A Török Áramlat a gázimport új útja?

Egyre eltökéltebb Moszkva az iránt, hogy a gázvezetékeivel kikerülje Ukrajnát. Ezt igazolja a Török Áramlat nevű csővezeték megépítésének a bejelentése is. Az ukrán tranzit leállítása Magyarországot érinti majd a legkedvezőtlenebbül. Az Oroszország-szakértő szerint eddig az Orbán-kormány inkább erősítette, mintsem gyengítette energiafüggőségünket Moszkvától. A török út helyett célszerűbb lenne északi irányba fordulnunk.

Úgy tűnik Oroszország eltökélt abban, hogy rövidesen megkerüli Ukrajnát az Európába gázt szállító csővezetékekkel. Ennek az elhatározásnak az egyik legnagyobb vesztese pedig Magyarország lehet – nyilatkozta lapunknak Deák András György. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének a munkatársa ezt annak kapcsán mondta el, hogy az orosz állami gáziparai óriásvállalat a bejelentette: kijelölték a Török Áramlat elnevezésű orosz-török gázvezeték szárazföldi útvonalát. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió tudósítása szerint az új vezeték első ágát két év múlva építik meg, a beruházás lehetővé teszi, hogy a Gazprom 47 milliárd köbméter földgázt szállítson Európába és még 16 milliárd köbmétert közvetlenül Törökországnak - közölték. A beszámoló szerint a Török Áramlatnak elnevezett gázvezeték útvonalát Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója és Taner Yildiz török energiaügyi és természeti források miniszterrel véglegesítette Törökországban.

A Török Áramlat is elkerüli Ukrajnát, mint ahogy azt a tavaly december elején Oroszország által az Európai Unió (EU) nyomására leállított Déli Áramlatnál is tervezték. A Déli Áramlat Magyarországon is áthaladt volna, a Török Áramlathoz pedig csak a Balkánon kiépített vezetékkel csatlakozhatna országunk. Ilyen csővezeték azonban még tervekben sem létezik.

A Török Áramlat a Fekete-tenger oroszországi partvidékén lévő Russzkaja nevű kompresszorállomástól a tenger alatt előbb az eredetileg tervezett irányban, Bulgária felé halad, de aztán Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, a Boszporusz nyugati része irányába fordul és Törökország európai régiójához vezet.

Alekszej Miller az orosz hírtévének a bejelentés kapcsán elmondta, hogy török partnerével meghatározták azokat a pontokat, ahol a vezeték kilép a tengerből, majd az orosz gáz belép a török rendszerbe, és ahol a Török Áramlat szárazföldi szakasza átszeli a török-görög határt. Így a vezeték szárazföldi szakaszának a hossza 180 kilométer hosszú lesz. Míg a tenger alatti szakasz 910 kilométert tesz ki.

Alekszej Miller közlése szerint a Török Áramlat Fekete-tenger alatti szakasza Isztambultól észak-nyugatra, Kiyiköy település térségében lép ki a tengerből és a parttól 74 kilométerre található Lüleburgaz városánál lép be a török gázszállító rendszerbe. Innen a görög határ közelében lévő Ipsala városáig vezet.

A Gazprom azt jelezte európai partnereinek, hogy a török-görög határon építendő elosztóból vigyék tovább az orosz gázt. "Megkezdjük a beruházás megvalósítását, amely nem csak országainknak, hanem az egész régiónak és Európának is fontos" - jelentette ki Taner Yildiz török energiaügyi miniszter az építkezés részleteinek a megtárgyalása után .

A Gazprom korábbi, január 27-kén kiadott tájékoztatása szerint a Fekete-tenger alatt összesen négy vezetékágat építenek. Ezeken egyenként évente 15,75 milliárd köbméter földgázt tudnak majd átengedni. Az orosz állami energetikai cég évi 63 milliárd köbméter földgázt juttathat el így Törökországba. Az első szállítást 2016 végére tervezték.

Az orosz állami gázcég honlapján elhelyezett közlés szerint az első vezetékág befejezését 2016 végére tervezik, és a közeljövőben várható az engedély az új török vezeték tenger alatti szakaszának tervezési és felmérési munkálatai elvégzésére. Azt is közölték, hogy az Isztambul környékén megnövekedett igények miatt emelték meg a török-görög határig szállítandó gáz mennyiségét 47 milliárd köbméterre.

A Török Áramlat még nagyobb lehetőséget nyújt majd Moszkvának arra, hogy tetszés szerint elzárja, illetve megnyissa az Ukrajnán át húzódó export vezetékét – állítja Deák András György. A szakember szerint ez Magyarország számára rendkívül kedvezőtlen fejlemény. Miután a térség országai közül hazánk függ a legjobban az Ukrajnán keresztüli orosz gázbehozataltól. Egyrészt mert országunk fogyasztása a térség országaiban mérthez képest magas, évi nyolc–tíz milliárd köbméter körüli. Másrészt mert a magyar gázszükségletek mintegy 80 százalékát Oroszország szállítja Ukrajnán keresztül a Testvériség vezetéken a magyar határig, Beregdarócig.

