Putyin okolható az Orbán-Simicska háborúért?

Publikálás dátuma
2015.02.16. 15:43
FOTÓ: Steve Holland/G20 Australia/Getty Images
Jaroslaw Gizinski a Rzeczpospolita című lengyel napilap hétfői számában arról ír, hogy míg a legtöbb európai ország Putyint „majdnem nemkívánatos személynek” tekinti, Budapestre az orosz elnök „ünnepélyesen üdvözölt vendégként” érkezik . A cikkíró úgy véli,  a látogatás fő okaként emlegetett magyar-orosz gázszállítási szerződés „inkább csak ürügy”. A Respekt című cseh liberális társadalompolitikai hetilap az Orbán-Simicska konfliktus hátterével kapcsolatban azt írja, Simicska abban hibázott, hogy nem értette meg, milyen nagyon csodálja Orbán Putyint és milyen gyorsan tanul tőle.

Egy barátság vége címmel az Orbán-Simicska konfliktus hátterével foglakozik a Respekt című cseh liberális társadalompolitikai hetilap hétfőn megjelent legújabb száma. Martin M. Simecka, a neves hetilap korábbi főszerkesztője, a konfliktust Orbán hatalmi, centralizációs törekvéseivel és Vlagyimir Putyin példájával magyarázza. Arra válaszolva, hogy Orbán Viktor miért vágta el Simicska Lajos ("aki ügyességének és jellemtelenségének köszönhetően Orbánt a hatalom csúcsára segítette") cégeit az állami pénzektől, Simecka így vélekedik: "Azért, mert (Orbán) megváltoztatja a rendszert. Néhány éve még arról lehetett beszélni, hogy a magánjellegű érdekcsoportok Orbánnal az élen elfoglalják az államot. Ma Orbán tovább megy: központosítja az államot, államosítja a gazdaságot, hogy egyetlen oligarcha, még a legjobb barátja se érezze, hogy ő talán független. Simicska arra fizetett rá, hogy nem értette meg, milyen nagyon csodálja Orbán Putyint és milyen gyorsan tanul tőle."

Gizinski a Rzeczpospolita című lengyel napilap hétfői számában megkérdőjelezi, hogy a keleti nyitás csak a Nyugathoz fűződő gazdasági viszony pragmatikus kiegészítése lenne, úgy látja, hogy politikai vetülete is van, s ezt Szijjártó Péter személyesíti meg külpolitikájával – így Gizinski -,  a jelképe pedig a paksi erőmű bővítéséről aláírt „gigantikus szerződés”. Budapest az Oroszország-politika „tisztán gazdasági pragmatizmusáról”, a geopolitikai adottságok kényszeréről próbálja meggyőzni európai partnereit, valamint arról is, hogy Magyarország nem akarja „a közös nyugati fronton rést ütni",  „nem Moszkva trójai falova” – a gazdasági érdek elvégre több európai országot fűz Oroszországhoz. 

Rossz nyelvek szerint Putyin budapesti látogatása a legjobb uniós tanítványával, Orbán Viktorral való kapcsolatának elmélyítéséről fog szólni - olvasható a Die Presse osztrák konzervatív napilap hétfőn megjelent írásában. A szerző szerint 2010 óta Orbán Viktor a putyinizmus lelkes követőjének számít. A magyar miniszterelnök Putyinhoz hasonlóan aláássa a demokráciát és a jogállamiságot, részben egypártrendszert vezetett be és saját igényeire formálta a közmédiát - véli a szerző és hozzáteszi: Orbán Viktor kormányzása alatt "maffia-állam" jött létre. Megjegyzi ugyanakkor: Orbán és Putyin szoros kapcsolatának praktikus okai vannak, leginkább Magyarország hatvan százalékos energiafüggősége Oroszországtól. 


Szerző

34 milliárdból épült "alagút" a Duna alatt

Publikálás dátuma
2015.02.16. 15:20
Illusztráció: Thinkstock
Február elején befejeződött a Budafok-Tétény szennyvizét a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre továbbító csatornavezeték Duna alatti átvezetése - közölte a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala hétfőn.

A múlt év őszén indított fejlesztés a több mint 34 milliárd forint összköltségvetésű - európai uniós támogatással épülő - Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) Projekt részeként valósult meg - áll a közleményben. A kivitelezés során a metróépítéseknél is használt korszerű műszaki megoldást alkalmaztak: egy közel 1,8 méter átmérőjű fúrópajzzsal "alagutat" fúrtak a talajba 21 méteres mélységben, mintegy 6 méterrel a Duna medre alatt. 

A pajzs mögött egy speciális sajtoló berendezéssel folyamatosan vezették a járatba a több mint másfél méter átmérőjű vasbeton csőszelvényeket. Ez a védőcső ad helyet a két darab, egyenként közel 60 centiméter átmérőjű nyomóvezetéknek, amely a szennyvizet továbbítja Budafokról a Csepeli tisztítóba. Eddig ez a szennyvíz tisztítatlanul jutott a Dunába. A BKISZ keretében ez év végéig 240 kilométernyi szennyvízcsatorna épül meg Budapest eddig ellátatlan területein. Ennek eredményeként a csatornázottság 96-ról 99 százalékosra bővül a fővárosban.

Szerző

34 milliárdból épült "alagút" a Duna alatt

Publikálás dátuma
2015.02.16. 15:20
Illusztráció: Thinkstock
Február elején befejeződött a Budafok-Tétény szennyvizét a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre továbbító csatornavezeték Duna alatti átvezetése - közölte a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala hétfőn.

A múlt év őszén indított fejlesztés a több mint 34 milliárd forint összköltségvetésű - európai uniós támogatással épülő - Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) Projekt részeként valósult meg - áll a közleményben. A kivitelezés során a metróépítéseknél is használt korszerű műszaki megoldást alkalmaztak: egy közel 1,8 méter átmérőjű fúrópajzzsal "alagutat" fúrtak a talajba 21 méteres mélységben, mintegy 6 méterrel a Duna medre alatt. 

A pajzs mögött egy speciális sajtoló berendezéssel folyamatosan vezették a járatba a több mint másfél méter átmérőjű vasbeton csőszelvényeket. Ez a védőcső ad helyet a két darab, egyenként közel 60 centiméter átmérőjű nyomóvezetéknek, amely a szennyvizet továbbítja Budafokról a Csepeli tisztítóba. Eddig ez a szennyvíz tisztítatlanul jutott a Dunába. A BKISZ keretében ez év végéig 240 kilométernyi szennyvízcsatorna épül meg Budapest eddig ellátatlan területein. Ennek eredményeként a csatornázottság 96-ról 99 százalékosra bővül a fővárosban.

Szerző