Már nagyon nem Együtt

Publikálás dátuma
2015.02.17. 06:04
A felvétel a korábbi választások eredményváró rendezvényén készült. FOTÓ: Vajda József/Népszava
A Magyar Szolidaritás Mozgalom nem hosszabbítja meg együttműködési szerződését az Együtt-Korszakváltók Pártjával. Kónya Péter független parlamenti képviselő, a szervezet társadalmi elnöke és Székely Sándor fővárosi képviselő, a szervezet ügyvezető elnöke közölte: a közelgő közgyűlésen azt javasolják a tagságnak, hogy a csaknem két éve érvényben lévő politikai stratégiai együttműködési szerződéseket ne hosszabbítsák meg, és újakat se kössenek.

Kónya és Székely ki is lép az Együttből - amelynek korábban mindketten társelnökei voltak -, erről tegnap tájékoztatták a párt elnökségét. "A platformok megszüntetése egy homogén párt létrehozását célozza, azonban mindaz az érték, amit a Szolidaritás képviselt az Együttben, túl fontos ahhoz, hogy teljesen háttérbe szoruljon" - fogalmaztak. Kónya független parlamenti képviselőként, Székely Sándor fővárosi képviselőként, mindketten a Szolidaritás politikusaként folytatják munkájukat - tették hozzá. A két politikus azt is javasolja majd a Szolidaritás közgyűlésén, hogy folytassák az együttműködést "a demokrácia helyreállításában érdekelt civil szervezetekkel, mozgalmakkal és pártokkal", de a szervezet önállóságát hosszú távon tartsák fenn.

Mint közöltük szombaton tartották meg az Együtt tisztújító közgyűlését, amelyen Szigetvári Viktort választották meg a párt elnökének. A két alelnök Pápa Levente és Juhász Péter lett. Az eseményen Kónya és Székely már részt sem vett, ami jelezhette, hogy nem értenek egyet a párt által választott irányvonallal. Néhány hónapja a Párbeszéd Magyarországért lépett külön útra, miután közölte: az Együttel kötött választásai szövetséget lezártnak tekintik.

Szerző

V. ker., Zrínyi utca 14., 70 milliós tiszta haszon

Publikálás dátuma
2015.02.17. 06:03
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF/NÉPSZAVA
Másfél év alatt 70 millió forint tiszta hasznot hozott a belvárosi Zrínyi utca egyik ingatlana Giró-Szász András sógorának – bár a Zrínyi utca 14. korábban nem volt az V. kerület tulajdonában, 2010-ben megszerezte a fővárostól, hogy aztán áron alul eladhassa. 

Az Index beszámolója szerint Rogán Antal akkori belvárosi polgármester 2010 januárjában indítványozta a fővárosnál, hogy cseréljék el a Zrinyi utcai 292 négyzetméteres orvosi rendelőt a Kossuth tér 18. alatti, VI. emeleti lakásért, ahol korábban az V. kerületi önkormányzat bölcsődéje működött, februárban pedig már alá is írták a csereszerződést – a rendelő 90,2 millió forintosra becsült árával.

Nem sokkal azután, hogy a Belváros megszerezte az ingatlant, megszavazta, hogy a csere után a Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztő Zrt.-be (BLIF) apportálják – ezt az önkormányzati céget öt hónappal később a Heim Péterhez, a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnökéhez köthető, Luxemburgba bejegyzett Praefinium SICAV-FIS vásárolta meg. A rendelő egy öt ingatlanból álló csomagban került a Praefiniumhoz. Ezek után került a kommunikációs államtitkár Giró-Szász sógora és üzlettársa, Serfőző Péter érdekeltségébe a Zrínyi utca 14.: a Simsala Kft. 2011 elején átvetette a Praefiniumtól, és 2012 februárjában 550 ezer euróért, mintegy 160 millióért adta el külföldi befektetőknek. Vagyis két év alatt 78 százalékos hasznot hozott az üzlet.

Eközben viszont a Belváros mai vezetése nem sajnál egymillió forintot sem hajléktalanok üldözésére: a Város Szíve blog tárta fel, hogy a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter vezette önkormányzat a Bástya utcában 980 ezer forintért építtetett rácsot egy transzformátorra, hogy két, a környékbelieket egyébként nem zavaró hajléktalan ne találhasson ott éjszakára menedéket. A lakókkal kifejezetten jó viszonyban voltak, akadt, aki rendszeresen vitt nekik ebédet is.