Az Oroszország-szakértő úgy látja: eddig az Orbán-kormány inkább erősítette, mint gyengítette az energiafüggőségünket Moszkvától. Ám most már legfőbb ideje lenne, hogy Magyarország lépéseket tegyen az ukrajnai gázszállító vezetéktől való függetlenedés érdekében. Jelentős anyagi áldozatok árán csatlakozhatnánk a Török Áramlathoz – jegyezte meg a szakember -, de ennél jobb döntés lenne, ha északi irányból próbálnánk meg új szállítási útvonalakat kiépíteni. Németország és Lengyelország ugyanis - ahova a Jamal és az Északi Áramlat vezetékeken nagy mennyiségű orosz gáz érkezik -, megbízhatóbb kereskedelmi partnereink lehetnek, mint az egymással feszült kapcsolatban álló dél-európai országok, illetve az Európai Unióval változékony viszonyt ápoló Törökország.

Érdemes megjegyezni: Orbán Viktor miniszterelnök tavaly két alkalommal is ünnepélyes keretek között felavatta az új szlovák-magyar gázvezetéket, azt hangoztatva, hogy az újonnan létesített szállítási kapcsolat fokozza az ellátásbiztonságot mindkét ország számára. Ezzel a csővezetékkel a gond csupán az, hogy a mai napig sem történt meg a műszaki átadása, amit már az elmúlt év közepére terveztek.

Ez a vezeték ugyanakkor valóban segíthetne a jövőben országunk gázellátásában, miután a szlovák és lengyel nagy kapacitású gázszállító rendszerek összekapcsolásához mindössze 70-80 kilométer új csőhálózat kiépítésére lenne szükség. Ha ez megépülne, akkor Magyarország közvetlenül hozzáférne, a Lengyelországba befutó, Fehéroroszországon át orosz gázt szállító Jamal vezetéken érkező gázhoz. Emellett Magyarország hozzájuthatna Lengyelország egyik tengeri kikötőjében - a swinoujsciei befogadó állomáson - hamarosan elkészülő LGN (cseppfolyósított gázt légneművé alakító) terminálra érkező arab, észak-afrikai és amerikai eredetű gázhoz egyaránt. Ennek a lengyel-szlovák hálózati elemnek a megépítésére azonban egyelőre tervek sem léteznek, és úgy tűnik a beruházáshoz a felek – Magyarország, Szlovákia és Lengyelország - közös akarata, illetve az Európai Unió (EU) támogatása is hiányzik. Holott az európai észak-déli gázfolyó megépítése elviekben a kiemelt uniós energetikai beruházások közé tartozik. A hálózatbővítés rendeltetése éppen az lenne, hogy a nemzetközi piacon viszonylag olcsón elérhető cseppfolyósított gáz elérhessen a közép-európai térségbe mind északi (lengyel) mind déli (horvát) irányból – jegyzik meg iparági elemzők.

Az Adria vezeték is csak terv

Horvátország ugyan a tavalyi év végén leporolta az Adria gázvezeték tervét, amely az adriai Krk szigetére tervezett cseppfolyósított gázt légneművé visszaalakító termináltól szállíthatna gáz Magyarországra, illetve a baumgarteni osztrák közép-európai gázelosztó központba. Hozzáértők szerint azonban az Adria csővezeték terve mindaddig nem válik valóra, ameddig a magyar Mol, és a horvát INA olajvállalat tulajdonjogi és cégvezetési vitája nem rendeződik. Horvátország mostanáig még addig sem jutott el, hogy kétirányúvá tegye a szállítási lehetőséget a magyar - horvát határkeresztező vezetéken. Így jelenleg csak hazánk képes gázt szállítani Horvátország irányába, visszafelé nem működik a rendszer.

Nem volt meglepő Moszkva lépése

Az elemzőket nem érte váratlanul a Kreml Török Áramlat megépítésével kapcsolatos bejelentése. Miután Moszkva még decemberben közölte, hogy a Déli Áramlat földgázvezeték-projekt meghiúsulása miatt felülvizsgálta európai energiapiaci stratégiáját az orosz állami óriásvállalat, a Gazprom.

Oroszország hozzáállása az európai piachoz alapjaiban változott meg – mondta még december közepén Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója az orosz közszolgálati televíziónak adott interjújában. „Ez itt a vég kezdete az európai végfelhasználókkal kötött szállítási szerződésekre összpontosító piaci stratégiánkban” – fogalmazott.

„Az Európai Unió (EU) ezentúl Törökországgal, mint tranzit országgal áll majd kapcsolatban” – mondta a Gazprom vezérigazgatója, megjegyezve, hogy Törökországnak hozzávetőleg évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére továbbításra, „amit alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni”.

