Előfizetés

Méreg végzett a védett madarakkal - Fotó!

Publikálás dátuma
2015.02.19. 15:59
FOTÓ: Thinkstock
Két parlagi sas tetemére bukkant múlt vasárnap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kutyás egysége, a fokozottan védett madarak feltehetően mérgezés következtében hullottak el, ezért rendőrségi nyomozás folyik az ügyben - hangzott el az MME, a Fővárosi Állat- és Növénykert és az Országos Magyar Vadászkamara közös margitszigeti sajtótájékoztatóján, csütörtökön.

Horváth Márton, MME munkatársa elmondta: a nyomokból arra következtetnek, hogy az ismeretlen elkövetők ragadozó állatok elpusztítására helyeztek ki méreganyagot, a sasok valószínűleg csak másodlagos mérgezést szenvedtek, vagyis nem ők voltak az igazi célpontok.

"Ha valaki ilyen mérgeket helyez ki a természetbe, borítékolható, hogy védett értékek is el fognak pusztulni, sajnos az is benne van a pakliban, hogy emberek sérüljenek meg" - hangsúlyozta az MME munkatársa. Hozzátette: rendőrségi nyomozás kezdődött az ügyben, csütörtökön végzik el a szükséges toxikológiai laborvizsgálatokat.

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

A mérgezés egyik áldozata Remény, egy tojó parlagi sas, akit az MME munkatársai még tojásként mentettek ki egy elhagyott fészekből 2013-ban. A sikeres keltetés után pótszülőkhöz került a fióka, a fészket akkor három hónapon keresztül 31 önkéntes őrizte a madár kirepüléséig - emlékeztetett Horváth Márton.

Deák Gábor, az MME mérgezés-megelőzési koordinátora a sajtótájékoztatón elmondta: Remény műholdas nyomkövetővel ellátott tetemére vasárnap reggel bukkantak egy, a rendőrségi nyomozás miatt közelebbről meg nem nevezett helyszínen. Az első parlagi sas tetemétől fél kilométerre Falco, az MME tetem- és méregkereső németjuhásza egy mérgezett rókatetemet talált, amelyből Remény valószínűleg fogyaszthatott. Párszáz méterrel odébb találták meg a második parlagi sas tetemét, majd egy újabb rókatetemre bukkantak a közelben.

Elhangzott: a két madár akár egy párt is alkothatott, hiszen mindkettő harmadik évében járt, a parlagi sasok ebben az életkorban már elkezdhetik a költést. A parlagi sasok védelmén az MME-vel együttműködő Fővárosi Állat- és Növénykert részéről Sós Endre állatorvos elmondta: amennyiben időben történik a sérült vagy mérgezett madarak orvosi ellátása, van esély arra, hogy az állatok meggyógyulva  visszakerüljenek a természetbe. Tavaly egy Tokaj névre keresztelt megmérgezett, az állatkert szakemberi által ápolt parlagi sast sikerült ily módon visszatelepíteni a természetbe a Körös–Maros Nemzeti Park területén. A szakember hozzátette: tegnap került hozzájuk egy parlagi sas, amely valószínűleg szintén mérgezést szenvedhetett.

A maradandó sérülést, károsodást szenvedett madarakat az állatkert veszi gondozásba, amelyek közül sokat a Margitszigeti Kisállatkertben helyeznek el - mondta el Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Az eseményen a megelőzés fontosságáról beszélt Kovács Gábor, a parlagi sas védelmi programban szintén részt vevő Országos Magyar Vadászkamara főmunkatársa, aki hangsúlyozta: a hatályos jogszabályok alapján mind az orvvadászat, mind a méreggel történő természetkárosítás több év börtönbüntetéssel sújtható bűncselekménynek számít. Az MME adatai szerint 150 parlagi sas pár költ Magyarországon, ez a teljes európai állomány kétharmadát jelenti. Tavaly egyetlen példány hullott el mérgezés következtében, a korábbi években ez az arány azonban jóval magasabb volt. A parlagi sas fokozottan védett természeti érték, eszmei értéke 1 millió forint - emlékeztetett Horváth Márton.

"Magyarország ma nem lehetne EU-tag"

A Magyar Liberális Párt szerint Magyarországot ma nem vennék fel az Európai Unióba, mert a Human Rights Watch jelentése szerint az ország jelenleg nem teljesíti a csatlakozás politikai kritériumait. Ezek a kritériumok többek között a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és az ezek védelmét biztosító intézmények stabilitása  írja az ellenzéki párt csütörtökön eljuttatott közleményében.

A szövegben úgy fogalmaznak: hadjárat folyik a civilek ellen, csorbulnak az Alkotmánybíróság jogkörei, nincs garantálva a bírói függetlenség, a médiahatóság tagjainak jelölési rendszere nem biztosítja a többpártiságot, a hajléktalanságot az Alaptörvény módosítása kriminalizálta. Emellett nem valósul meg az egyházak egyenlősége, a választásokon való részvétel lehetősége a fogyatékossággal élők számára, a roma kisebbség jogvédelmében "nincs konkrét cselekvés", rendre elmarad a romaellenes és antiszemita megnyilvánulások kormányzati szintű elutasítása és nincs garantálva a családon belüli erőszak áldozatainak védelme - közlik.

A Human Rights Watch szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében súlyosan aggályosnak nevezte az emberi jogok helyzetét Magyarországon, egyben arra szólította fel az Európai Uniót, hogy cselekedjen az ügyben.

"Magyarország ma nem lehetne EU-tag"

A Magyar Liberális Párt szerint Magyarországot ma nem vennék fel az Európai Unióba, mert a Human Rights Watch jelentése szerint az ország jelenleg nem teljesíti a csatlakozás politikai kritériumait. Ezek a kritériumok többek között a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és az ezek védelmét biztosító intézmények stabilitása  írja az ellenzéki párt csütörtökön eljuttatott közleményében.

A szövegben úgy fogalmaznak: hadjárat folyik a civilek ellen, csorbulnak az Alkotmánybíróság jogkörei, nincs garantálva a bírói függetlenség, a médiahatóság tagjainak jelölési rendszere nem biztosítja a többpártiságot, a hajléktalanságot az Alaptörvény módosítása kriminalizálta. Emellett nem valósul meg az egyházak egyenlősége, a választásokon való részvétel lehetősége a fogyatékossággal élők számára, a roma kisebbség jogvédelmében "nincs konkrét cselekvés", rendre elmarad a romaellenes és antiszemita megnyilvánulások kormányzati szintű elutasítása és nincs garantálva a családon belüli erőszak áldozatainak védelme - közlik.

A Human Rights Watch szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében súlyosan aggályosnak nevezte az emberi jogok helyzetét Magyarországon, egyben arra szólította fel az Európai Uniót, hogy cselekedjen az ügyben.