MACI a közösségért

Publikálás dátuma
2015.02.20. 06:08

Csaknem 100 civilszervezet csatlakozott a Magyar Civilszervezetek (MACI) önszerveződő közösségéhez, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a Magyarországon működő civilek munkájára, tevékenységük sokszínűségére és társadalmi szerepük fontosságára. A szervezetek tapasztalatai szerint a társadalom legtöbb tagja keveset tud tevékenységükről. A MACI közössége ezért azon dolgozik, hogy láthatóvá tegye a szektort - foglalta össze Simon Kriszta, az egyik szervező a csütörtöki sajtótájékoztatón Budapesten. 

A szervezők hangsúlyozták, miután számos társadalmi igényt, szükségletet sem az állam, sem a piac nem tud egyáltalán vagy megfelelő módon kielégíteni, éppen ezért van szükség azokra, a társadalom önsegítő erejéből létrejövő szervezetekre, amelyek ezeket a problémákat felkarolják és valódi, megfelelő segítséget nyújtanak.

Szeretnénk elérni, hogy egy-két hónapon belül még több szervezet csatlakozzon, és egy-két éven belül pedig azt, hogy az emberek adójuk 1 százalékával is támogassák a munkát.

Magyarországon a KSH legutóbbi gyorsjelentése szerint 2013-ban 57 ezer civilszervezet működött, 525 milliárd forint bevétellel gazdálkodott, 41 ezer főt foglalkoztatott, és majd félmillió önkéntes segítette munkájukat.

A kampány medve figuráját - az index.hu információja szerint - a Soros-féle Open Society Foundations támogatja, a kreatív ötlet pedig Geszti Péteré. (A maci egyébként kísértetiesen hasonlít a '90-es évek postabankos kabalaállatához.)

Az alapítványok, egyesületek a www.sziamaci.hu oldalon kapcsolódhatnak a közösséghez, a csatlakozás feltétele, hogy a szervezet bejegyzett legyen, átláthatóan és pártpolitikától mentesen működjön. Ugyanezen a fórumon lehet tájékozódni a szervezetek munkájáról, céljairól, programjairól is, valamint itt látható a közismert előadók részvételével készült, civil szektort népszerűsítő kampányfilm is.

Szerző

A hírszerzés feje lehet az államfő "haverja"

Eduard Hellvig európai parlamenti képviselőt, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik alelnökét jelölte Klaus Iohannis román államfő a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatói tisztségébe.

Tavaly novemberben Klaus Iohannist a PNL éléről választották államfővé. A most 40 éves, erdélyi születésű Hellvig 1997-ben szerzett oklevelet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közigazgatási és politológia karán, 2006-ban pedig a George C. Marshall Biztonságpolitika Tudományok Európai Központjában. 2004-ben és 2012-ben bukaresti parlamenti képviselővé választották, 2012-ben rövid ideig a regionális fejlesztési és idegenforgalmi tárcát vezette Victor Ponta első, szociálliberális kormányában.

Iohannis azzal indokolta a jelölést, hogy szükség volt a SRI csapatának kiegészülésére olyan körülmények között, amikor a szolgálat az utóbbi időben többször a média figyelmének középpontjába került. Rámutatott: bízik abban, hogy Hellvig vezetésével a szolgálatnál helyreáll az a "nyugalom", amely a munka folytatásához szükséges. A SRI igazgatói posztja január 27-én üresedett meg a szolgálatot nyolc éve vezető George Maior váratlan lemondása nyomán. Távozását a sajtó azzal hozta összefüggésbe, hogy Maior a párizsi terrortámadások után nyilvános szócsatába keveredett az alkotmánybírósággal a kommunikáció megfigyelését szabályozó törvényekről.

A SRI ideiglenes vezetését ellátó Florian Coldea aligazgató is a média érdeklődésének középpontjába került miután egy korrupcióval gyanúsított parlamenti képviselő törvénytelenségekkel vádolta. Romániában a titkosszolgálatok igazgatóit az államfő javaslatára a parlament nevezi ki. Hellvig akkor kerülhet a SRI élére, ha a két ház együttes ülésén a többség megszavazza kinevezését.

Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök azt mondta: a koalíciós pártok még nem döntöttek arról, hogy támogatják-e Hellvig kinevezését. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a jelölt kiegyensúlyozott, felkészült biztonságpolitikus, akinek a kinevezését a magyar érdekképviselet támogatja. A Román Hírszerző Szolgálat új igazgatójának kinevezéséről várhatóan jövő héten szavaz a bukaresti parlament.

Szerző

Iszapömlés: 9 milliós kártérítés a kolontári családnak

Publikálás dátuma
2015.02.19. 18:25
FOTÓ: Népszava
Kilencmillió forintos kártérítést kell megfizetnie a Mal Zrt.-nek a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint egy kolontári házaspár részére, akik elvesztették otthonukat és egyikük édesanyja is meghalt a négy és fél évvel ezelőtti vörösiszap-ömlésben - olvasható a törvényszék honlapján.

Az elsőfokú ítélet szerint az alperes MAL Magyar Alumínium és Kereskedelmi Zrt. ajkai gyártelepén lévő X. számú vörösiszap-tározó gátfalának 2010. október 4-i átszakadása miatt a házaspár házát elborította a vörös iszap, az épület lakhatatlanná vált, az ingóságok megsemmisültek és a felperesek mezőgazdasági területei is tönkrementek. Az iszapömlésben az egyik felperes édesanyja is életét vesztette.

A bíróság korábban már egy közbenső ítéletben jogerősen kimondta, hogy a MAL Zrt. tevékenysége veszélyes üzemnek minősül, ezért a cég annak szabályai szerint felel a történtekért. Bár a gátszakadás rendkívül összetett jelenség volt, amelyet számos tényező, ok és ezek kedvezőtlen egyidejű összejátszása idézett elő, azonban a MAL Zrt. környezetterheléssel járó tevékenysége, valamint a bekövetkezett káresemény a cég kártérítési kötelezettségét megalapozta és ez alól a Mal Zrt. a perben nem tudta kimenteni magát.

A Mal Zrt. a gátszakadással összefüggésben megsértette a két felperes emberi méltósághoz és egészséges környezethez, valamint egyikük egészséghez való jogát. Mindezek miatt a törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében kötelezte az alperest, hogy az egyik felperesnek 5 millió, a másiknak 2 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint a két felperesnek egyetemlegesen további 1 millió 885 ezer forint vagyoni kártérítést fizessen meg.

A házaspár keresetében összesen 46 millió 183 ezer forint vagyoni, illetve nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni az alperest, továbbá kért az ideiglenes elhelyezés bizonytalansága következtében naponta felmerülő többletköltségek, valamint további nem vagyoni károk átalányjellegű megtérítésére 2010. október 4-től az elveszített lakóingatlan ellenértékének kifizetéséig fejenként napi 2500 forintot. A házaspár keresete kitért arra is, hogy ingatlanaik eladhatatlanok, a fogyasztók fenntartásai miatt esély sincs arra, hogy a környéken termelt árut értékesíteni tudják. Kolontárt 2010. október 9-én kiürítette a védelmi bizottság, azóta a felperesek ismerősöknél laknak.

Szerző