Bedarálta az RMDSZ-t is a magyar kormány

Publikálás dátuma
2015.02.20 06:40
Kelemen is beállt a sorba? FORRÁS: WWW.KELEMENHUNOR.RO
Fotó: /
Már 2012-ben megköttetett a tűzszünet az Orbán-kormány és a legnagyobb határon túli magyar párt között, a békeszerződést azonban csak február 18-án írták alá. Látszólag egy egyezményről van szó, miszerint ezentúl az RMDSZ is részt vesz a honosításban. A történet viszont ennél többről szól.

Szerdán Budapesten együttműködési szerződést kötött a magyar kormány és az RMDSZ kolozsvári alapítványa, az Eurotrans Alapítvány. A megállapodás szerint most már az RMDSZ alapítvány is segítheti az erdélyi magyarokat a honosításban. Kovács Péter főtitkár elmondta, a megállapodás általános szöveg a magyar kormány és az Eurotrans közötti partnerségről. Lényege, hogy az alapítvány az RMDSZ-szel együttműködve intézményes formában is részt vesz a honosításban.

Részleteit csak azután dolgozzák ki, miután véglegesült, hogy hány településre terjed ki, hány személyt kíván majd elérni a honosítás ügyintézésében segítő irodahálózat. Eddig csak a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) szoros kapcsolatban álló Demokrácia Központok voltak a magyar kormány partnerei. A honosításban való részvétel nyilvánvalóan anyagi támogatással is jár, ami azt jelenti, hogy a támogatási rendszerből mindeddig kizárt RMDSZ közeli alapítványok vagy átveszik Tőkésék helyét, vagy legalábbis osztoznak a forrásokon.

Már januárban a bukaresti Román Rádió magyar adásának honlapján megjelent a hír, miszerint a Fidesz és az RMDSZ között tavaly született egy háttéralku: a szövetség kilép a Ponta-kormányból, cserében Budapest nem ad több pénzt az EMNP háttérintézményének számító Demokrácia Központ-hálózatnak. A hírt minden érintett – Budapest, az RMDSZ és az EMNT – cáfolta, de a szerdai megállapodással bebizonyosodni látszik.

Ám egyúttal az is hihetőbbé vált, hogy az RMDSZ decemberi kilépése a kormányból valóban Orbánék nyomására történt. A döntést hozó Szövetségi Állandó Tanács az ülés előtt még nagy többségben maradás párti volt, még váratlanul két tartózkodással megszavazták a kilépést, meg nem erősített hírek szerint azért, mert Kelemen Hunor RMDSZ elnök ellenkező esetben kilátásba helyezte lemondását.

Orbánék már az RMDSZ 1996-os első, történelminek számító román kormányzati szerepvállalását sem díjazták, Tőkés László akkor még a párton belülről hazaárulózott. Az első Orbán kormány idején, 2000-ben azonban a Nastase-kabinet alakulása előtt Németh Zsolt akkori, a területért felelős államtitkár az erdélyi sajtónak háttérbeszélgetésen közölte – semmilyen indokkal nem tudnak elfogadni egy esetleges RMDSZ- román Szociáldemokrata Párt együttműködést. Idővel a kormányzati szerepvállalás nem volt már téma, de tavaly a román szocialista párttal lépett koalícióra az RMDSZ, és ez már több szempontból sem tetszett Orbánéknak.

Az RMDSZ román kormányzati tényezőként nyilván nem befolyásolható, nem irányítható, független maradhat, míg azon kívül sérülékeny, és főképp források nélküli, azaz kézben tartható. Hogy mégis miért lépte meg ezt a lépést a Kelemen vezette szövetség, az nem egyértelmű, de feltételezhetően nagy szerepet játszott benne a tisztújító kongresszus közeledte (áprilisban lesz) illetve a székelyföldi helyi RMDSZ vezetők nyomása.

A kormányból való kilépés óta érdekes módon eltűnt a magyar közszolgálati médiából az addig hónapok óta szinte állandó szereplővé vált Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, akit állítólag Orbánék Kelemen potenciális ellenfeleként építgettek. A székelyföldi szervezetek pedig ezután sorban bejelentették – Kelement támogatják az elnökválasztáson, aki így ellenfél nélküli egyetlen elnökjelöltté vált.

A magyar kormány és az Eurotrans megállapodásnak van még egy érdekes vetülete – az Orbán-kormány elégedetlen a honosítottak létszámával. Kovács Péter főtitkár úgy magyarázta, hogy a megállapodásra azért volt szükség, mert a Demokrácia Központ-hálózat nem elegendő a feladat ellátására.

