Előfizetés

A paksi bővítésről vitáznak a parlamentben

Publikálás dátuma
2015.02.18. 08:47
LMP-demonstráció a parlamentben 2014 februárjában Fotó: Népszava
A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló javaslatot is megtárgyalja mai ülésnapján az Országgyűlés. Az LMP szerint triplán törvénytelen a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló törvényjavaslat, amelynek elfogadása olyan helyzetet teremt, mint ha a kormány "csukott szemmel szerződött volna az oroszokkal".

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. A vita a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvényjavaslatról zajlik, amelynek hatálya minden olyan beruházási tevékenységre kiterjed, amely a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódik, beleértve az építmények és berendezések tervezését, beszerzését, létesítését, üzembe helyezését, valamint az üzemeltetésre történő előkészítést. A törvényjavaslat az alapvető rendelkezések között szögezi le, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból különös jelentőséggel bír. 

Az LMP szerint triplán törvénytelen a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló törvényjavaslat, amelynek elfogadása olyan helyzetet teremt, mintha a kormány "csukott szemmel szerződött volna az oroszokkal". Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke szerint a Ház által tárgyalandó javaslat értelmében nem tudható majd, hogy mit, mikorra és mennyiért építtet az ország, a Roszatom szerinte ellenőrizetlenül megváltoztathatja majd a feltételeket. 

A politikus szerint a többi közt az alaptörvénnyel, és a környezeti beruházásokkal kapcsolatos adatnyilvánosságról szóló aarhusi egyezménnyel is ellentétes előterjesztés "pénzeszsákká" teszi a beruházást, mivel azon keresztül becslése szerint mintegy 500 milliárd forint kerülhet ki ellenőrizetlenül.  Bírálta, hogy minden adatigénylés megtagadhatóvá válik, a beruházás kikerül a közbeszerzési törvény hatálya alól, a vitás kérdéseket pedig választott bíróság előtt lehet rendezni, ami ellentétes a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel - közölte. Kijelentette: a javaslat elfogadása esetén az államfőhöz és az Alkotmánybírósághoz fordul, de felkeresi az aarhusi egyezmény bizottságát is.

lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1041244-a-titkositott-paks

Az Országgyűlés egyébként rendhagyó munkarenddel folytatja tavaszi ülésszakát: a képviselők pénteken kezdődő háromnapos ülésükön tárgyalhatnak a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) veszélyeiről.

Szijjártó szerint az oroszok pusztán szívjóságból adhatnak olcsóbb gázt

Publikálás dátuma
2015.02.18. 08:27
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kicseréli a dokumentumot, miután együtt
Noha tegnap a némiképp rejtélyes Putyin-látogatás során az idén lejáró hosszútávú orosz-magyar gázszállítási szerződés meghosszabbítása ügyében is a háttérben születhetett megállapodás, Szijjártó Péter külügyér a köztévé esti műsorában legalább valamelyest igyekezett eloszlatni a homályt. Az Orbán-kormány regnálása alatt a régi formájára alig emlékeztető MTV merész, sőt megkockáztatom provokatív kérdésére, miszerint  "ha olcsóbban kapjuk majd a gázt, mit kér Oroszország ezért cserébe",  Szijjártó azt mondta:  "a gázszállítási megállapodást semmilyen más kérdéssel nem kapcsolták össze, ez egy önálló kérdés." Vagyis semmit.  A tájékoztatás szerint megállapodtak a kis-és középvállalkozások támogatásáról is. 

A külgazdasági és külügyminiszter szerint 3-5 évre lehet elegendő az a gázmennyiség, amit az idén lejáró hosszú távú szerződés alapján még nem hívott le Magyarország, de kedden a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történt politikai megállapodás értelmében lehívhat majd a következő években. Mint elmondta,  az eddig fel nem használt 22 milliárd köbméter gázt Magyarország 2016 januárjától is felhasználhatja. Hozzátette, hogy mindig a "lehívott mennyiség" után kell majd fizetnie Magyarországnak.

