"Hivatali balhé": megvertek egy kormánymegbízottat

Bántalmazták Pakson a Tolna megyei kormánymegbízottat, az ügyben hivatalos személy elleni erőszak gyanújával indult eljárás - közölte a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság (TMRFK) szerdán.

Molnár Ágnes, a TMRFK szóvivője közleményében azt írta: a feljelentés és a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint február 12-én Pakson - korábbi hivatali eljárása miatt - egy 42 éves nő és egy 46 éves férfi tettleg bántalmazta a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját. A férfi nem ütött vissza - tette hozzá. Az ügyben kihallgatott két bonyhádi gyanúsított tagadta a bűncselekmény elkövetését, és nem tett vallomást.

A TMRFK elfogultságot jelentett be, és az iratokat megküldte az Országos Rendőr-főkapitányságnak, kérve, hogy jelöljön ki más nyomozóhatóságot az eljárás lefolytatására. Az ORFK arról tájékoztatott, hogy a kizárási indítvány ügyében még nem született döntés. A Tolnai Népújság szerdai számában arról írt, hogy a Horváth Kálmán kormánymegbízottat László-Varga Zsuzsanna, a kormányhivatal korábbi főigazgatója és férje bántalmazta. A lap szemtanúra hivatkozva azt írta, hogy a felek között körülbelül tízperces hangoskodás, lökdösődés történt.

Horváth Kálmán szerdán nem kívánt nyilatkozni az esetről, de korrektnek nevezte a rendőrségi közleményben leírtakat. Elhárította László-Varga Zsuzsannának a kormányhivatal éléről történt távozását érintő kérdést is, annyit mondott, hogy az új főigazgató kinevezése folyamatban van.

László-Varga Zsuzsanna írásban azt közölte, hogy nem ért egyet a feljelentésben foglalt tényállással. Az eset előzménye szerinte az volt, hogy Horváth Kálmán az engedélye nélkül egy paksi benzinkúton - az eset színhelyén - lefényképezte, és ő szerette volna látni a képet. Azt is írta, hogy a kormánymegbízott bántalmazta őt, és emiatt könnyű sérülést szenvedett. A volt főigazgató arról is beszámolt, hogy Horváth Kálmán 2014. augusztus 26-án közölte vele, hogy nem számít munkájára, kinevezését "jogszerűtlen intézkedéssel" 2015. január elsejével módosították, amit a kormánytisztviselői döntőbizottságnál megtámadott. Horváth Kálmánt, aki 2006-tól a szekszárdi közgyűlés Fidesz-KDNP-s tagja, 2009-től a szekszárdi Fidesz-csoport vezetője volt, 2014 júliusában nevezték ki Tolna megyei kormánymegbízottnak.

Szerző

Zombor megint béremelést ígért

Publikálás dátuma
2015.02.18. 16:01
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Márciusban a kormány elé kerül a kórházi struktúra átalakításáról szóló javaslat - mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán újságíróknak egy budapesti rendezvény után.

Zombor Gábor hangsúlyozta, február 20-án kapja meg az összesített adatokat a megyei egyeztető bizottságoktól, az egészségbiztosítótól és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI) az ellátórendszer struktúrájának lehetséges átalakításáról.

Az államtitkár utalt arra, a kormányülésen elhangzott, hogy április 1-jén megtörténik a kórházak adósságának konszolidációja, a kintlévőségeket átveszi a GYEMSZI utódja, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. A kormánydöntés után minden olyan intézkedést megtesznek, amely az adósság csökkentését eredményezi - tette hozzá.

Zombor Gábor a magyar ápolók napja alkalmából tartott budapesti rendezvényen ünnepi köszöntőjében azt mondta, az elmúlt ciklusban indult béremelést tovább szeretnék folytatni. Jelezte, jövőre az alapellátásban dolgozóknak bértámogatást fognak nyújtani, de dolgoznak azon is, hogy rajtuk kívül minden ápoló, szakápoló alapbérébe beépítsék az úgynevezett mozgóbért és a különböző pótlékokat.

