gyermekétkeztetés;VS.hu;Tettinger Antal;Magyar Közétkeztetők Szövetsége;térítési díjak;

2015-02-18 06:11:00

Reform nincs, áremelés van

Az már tavaly december végén kiderült, hogy január 1-jén mégsem lép életbe a gyermekétkeztetés új rendszere, az majd csak 2015 szeptemberétől válik esedékessé. A kormány az utolsó pillanatban módosította a hatályba lépés időpontját, ám erről elfelejtette értesíteni az önkormányzatokat, ezért a helyhatóságok még decemberben módosították rendeleteiket a menzák térítési díjának – néhol drasztikus - emeléséről.

Miután a tavaly ősszel 2015. január 1-jére beharangozott gyermekétkeztetési reformprogram bevezetésének határideje újra elcsúszott szeptemberre, kissé kaotikussá vált a helyzet a menzákon. Senki sem tudja, mihez igazítsa a felszolgált ételek minőségét és árát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elfelejtette tájékoztatni az érintetteket, hogy az utolsó pillanatban módosította a jogszabályt, így sok önkormányzat az új menüsoroknak megfelelően még decemberben intézkedett a menzaárak megemeléséről.

Volt, ahol a hatályba sem lépett rendeletet igyekeztek betartani és betartatni: elkezdtek egészségesebben főzni, leszedték a sótartókat az asztalokról. Sok helyen az ízetlen ételek fogyaszthatóbbá tétele érdekében otthonról becsempészett sótartót is elkobozták. Az iskolák többségében azonban nem sokat változott a helyzet.

A menzaárakat illetően a vs.hu adatai szerint a csúcstartó Budakeszi, ahol 20-48 százalékkal emelték az árakat, nagyobb mértékben az óvodákban; az általános iskola felső tagozatán a napi fejadag 657 forint.

Utána Kazincbarcika (20 százalék), Nagykanizsa (9 százalék), Szeged (6 százalék), Veszprém (4 százalék), Debrecen (2,5 százalék) következik. Megkerestük az emelésben élen járó három önkormányzatot, mi indokolja a drágulást, ha valójában csak szeptemberben vezetik be az egészségesebb gyermekétkeztetést, de választ sehol nem kaptunk.

A Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke, Tettinger Antal a vs.hu-t úgy tájékoztatta, hogy eddig az átlagos díjak – igen nagy szórással – napi 200 és 600 forint között alakultak, és ezt emelte meg az önkormányzatok nagy része átlagosan 10 százalékkal. A 48 százalékos emelés a szakembert is meglepte.

Azok az önkormányzatok, amelyek számára a tarifaemelést követően derült ki, hogy a rendelet hatálybalépését elhalasztották, igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy a rászorulóknak vagy egyáltalán nem kell, vagy csak a térítési díj 50 százalékát kell megfizetniük. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők például eleve mentesülnek a menza költsége alól, és csak fél tarifát kell fizetnie minden olyan családnak, amelyben legalább három gyerek van.

Ötven százalékos kedvezmény jár a fogyatékos vagy tartósan beteg gyerekek után is. Azok, akik a támogatottak közül egyik kategóriába sem tartoznak, ám nehezen jönnek ki a pénzükből, még mindig megpróbálhatnak utánajárni, hogy az adott önkormányzat ad-e valamilyen feltétellel további kedvezményt, erre ugyanis lehetőségük van a településeknek.

A gyermekétkeztetési reform bevezetését tehát szeptember 1-re halasztották. Miért hátrált meg hirtelen, az utolsó pillanatban a kormány? Az Emmi indoklása szerint a rendelet hatályba lépését azért kellett elhalasztani, mert még mérlegelik a szülők elvárásait és a közétkeztetők - az elmúlt évben már több alkalommal is hangoztatott - kritikáit. Mindemellett több közétkeztető cég és intézmény is jelezte: sem anyagilag, sem a meglévő beszállítói szerződéseiket tekintve - amelyeket nem tudnak nagy hirtelen módosítani - nem állnak készen a reformkonyha bevezetésére.

Kérdés, hogy a szabályok megalkotóinak valóban szándékukban áll-e megfontolni a józan kritikákat. Ugyanakkor a rendelet aggályos pontjainak módosítása már csak azért sem életszerű, mert az állam még az egészségesebb étkezés tekintetében is a legegyszerűbb, ám korántsem a leghatásosabb módszert, a tiltást szeretné alkalmazni.

Mindenképp támogatandó kezdeményezés az egészségesebb menza, ám a jelenlegi rendszer teljes egészéből hiányzik a fokozatosság, a tanító, nevelő funkció – nyilatkozta korábban lapunknak Buday Péter mesterszakács. Az iskolás gyerekeknek senki sem magyarázza el, hogyan kell egészségesebben táplálkozni. Egy ésszerű, felkészült szakemberek, valamint az érintettek bevonásával létrehozott tanító jellegű program mindenképp több időt és energiát igényelne, ám hatékonyságában hosszú távon is jelentősen felülmúlná a ránk erőszakolt, tiltást tiltásra halmozó szabályozások és jogszabály-módosítások útvesztőit.

Egy közétkeztetéssel foglalkozó cégnél kérdésünkre elmondták: a változásokat ütemesen szeretnék bevezetni. Eddigi tapasztalataik szerint vagy a nagyon olcsó és rossz minőségű, vagy a nagyon drága, de jó minőségű ételt választották a megrendelők, nem volt igény a két véglet közötti kompromisszumra. A menzareform a szolgáltatónak 30-50 százalékos pluszköltséget jár. Eddig a tejtermékek és a gyümölcsök kisebb arányban jelentek meg a menüsorban, ezek kötelező bevezetése magával hozza az árak emelését.