Ultimátumot adtak Athénnak

Kölcsönös vádaskodások, egymásra mutogatások, teljes egyet nem értés. Nagyjából így lehetne jellemezni azt a helyzetet, ami kialakult az euróövezet hétfői ülésén, amelyen a görög hitelprogramról tárgyaltak az Eurogroup pénzügyminiszterei athéni kollégájukkal, Janisz Varufakisszal. Bár utóbbi a tanácskozás után azt mondta, akár két nap múlva meg lehet állapodni, valójában a jelenlegi álláspontok mellett erre 2 év se lenne elég.

Jeroen Dijsselbloen, az euróövezeti csoport vezetője a tanácskozás után határozottan kijelentette, Athén, ha a segítségüket akarja, kezdeményeznie kell a február végén lejáró hitelprogram meghosszabbítását. Ezt péntekig meg kell tennie, mert így jövő hétfőre összehívhatná az euróövezet következő ülését, amelyen döntés születhetne a kérdésről. „Nyilvánvaló, hogy most a görög kormányon van a sor” – jelentette ki. A holland szakember hozzátette, a hitelprogramon belül lehetnek változtatások, de először ennek meghosszabbításáról kell megegyezésre jutni, mert vannak Görögországnak olyan kötelezettségei, amelyeket nem adhatnak fel.

Az euróövezeti csoport vezetője látványosan kerülte a trojka emlegetését, ez ugyanis kényes kérdés Athén számára, amely már többször közölte, számukra nincs többé trojka. Ehhez képest az elmúlt napokban technikai szinten a görög kormány az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasával, magyarán a trojkával tárgyalt, amelyet immár „intézményeknek” nevez mindkét fél. Magyarán változás e tekintetben nincs, csak más nevet adtak a kereteknek.

Görögország folyamatosan politikai síkra helyezi a kérdést. Panosz Kammenosz védelmi miniszter azt közölte, hazája kitart álláspontja mellett, s „nem hagyja zsarolni magát”. Közlések szerint Janisz Varufakisz az euróövezeti találkozón félórás beszédet mondott, amelyben egyetlen számadatot sem említett meg, ő is csak a politikára koncentrált. Az euróövezet előterjesztését a görög kormány „abszurdnak” tartja. Az előterjesztés szerint hat hónappal meghosszabbítanák a hitelszerződés hatályát, s ez idő alatt akár új szerződést is köthetnek.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kormánya hazárdjátékot folytat. Arra számít, hogy úgy sem engedik az országot kiesni az euróövezetből, s a hitelezők az utolsó pillanatban úgyis meggondolják magukat. Ez azonban teljesen elhibázott stratégia, s minden jel arra vall, hogy már az euróövezet többi szereplője is komolyan kezd elgondolkodni a grexitről.

Érthetetlen az a könnyelműség, ami a görög kormány taktikáját jellemzi. Erre nem lehet magyarázat az sem, hogy a lakosság, ha nem is egy emberként, de többségében támogatja Cipraszék fellépését. A kormány ugyanis csak veszíthet, ha eléri az euróövezetből való kiesést, azzal nemcsak saját, hanem az ország halálos ítéletét is aláírja, hiszen a drachmát, amennyiben újra bevezetnék, annyira le kellene értékelni, hogy abba az egész ország belerokkanhat. A bátornak mondott fellépés azért is megdöbbentő, mert az ország pénzügyi mutatói drámaian rosszak részben a vártnál jóval alacsonyabb adóbevételek, részben a bankok egyre nehezebb helyzete miatt. A görög pénzintézetekből ugyanis hetente 2 milliárd eurónyi betétet vesznek ki, s ha ebben az ütemben folytatódik a pénz kiáramlása, 14 hét múlva kifuthatnak a pénzből.

Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter értékelte találóan a jelenlegi helyzetet. Mint fogalmazott, a görög kormánynak át kellene állnia a választási kampány politikájáról az ésszerűség politikájára.