elnökének a január közepén megrendezett államfőválasztás második fordulójában. Az eddig hivatalban lévő Ivo Josipovicott utasította maga mögé.

Grabar Kitarovic 1968-ban Rijekában született. Az Egyesült Államokban érettségizett, egyetemi diplomáját 1993-ban a Zágrábi Egyetem bölcsészkarán szerezte angol és spanyol nyelvből. 2000-ben a politikatudományi szakon végezte el a posztgraduális képzést. 1997-ben Horvátország kanadai nagykövetségén első titkárnak nevezték ki.

2005. január 18-tól ő vezette a horvát tárgyalóküldöttséget, amely a csatlakozás feltételeiről egyeztetett Brüsszellel. Azt követően, hogy az uniós integrációs tárcát beolvasztották a külügyminisztériumba, 2005. február 17-én, Ivo Sanader első kormányában külügyminiszternek nevezték ki. 2008. január 12-ig állt a tárca élén.

Ezután 2008-tól három éven keresztül hazája Egyesült Államokbeli nagyköveteként szolgált, 2011-től 2014-ig pedig a NATO egyik főtitkárhelyettese volt. Tavaly júniusban a HDZ elnökségi ülésén egyhangúlag választották meg a párt államfőjelöltjének.

Szerző

Még titkosabb lesz a paksi bővítés

A paksi atomerőmű bővítéséről a szerződések tényén, valamint a törvénybe foglalt nemzetközi szerződés részletein kívül eddig sem sok részlet volt ismert. A szerdán a parlament elé kerülő törvényjavaslat elfogadása esetén garantálható, hogy tovább szűkül a megismerhető adatok köre, ugyanis ez a jogszabály kivonná a paksi bővítéshez kapcsolódó beszerzéseket a közbeszerzési törvény hatálya alól, és minden előkészítő dokumentumot 15 évre titkosítana. Az ellenzéki pártok máris tiltakoznak a tervezet ellen, a Fidesz szerint a nemzetközi példákat kell figyelembe venni a titkosításnál.

A tervezet szerint a bővítéshez kapcsolódó, a fővállalkozó, az alvállalkozó, valamint a megrendelő által kötött szerződésekhez, valamint az ezek előkészítésével, megkötésével kapcsolatos valamennyi adathoz való hozzáférés megtagadható abban az esetben, ha annak nyilvánosságra hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, valamint ha az szellemi tulajdonhoz való jogot sértene. A megállapodások és a döntés megalapozását szolgáló adatok 15 évig nem nyilvánosak, ez utóbbiakra a keletkezésük időpontjától vonatkozik a titkosítás, míg a szerződéseknél akkor kezdődik az idő számítása, ha megkezdődik a teljesítés.

Az LMP szerint újra kell írni a titoktörvényt az Alkotmánybíróság titkosítást korlátozó múlt heti döntése után. Az AB által meghatározott 2015. május 31-i határidőig olyan törvényt kell alkotni, amely felszámolja azt a tarthatatlan helyzetet, hogy az állam a bankvásárlásainak adataitól a paksi bővítésre vonatkozó információkig terjedő abszurd titkosításokkal bármikor ki tudja játszani azt az alapelvet, hogy az adatok nyilvánosságáról bíró dönt.

Az egyébként salátatörvénynek is beillő, a paksi bővítés jogszabályi környezetét átszabó tervezet egyik legjelentősebb „újítása”, hogy az Országos Atomenergia Hivatal építésügyi hatósági jogosítványokat kap. Ráadásul, mert az erőműépítéshez kapcsolódóan az építésügyi eljárást az OAH országos illetékességű szervként folytatja le, így a hatósági határozat felülvizsgálata csak bírói úton lesz lehetséges, ami a kormány szerint egyszerűsíti és gyorsítja az két új atomerőművi blokk építését.

Szerző

Nyitva? Zárva? – Voksolás jövőre

Publikálás dátuma
2015.02.16. 06:24
Szocialista tiltakozás egy óbudai CBA előtt FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
Pontosan egy hónap múlva lép hatályba a kereskedelemben a vasárnapi munkavégzést tiltó törvény, de egyelőre még sok a megválaszolatlan kérdés. Az érdekvédelmi és szakmai szervezeteknek a rendelettervezettől sem lettek okosabbak. Népszavazás a kérdésben valószínűleg már csak jövőre lehet.

Alig egy napjuk volt a kereskedelmi, vállalkozói érdekképviseleteknek és szakmai szervezeteknek a vasárnapi zárva tartásról szóló törvényhez kapcsolódó kormányrendelet-tervezet véleményezésre. A társadalmi egyeztetésről pedig már szó sem esett..

Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) főtitkára a Népszavának elmondta, szerencséjük volt, mert a rendelet kézbesítésének napján ülésezett a szövetség jogi bizottsága, így az elnökség tagjai és a jogászaik is elolvashatták a rendelet tervezetet és véleményezték is azt. Az MBSZ fő kifogása az volt, hogy a törvény több ponton is pontatlanul, illetve tágan értelmezhető módon fogalmaz és ezen a kormányrendelet sem segít. A törvény kimondja, hogy kormányrendelettel a nyitva tartást korlátozó jogszabálytól eltérő szabályozás is alkotható.