A Gazprom elnöke rámutatott, hogy az európai gázszállítási rangsorban Törökország a második helyre lépett elő Németország után. Miközben Németországra az északi szállítási útvonalon hárul a kulcsfontosságú közvetítő szerep, a déli útvonalon ezt a feladatot Törökország tölti majd be.

Ukrajna - Magyarország jelenleg ezen az országon keresztül jut hozzá az orosz gázhoz - szállítási útvonalként játszott szerepe pedig teljes mértékben elveszíti jelentőségét – figyelmeztetett Alekszej Miller még az elmúlt év végén.

Orbánék a rezsicsökkentéssel is magyarázzák a gázszerződést

Eleinte a Fidesz-kormány propaganda gépezete azzal igyekezett indokolni Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatását, hogy a magyar és az orosz félnek meg kell vitatnia, hogyan pótolják a Déli Áramlat gázvezeték megépítését, amelyet az Európai Unió (EU) torpedózott meg - emlékeztetnek szakértők. Az uniós ellenállás oka az volt, hogy az Gazprom birtokolta volna a gázvezetéket, a szállítási jogokat és a csövön szállított gázt egyaránt, s ezt Brüsszel versenyjogi aggályok miatt nem fogadta el. Mostanra azonban nyilvánvalóvá vált az Orbán-kabinet számára, hogy Putyin nem érkezik újabb vezetéképítési tervekkel. Ezért a Fidesz média gépezet átállt annak sulykolására, hogy az orosz-magyar hosszú távú gázszállítási szerződés megújítása, illetve a magyar rezsiharc sikeres folytatása miatt szükséges az a Putyin látogatás. Miközben a gázszállítási megállapodás kidolgozása már több mint egy éve zajlik szakértői szinten, s az egyezmény tartalmához, illetve a rezsicsökkentéshez, semmi köze nincs a mostani találkozónak – hangsúlyozzák iparági szakértők.

Hallgat a kormány az azeri gázról

December közepéig az orosz Déli Áramlat megépítése volt az egyetlen lehetséges új gázbeszerzési lehetőség az Orbán-kormány szerint. A vezeték építésének a leállítása után, vagyis december második felétől már az azeri gáz lett a kormány szerint a magyar ellátásbiztonság forrása. Szakértők szerint egyértelmű, hogy az azerbajdzsáni földgáz Magyarország számára nem hozzáférhető, és gazdaságosan nem is válik azzá.

Mostanra már nem beszél a kormányzat az azeri gáz behozatalára tervezett AGRI (Azerbajdzsán–Grúzia–Románia Interconnector) vezeték építéséről. Úgy tudjuk: a csupán a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséig eljutott AGRI projekt jelenleg áll.

Az Orbán-kormány által 2010 szeptemberében Bakuban aláírt AGRI beruházás keretében az azerbajdzsáni gázt a jelenlegi gázszállító hálózaton keresztül az azeri és a grúz szállító kapacitásokon Grúzia fekete-tengeri partvidékére juttatnák el, ahol cseppfolyósítanák, majd az erre alkalmas hajókkal a romániai Konstanca kikötőjébe szállítanák. Itt visszaállítanák a gáz eredeti halmazállapotát, majd ezt a romániai és más uniós felhasználókhoz – köztük Magyarországra - csővezetéken továbbítanák. A szakemberek szerint az eddig tervezett hazánkat érintő nemzetközi gázszállítási rendszerek – Déli Áramlat, Nabucco, Adria, illetve az AGRI – közül az azeri bizonyulna a leggazdaságtalanabb szállítási vonalnak. Ennek a vezetéknek a költséghatékonysága ugyanis hozzávetőleg harmada lehetne a Nabuccóénak vagy a Déli Áramlaténak. Az AGRI szállítási útvonal kapacitását eleinte csupán évi nyolcmilliárd köbméterre tervezik, miközben a projekt megvalósítási költsége az előzetes számítások szerint 4-4,5 milliárd euró lenne. Tovább drágíthatja a projektet és emiatt később magát a rendszeren szállított gázt is, hogy a földgáz az útvonal egy részét cseppfolyósítva, tartályhajóban tenné meg, ez pedig költségesebb szállítási mód, mint a csővezetékes. Emellett Grúziában egy cseppfolyósító, Romániában pedig egy újra gázzá alakító terminált is meg kellene építeni ahhoz, hogy működjön a hálózat.

Érdemes megjegyezni: a Fidesz-kormánnyal kevéssé rokonszenvező románok mostanáig még arra sem áldoztak, hogy olyan fejlesztéseket hajtsanak végre a meglévő magyar-román gázszállító rendszeren, amely lehetővé tenné a nagyobb mennyiségű szállításokat a magyar oldalra – állítják szakemberek.

Az azeri kormányzat pedig még korábban világossá tette, hogy az együttműködés részükről kimerül az országhatárig történő vezeték kiépítésében, a többi a partnerek dolga lenne.