Szégyenpadon: "súlyosan aggályos" az emberjogi helyzet Magyarországon

Jelentést adott ki a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet Magyarországról, amelyben súlyosan aggályosnak nevezte az emberi jogok helyzetét, egyúttal felszólította fel az Európai Uniót, hogy cselekedjen az ügyben.

A szerdán nyilvánosságra hozott jelentésről kiadott angol nyelvű összefoglalóban az olvasható, hogy a szervezet szerint "Brüsszel gyakorlatilag nem tett semmit a kifogásolt jogszabályok és intézkedések ügyében, amióta az Európai Bizottság 2014 márciusában a jogállamiságnak az uniós tagállamokon belüli erősebb védelmét célzó intézkedést hozott".

A budapesti keltezésű jelentés számos területen aggályosnak nevezi az emberi jogok magyarországi helyzetét, amelyet a kormány által kezdeményezett jogszabályoknak tulajdonít. "A magyar kormány egy sor aggályos törvényt és irányelvet hozott, az ezek megváltoztatására irányuló nemzetközi felhívásokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták" - olvasható az összefoglalóban.

Lydia Gall, a HRW Balkánnal és Kelet-Európával foglalkozó kutatója szerint Magyarország "ékes példája" annak, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell fellépését a jogok védelmében a határain belül. "Az EU-nak ki kell állnia saját értékei mellett, és meg kell védenie Magyarország polgárainak jogait, beleértve azt is, hogy eljárást indít a jogállamiság védelmére és az Európai Tanács elé viszi Magyarország ügyét".

A Human Rights Watch szerint reformok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a magyarországi jogszabályok és intézkedések összhangba kerüljenek az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel. A HRW sürgette egyebek mellett a civil szervezetek elleni hadjárat beszüntetését, az alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítását, a bírói függetlenség biztosítását, a médiahatóság tagjainak megválasztásakor a többpárti jelölési rendszer megteremtését, a hajléktalanok kriminalizálását lehetővé tévő alkotmánymódosítás visszavonását, az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyházak egyenlőségére vonatkozó ítéletének alkalmazását, a választásokon való általános részvétel lehetőségének biztosítását a fogyatékossággal élőknél is, a roma kisebbség jogainak védelmét szolgáló konkrét cselekvést, a romaellenes és az antiszemita megnyilvánulások legfelső kormányzati szinten történő nyilvános elítélését, valamint a családon belüli erőszak áldozatai védelmének garantálását.

A szervezet közlemény végül megállapította, hogy az EU egyetlen államában sem tökéletes az emberi jogok helyzete, "de ha a magyar kormányról van szó - amely eltökéltnek tűnik az emberi jogok védelmének szándékos aláásásában -, Brüsszel számára létfontosságú, hogy cselekedjen".

lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1048008-allamilag-szitott-idegengyulolet

Liberálisok: Magyarországot ma nem vennék fel az unióba

A Magyar Liberális Párt szerint Magyarországot ma nem vennék fel az Európai Unióba, mert a Human Rights Watch jelentése szerint az ország jelenleg nem teljesíti a csatlakozás politikai kritériumait. Ezek a kritériumok többek között a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és az ezek védelmét biztosító intézmények stabilitása írja az ellenzéki párt közleményében.

A szövegben úgy fogalmaznak: hadjárat folyik a civilek ellen, csorbulnak az Alkotmánybíróság jogkörei, nincs garantálva a bírói függetlenség, a médiahatóság tagjainak jelölési rendszere nem biztosítja a többpártiságot, a hajléktalanságot az Alaptörvény módosítása kriminalizálta. Emellett nem valósul meg az egyházak egyenlősége, a választásokon való részvétel lehetősége a fogyatékossággal élők számára, a roma kisebbség jogvédelmében "nincs konkrét cselekvés", rendre elmarad a romaellenes és antiszemita megnyilvánulások kormányzati szintű elutasítása és nincs garantálva a családon belüli erőszak áldozatainak védelme - közlik.

A kormány alaptalan vádaskodásról beszél

Magyarország kormánya értetlenül áll a Human Rights Watch (HRW) 2015. február 18-án közzétett jelentésében megfogalmazott vádaskodások előtt - reagált a jogvédő szervezet Magyarországról készített jelentésére csütörtökön az Igazságügyi Minisztérium, hangsúlyozva: "hazánk kész bármely nemzetközi partnerrel az értelmes párbeszédre, de az alá nem támasztott megállapítások ítéletként történő beállítását határozottan visszautasítja".

A tárca közleményében felidézi, hogy az alaptörvény rögzíti: "Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége". Az állam e kötelezettségének teljesítése érdekében nyitott a párbeszédre - írták, hozzátéve: ez így volt a korábbiakban is, a HRW által most megfogalmazott vélemény azonban már lezárt ügyeket kíván újranyitni."A jogállamiság követelményeinek megfelelően rendezett ügyekre a jogállami mechanizmust szorgalmazni önellentmondás, és az európai eszmének sem használ. Egy magára valamit is adó nemzetközi emberi jogi szervezet nemtelen vádaskodása és lejárató szándékú közleménye visszatetszést kelt, és csak a szélsőséges eszmék és szervezetek malmára hajtja a vizet" - olvasható a kommünikében.

MSZP: sötét, de éles képet festettek le

Bár az Orbán-kormány alaptalan vádaskodásról beszél, a Human Rights Watch Magyarországról kiadott jelentése sötét, de éles képet fest a hazai emberi jogi és alkotmányos helyzetről - írta a szocialista párt sajtóközleményében. A HRW jelentése megerősíti, amit ma már minden demokrata lát: a magyar kormány egyre inkább visszametszi az emberi jogokat, és ma már gyakran lábbal tiporja az állampolgárokat és jogállami intézményeket szabad országokban megillető jogosítványokat.

A Fidesz által üzembe állított kétharmados törvénygyár antidemokratikus jogszabályaival Dunát lehetne rekeszteni, de az alkotmánybíróság és az ügyészség függetlenségének felszámolása, a közmédia pártközponti médiává alakítása, vagy a civil szervezeteknek a törvényesség határát is átlépő vegzálása szintén a kormány autoriter államfelfogását és hatalomgyakorlását bizonyítja.