FOTÓ: Vajda József/Népszava

FOTÓ: Vajda József/Népszava

Az államtitkár fontosnak tartotta azt is, hogy ne a csak a bérek emelkedjenek, de a munkakörülmények is javuljanak. Utalt arra, hogy az elmúlt időszakban több beruházás történt európai uniós forrásból a kórházi infrastruktúrában, és a még meglévő különbségeket ki kell egyenlíteni. Zombor Gábor beszédében leszögezte, a kormánynak nincs olyan terve, elképzelése, amely hátrányosan érintené a szakdolgozókat.

A magyar ápolók napja alkalmából az államtitkár okleveleket és díjakat adott át. Kossuth Zsuzsa-díjban hárman, részesültek, Batthyány-Strattmann László-díjat egy szakápoló, a Pro Sanitate-díjat pedig nyolcan vehették át. Ezen kívül számos miniszteri elismerő oklevelet nyújtottak át.

Kozmetikázott praxisadatok?
Korábban írtuk, hogy miközben a kormányzati kommunikáció csak arról szól: az idei büdzsé megtámogatta a háziorvosi rendszert, valójában az alapellátásban katasztrofális a helyzet. Az OEP tájékoztatása szerint ugyanis - amelyet a Napi Gazdaságnak juttatott el -, jelenleg az országban több mint 200 praxis áll betöltetlenül, amely a tavalyi számokhoz képest már egy kedvezőbb helyzetet jelent. Az elmúlt évben ugyanis a hiány csaknem negyvennel volt több, amit az OEP és az EMMI pályázati úton kívánt "eladni". A 12 hónapja betöltetlen körzetekbe jelentkezők a háziorvosi cím mellett 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak, de vállalniuk kellett, hogy legalább négy évig az elnyert praxisban dolgoznak. Erre a lezárásig összesen 46 pályázat érkezett (125 meghirdetett helyből), amelyből 41 kapott nyertes minősítést. Ez már csak azért is, érthetetlen, mert az Országos Alapellátási Intézet (OALI) adatai szerint 2014. július 1-jén a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma 199 volt, ezek közül pedig 172 több mint egy éve üresen állt. Magyarán tavaly év végéig vagy lényegesen emelkedett a betöltetlen praxisok száma, amelyeket így sikerült 42-vel csökkenteni, vagy valami nem stimmel a közléssel. Ráadásul e diadalittas jelentés nem sokat számít akkor, amikor a háziorvosok átlagéletkora rendkívül magas, a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása egyre több településen nehézségekbe ütközik. Az alapellátás ma még aktív doktorainak korfája tragikus jövőt ígér, hiszen a mintegy négy és fél ezer aktív háziorvos közül több mint 1500 már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, átlagéletkoruk tavalyra elérte az 54 évet, sőt, a szakmában dolgozók 70 százaléka 50 év feletti. Eközben a négy hazai orvosegyetemen tavaly mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést, évente pedig körülbelül 40 fiatal áll munkába.

MSZP: Zombor félrebeszél

Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása az Orbán-kormány szótárában a forráskivonást, a kórházak összevonását és leépítését, az osztályok megszüntetését jelenti, ami becslések szerint újabban 8-10 ezer fős elbocsátással járhat - írja az MSZP sajtóközleményében.

Zombor Gábor ma is csak félrebeszélt, mert továbbra sem tudni, hogy a kormány hogyan kívánja kezelni az egészségügy krónikus forráshiányát, a kivárhatatlan várólistákat, a fűtetlen kórtermeket, a nyakig eladósodott kórházakat, az országot elhagyó orvosok és egészségügyi dolgozók problémáját. Továbbra sem tudjuk, hol és hány osztályt kívánnak bezárni, melyik kórházból lesz csak telephely és hány embert kívánnak elbocsátani.

Szerző

Zombor megint béremelést ígért

Publikálás dátuma
2015.02.18. 16:01
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Márciusban a kormány elé kerül a kórházi struktúra átalakításáról szóló javaslat - mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán újságíróknak egy budapesti rendezvény után.

Zombor Gábor hangsúlyozta, február 20-án kapja meg az összesített adatokat a megyei egyeztető bizottságoktól, az egészségbiztosítótól és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI) az ellátórendszer struktúrájának lehetséges átalakításáról.

Az államtitkár utalt arra, a kormányülésen elhangzott, hogy április 1-jén megtörténik a kórházak adósságának konszolidációja, a kintlévőségeket átveszi a GYEMSZI utódja, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. A kormánydöntés után minden olyan intézkedést megtesznek, amely az adósság csökkentését eredményezi - tette hozzá.