Arra a kérdésre, milyen áron kaphatja majd meg Magyarország a gázt, a miniszter azt mondta, a szakértők olyan árformulát fognak kidolgozni, amely ésszerű mind a két fél számára. Jelezte: a majdani ármegállapodásnál a világpiaci folyamatokat nem hagyhatja majd figyelmen kívül. A kérdésre, ha olcsóbban kapjuk majd a gázt, mit kér Oroszország ezért cserébe, leszögezte: a gázszállítási megállapodást semmilyen más kérdéssel nem kapcsolták össze, "ez egy önálló kérdés".

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin budapesti sajtótájékoztatójával egy időben Maros Sefcovic, az Európai Unió energiaügyi biztosa aa Wall Street Journal szerint azt mondta, hogy az uniót is be kellene vonni a magyar-orosz gáztárgyalásokba, a miniszter kijelentette: Magyarország minden uniós előírásnak meg kíván felelni. Szijjártó egyúttal azonban "üzent" az uniónak, szavai szerint azon túl, hogy a jogszabályokra hívják fel a figyelmet, tehetnének  lépéseket azért is, hogy minden ország - köztük Románia és Horvátország is - betartsa az unió energetikai előírásait. Magyarország az említett két országtól nem tud gázt vásárolni, mert azokban nem végezték el az ehhez szükséges beruházásokat, és ezzel megsértik az unió jogszabályait - mondta a miniszter.

lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1048735-orban-csak-bologatott-putyinnak

Arra a kérdésre, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban kellett-e bármilyen módosítást tenni a megállapodáson, Szijjártó Péter azt válaszolta: aláírt szerződés van, amelyen semmilyen módosítás nem indokolt és a találkozón nem is került szóba.

(Paks ügyében egyébként ma tárgyal az Országgyűlés. A vita a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvényjavaslatról kezdődik, amelynek hatálya minden olyan beruházási tevékenységre kiterjed, ami a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódik, beleértve az építmények és berendezések tervezését, beszerzését, létesítését, üzembe helyezését, valamint az üzemeltetésre történő előkészítést. A törvényjavaslat az alapvető rendelkezések között leszögezi: a beruházás nemzetgazdasági szempontból különös jelentőséggel bír. )

Szijjártó Péter reggel "bejárta" a közmédiát is, annak szinte minden csatornáján beszámolt a tegnapi Putyin vizit sikeréről. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország négy kereskedőházat hoz létre Oroszországban, Jekatyerinburgban, Kazanyban, Rosztovban és Szentpéterváron. A képviseletek nyitása az orosz és a magyar kis-és középvállalkozások együttműködésének elősegítését szolgálja, ugyancsak ez a célja annak a 260 millió eurós keretnek, amelyet az Eximbank hoz létre a szektor fejlesztésére - tette hozzá Szijjártó.

A politikus szavai szerint a gazdasági együttműködés fejlesztésének különös aktualitást ad, hogy tavaly az Oroszországgal szemben bevezetett európai szankciók, illetve az orosz válaszlépések miatt 14 százalékkal csökkent a magyar export, ami 400-450 millió dollárnyi kiesést jelent. Ugyanakkor arra kérték az orosz felet, hogy a korábban már megállapodásban rögzített magyarországi Magnit-beruházást valósítsa meg. Bízva abban, hogy az Ukrajnában remélhetőleg megvalósuló béke rendezi az orosz-európai viszonyt - tette hozzá a fideszes politikus. Szijjártó Péter 2013 decemberében jelentette be, hogy Magyarországon hozza létre fuvarozási vállalatát a Magnit, Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca, amely így egy 1000 kamionból álló járműflottát és az azt kiszolgáló infrastruktúrát hoz létre Kelet-Magyarországon, körülbelül 1500 új munkahelyet teremtve.

Ha reggel, akkor vonatkésés

Negyven-ötven percet késnek a vonatok szerdán a Budapest-Lajosmizse vonalon, a menetrend szerinti közlekedés délre állhat helyre.

A vasúttársaság tájékoztatása szerint Pestszentimre felső megállóhelyen a Lajosmizséről a Nyugati pályaudvara közlekedő Desiro személyvonat mozdonya meghibásodott. A szerelvényt a következő vonat betolja Kispest állomásra - közölte a Mávinform.