Szerző

Dagad a kormányhiszti

Publikálás dátuma
2015.02.17. 06:02
Mobil hőkamerával felszerelt járőrautó a magyar–szerb határon FOTÓ: MTI/MOLNÁR EDVÁRD
Folyamatosan csökken a szerb-magyar határon jogellenesen átlépők száma, ám a menekültek között még mindig sok az iskoláskorú gyerek; Koszovóban már a jó iskola, a diploma sem garantál biztos megélhetést. Közben a magyar kormány továbbra is totális fogalomzavarban szenved, megtévesztő retorikájával tovább szítja az emberek idegengyűlöletét ahelyett, hogy józan, európai menekültügyi politikát dolgozna ki. A pénzügyi segítséget már megkapta hozzá - kérdés, mire költötte.

A hétvégén 656 határsértőt tartóztattak fel a járőrök Csongrád és Bács-Kiskun megyében a szerb-magyar határon, többségük koszovói állampolgár - derül ki az MTI jelentéseiből. Az elfogottak közül 115 gyermekkorú. Az adatok továbbra is azt mutatják, hogy csökken az illegális határátlépők száma, ám a többségében fiatal felnőttek mellett még mindig sok gyerek érkezik Koszovóból: tavaly szeptembertől az idén januárig több mint ötezer általános és középiskolás diák hagyta el az iskolapadot, a legtöbben a pristinai iskolákból távoztak. Azem Guri, a koszovói oktatási, tudományügyi és technológiai minisztérium politikai tanácsadója az MTI helyszíni tudósítójának elmondta: egyelőre még egyetlen iskolát sem kellett bezárni, ám most még nem lehet tudni, hogy a tanév végén szükség lesz-e ilyen intézkedésre.

A gyerekek családjaikkal együtt a nyomor, a munkanélküliség, az éhezés, egyszóval a kilátástalan helyzet miatt menekülnek az országból, hogy szerencsét próbáljanak Nyugaton. A migráns fiatalok között sokan vannak diplomások, akik azonban - hiába végeztek jó iskolát - képtelenek a saját hazájukban elhelyezkedni. Amikor a családoknak napi egy-két euróból kell megélniük, nem igazán van más választásuk, potom pénzért eladják ingóságaikat, és néhány száz euróval, nagy adag elszántsággal felvértezve nekiindulnak a határnak; olyan gazdag és civilizált országokban próbálnának szerencsét, mint Ausztria, Németország vagy Franciaország.

Ehhez Magyarországon kellene áthaladniuk, ahol érkezésük miatt a jelenlegi hatalom egyenesen - nagyon helytelenül - "bevándorlási válságról", a nem létező "megélhetési bevándorlók" fenyegetéséről beszél. - A kormányzat felkészültnek épp nem nevezhető képviselői teljes fogalomzavarban szenvednek, a tények ismerete nélkül fölöslegesen, felelőtlenül heccelik, riogatják az embereket - mondta lapunknak Pardavi Márta. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint nem igaz az sem, hogy például Ausztriából tízezrével küldik majd vissza hozzánk az elutasított menekülteket azért, mert nálunk lépték át a schengeni határt. "Ha csak megnézzük a 2014-es adatokat, láthatjuk, hogy a tavalyi 42 ezer Magyarországra érkezett, majd továbbvándorolt menekültből 827-et küldtek vissza hozzánk" - mondta.

Pardavi felhívta figyelmet arra is, hogy a magyar menekültügyi rendszer szolgáltatásai, bár az unión belül nem a legrosszabbak, hagynak némi kívánnivalót maguk után, éppen ezért a félelemkeltő, menekültellenes retorika sulykolása helyett inkább azon kellene gondolkodni, hogyan tudnánk a rendszert hatékonyabbá, működőképesebbé tenni. Az utóbbi hetek kormányzati kommunikációjában több alkalommal is hallhattuk-olvashattuk, mekkora többletköltségeket ró a társadalomra a sok menekült elszállásolása, a határok fokozottabb védelme. Azt azonban elfelejtették megemlíteni, hogy hivatalos és nyilvános EU-s adatok szerint 2014-ben Magyarország több mint 1 millió 250 ezer euró (mintegy 380 millió forint) támogatást kapott a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból a befogadóállomások kapacitásainak és az "emberi erőforrások" növelésére annak érdekében, hogy az ország hatékonyabban kezelhesse a "migrációs nyomást". Hogy ezt a pénzt sikerült-e a hivatott célnak megfelelően felhasználni, lapzártánkig nem sikerült kideríteni.

Szerző