A rendeletből sem derül ki azonban, hogy milyen szempontok alapján és ki, vagy milyen szervezet, hatóság adhat fölmentést, illetve könnyítést a vasárnapi munkavégzés tilalma alól. A törvény mindössze négy szempontot sorol föl, amely indokolhatja a vasárnapi nyitva tartást: idegenforgalmi, területi ellátottság, vásárlói szokások és a foglalkoztatottság. A szövetség főtitkára lapunknak hangsúlyozta, a bevásárlóközpontok élni szeretnének az eltérő szabályozás nyújtotta lehetőségekkel is. Számukra a jogszabályok pontosítása, egyértelművé tétele azért is fontos, mert ezek bevásárlóközpontonként több száz bérleti szerződést is érinthetnek.

Balatoni Judit elmondta, a szövetség e heti közgyűlésén dönthetnek arról, csatlakoznak-e a Vállalakozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) népszavazási kezdeményezéséhez. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Népszavának elmondta, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megtagadta a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzés tilalmának megszüntetését célzó, Liga - VOSZ közös népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. A szövetség főtitkára szerint legkorábban ősszel, vagy a negyedik negyedévben kezdhetik meg a népszavazásról szóló kezdeményezéshez az aláírás gyűjtést és így a népszavazásra 2016-ban kerülhet sor.

A VOSZ továbbra sem ért egyet a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvénnyel, ezért nem véleményezték a törvényhez kapcsolódó kormányrendelet-tervezetet. A VOSZ szerint a törvény "versenytorzító és irracionális" előírásokat tartalmaz, ezért azok elfogadhatatlanok az érdekvédelmi szervezet számára. Dávid Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy sem a törvény, sem a rendelet egyetlen szót sem ejt az internet kereskedelemről, a vasárnapi kiszállításról. Korábban nagy vihart kavart, hogy a szaktárca úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a hét utolsó napján az online megrendeléseket sem lehet kiszállítani.

A rendeletbe utólag bekerült személyi kikötők is mentességet kapnak a vasárnapi zárva tartási kötelezettség alól. Ellenzéki politikusok szerint ezt a változtatást azért illesztették be a jogszabályba, mert Orbán Viktor veje érdekelt abban a cégben, amely megszerezte a keszthelyi kikötőt. A módosítás szépséghibája, hogy ellentétben a többi kivétellel, a kikötők esetében a rendelet készítői akarva-akaratlanul, "kifelejtették" a 200 négyzetméter alapterületre vonatkozó korlátozást.

A jogszabály megnevezi azt a három kiemelt idegenforgalmi területet is, ahol 60 településen érvényes a vasárnapi zárva tartási tilalom feloldása, a Balaton, a Tisza- és a Velencei-tó, de kimaradt például a Fertő-tó - jegyezte meg Dávid Ferenc. Nagy kérdés az is, hogy ki és hogyan ellenőrzi majd a törvény alapján, hogy a több tízezer 200 négyzetméter alatti családi üzletekben, ahol csak családtag dolgozhat vasárnap, ki és milyen fokon rokon.

A vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban mindenféle légből kapott találgatások jelennek meg a sajtóban arról, hogy milyen jellegű területen működő vagy milyen típusú üzletek kaphatnak mentességet. Erről szóló kormányrendelet nem létezik - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken. Tervezet viszont igen. Egyelőre nem világos, hogy akkor a véleményezésre elküldött szöveg melyik kormányszerv álláspontját tükrözi és kit cáfol a szóvivő.

Mindeközben Franciaországban szombatra virradóra elfogadták a vasárnapi nyitva tartás bővítéséről szóló kormánypárti javaslatot, amelyet a gazdaság beindítása indokol. Az eddigi öt helyett ezentúl évi 12 vasárnapon tarthatnak nyitva az üzletek. Az alkalmazottak önkéntes alapon és 100 százalékos pótlékkal foglalkoztathatók vasárnap.

Itthon az országgyűlés e heti ülésén kerül napirendre a kereskedelemben dolgozók vasárnapi pótléka: ezt az eddigi 50 százalékról 100 százalékra emelnék egy fideszes javaslat szerint.

A választás szabadságába avatkozik be a kormány

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az üzletek vasárnapi zárva tartása a választás szabadságába történő súlyos beavatkozás. Tóbiás József vasárnap Budapesten egy óbudai CBA előtt tartott sajtótájékoztatón kijelentette: lehetővé kell tenni a népszavazási törvény módosításával, hogy az emberek elmondhassák véleményüket erről a kérdésről. Az MSZP a nap folyamán országszerte 164 helyszínen kérdezte az emberek véleményét a legtöbb üzlet március 15-től életbe lépő vasárnapi zárva tartásáról. Tóbiás József elmondta, közvélemény-kutatásuk eredményével hétfőn, a parlament tavaszi ülésszakának első ülésén szembesítik Orbán Viktor miniszterelnököt.

Az elnök-frakcióvezető felhívta a figyelmet arra, hogy azokban az európai országokban, ahol ezt a törvényt korábban bevezették, később vissza is vonták, mert sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem bizonyult hasznosnak. Kiss László, Óbuda szocialista országgyűlési képviselője azt mondta, az előzetes vélemények alapján a megkérdezettek III. kerületiek döntő többsége azt szeretné, március 15-e után is legyen szabad mindenkinek eldönteni azt: vasárnap boltba megy vagy otthon marad.

Szerző