Zombor Gábor a magyar ápolók napja alkalmából tartott budapesti rendezvényen ünnepi köszöntőjében azt mondta, az elmúlt ciklusban indult béremelést tovább szeretnék folytatni. Jelezte, jövőre az alapellátásban dolgozóknak bértámogatást fognak nyújtani, de dolgoznak azon is, hogy rajtuk kívül minden ápoló, szakápoló alapbérébe beépítsék az úgynevezett mozgóbért és a különböző pótlékokat.

FOTÓ: Vajda József/Népszava

FOTÓ: Vajda József/Népszava

Az államtitkár fontosnak tartotta azt is, hogy ne a csak a bérek emelkedjenek, de a munkakörülmények is javuljanak. Utalt arra, hogy az elmúlt időszakban több beruházás történt európai uniós forrásból a kórházi infrastruktúrában, és a még meglévő különbségeket ki kell egyenlíteni. Zombor Gábor beszédében leszögezte, a kormánynak nincs olyan terve, elképzelése, amely hátrányosan érintené a szakdolgozókat.

A magyar ápolók napja alkalmából az államtitkár okleveleket és díjakat adott át. Kossuth Zsuzsa-díjban hárman, részesültek, Batthyány-Strattmann László-díjat egy szakápoló, a Pro Sanitate-díjat pedig nyolcan vehették át. Ezen kívül számos miniszteri elismerő oklevelet nyújtottak át.

Kozmetikázott praxisadatok?
Korábban írtuk, hogy miközben a kormányzati kommunikáció csak arról szól: az idei büdzsé megtámogatta a háziorvosi rendszert, valójában az alapellátásban katasztrofális a helyzet. Az OEP tájékoztatása szerint ugyanis - amelyet a Napi Gazdaságnak juttatott el -, jelenleg az országban több mint 200 praxis áll betöltetlenül, amely a tavalyi számokhoz képest már egy kedvezőbb helyzetet jelent. Az elmúlt évben ugyanis a hiány csaknem negyvennel volt több, amit az OEP és az EMMI pályázati úton kívánt "eladni". A 12 hónapja betöltetlen körzetekbe jelentkezők a háziorvosi cím mellett 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak, de vállalniuk kellett, hogy legalább négy évig az elnyert praxisban dolgoznak. Erre a lezárásig összesen 46 pályázat érkezett (125 meghirdetett helyből), amelyből 41 kapott nyertes minősítést. Ez már csak azért is, érthetetlen, mert az Országos Alapellátási Intézet (OALI) adatai szerint 2014. július 1-jén a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma 199 volt, ezek közül pedig 172 több mint egy éve üresen állt. Magyarán tavaly év végéig vagy lényegesen emelkedett a betöltetlen praxisok száma, amelyeket így sikerült 42-vel csökkenteni, vagy valami nem stimmel a közléssel. Ráadásul e diadalittas jelentés nem sokat számít akkor, amikor a háziorvosok átlagéletkora rendkívül magas, a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása egyre több településen nehézségekbe ütközik. Az alapellátás ma még aktív doktorainak korfája tragikus jövőt ígér, hiszen a mintegy négy és fél ezer aktív háziorvos közül több mint 1500 már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, átlagéletkoruk tavalyra elérte az 54 évet, sőt, a szakmában dolgozók 70 százaléka 50 év feletti. Eközben a négy hazai orvosegyetemen tavaly mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést, évente pedig körülbelül 40 fiatal áll munkába.

MSZP: Zombor félrebeszél

Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása az Orbán-kormány szótárában a forráskivonást, a kórházak összevonását és leépítését, az osztályok megszüntetését jelenti, ami becslések szerint újabban 8-10 ezer fős elbocsátással járhat - írja az MSZP sajtóközleményében.

Zombor Gábor ma is csak félrebeszélt, mert továbbra sem tudni, hogy a kormány hogyan kívánja kezelni az egészségügy krónikus forráshiányát, a kivárhatatlan várólistákat, a fűtetlen kórtermeket, a nyakig eladósodott kórházakat, az országot elhagyó orvosok és egészségügyi dolgozók problémáját. Továbbra sem tudjuk, hol és hány osztályt kívánnak bezárni, melyik kórházból lesz csak telephely és hány embert kívánnak elbocsátani.

Szerző