„A magyar állam intézményeinek a statisztikái azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett az állampolgárság-igénylések száma, és szükség volt arra, hogy újabb lendületet kapjon a honosítás. Az RMDSZ pedig olyan szervezet, amely rendelkezik az ehhez szükséges, erdélyi szintű hálózattal a munka elvégzéshez” – magyarázta a politikus a kolozsvári maszol.ro-nak. (A kormány célja deklaráltan az egymillió új állampolgárszám elérése mielőbb.) A feladat ellátásához az Eurotrans Alapítvány anyagi támogatást is kap a magyar kormánytól, amelynek összegét a részletek tisztázása után lehet csak megállapítani, mondta a főtitkár.

A Demokrácia Központok és az EMNT azonnal cáfolta, hogy változás történt volna finanszírozásukban. (De mint tudjuk, a költségvetési előirányzok évközben is módosíthatók.) Az viszont e szerződés nélkül is bebizonyosodott, hogy Tőkést és a köré épített intézményrendszert leírta Budapest. Tőkés László Fidesz listán lett EP-képviselő, amivel kivonták az erdélyi politikából.

Pártját és pártjának jelöltjét nem támogatta a Fidesz a tavaly novemberi államfőválasztáson, majd januárban az RMDSZ 25 éves jubileumi ünnepségével párhuzamosan tartott EMNP tisztújító kongresszuson nem jelentek meg a nemzetpolitika korifeusai, még Németh Zsolt, aki közismerten baráti viszonyt ápol a párt volt elnökével Toró T. Tiborral és új elnökével, Szilágyi Zsolttal (aki egyben Tőkés László kabinetfőnöke is) is csak levélben üdvözölte az egybegyűlteket.

A bukaresti rádió értesülését korábban cáfoló Kovács Péter felháborítónak nevezte azt az állítást, hogy az RMDSZ kormányból való kilépése bármiféle magyarországi sugallatra történt volna. Azzal érvelt, hogy az RMDSZ az elmúlt 25 évben éppen azért tudott talpon maradni, mert senki nem diktált a szervezetnek, Budapestről sem. „Minden döntést úgy hoztunk, hogy a szövetség vezetőit senki nem zsarolta vagy szorította sarokba valamilyen üggyel” – jelentette ki. Állítását azonban részben cáfolni látszanak a történtek. Arra a 18 évre viszont, míg Markó Béla vezette a szövetséget, helytálló a megállapítás.

2015.02.20 06:40

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35

Ilyen EP-listát akar az MSZP elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:27

Fotó: / Tóth Gergő
A pártelnökkel semlegesítenék a széttartó törekvéseket.
Mindjárt véleményt mond az MSZP választmánya a szombati kongresszus elé kerülő EP-listáról – amit Tóth Bertalan vezet. Az, hogy a pártelnök került a szocialista névsor élére, elejét vette, hogy huzakodás alakuljon ki a listavezető személye körül. Emlékeztetőül: a helyi szervezetek érdemi többsége azt jelezte korábban, hogy Ujhelyi István legyen az első az EP-lajstromban, és ezt támogatta az elnökség is. Csakhogy az utolsó pillanatokban Szanyi Tibor is bejelentkezett listavezetőnek, célját a választmány segítségével érte volna el – azért lobbizott, hogy a választmány emelje pajzsra a listavezetőt. (Megjegyzendő: a szabályok szerint az elnökségnek és a választmánynak együttesen kell döntenie a listára, egyik sem erőszakolhatja rá az akaratát a másikra.) Bár a többségi vélemény szerint Ujhelyi behúzta volna a listavezetői pozíciót, így azonban nem lesz konfliktus, illetve az elnök személye segíthet abban, hogy átmenjen a lista. Amelyiknek második helyén Ujhelyi István áll, így őt követi Szanyi Tibor, utána Tüttő Kata jön, majd Kálló Dániel következik, és a hatodik hely Gurmai Zitáé. Érdemes Kállót kiemelni, aki a Független Diákparlament szóvivője volt, és a civil erőt képviseli. (Az egyelőre kérdéses, mit szól hozzá a választmány.) Mint emlékezetes, ő az a fiatalember, akit tavaly februárban az Echo TV Napi aktuális című műsorában próbált sarokba szorítani a műsorvezető - kétes sikerrel. A nagy vihart kavart adás felvételét a csatorna törölte ugyan saját oldaláról, de ezen a linken még megnézhető.
Természetesen listán mindenki csúszik egyet előre. Hiszen Tóth Bertalan szimbolikus szereplő – az EP-választás után visszalép. A jelenlegi számítások szerint az MSZP mintegy három képviselői helyre számíthat, ebből vélhetően egyet átenged majd a közös listához csatlakozó Párbeszédnek, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor újrázhat Brüsszelben.
2019.02.15 19:27
Frissítve: 2019.02.15 19:40