Kényszerjárat Koszovóba

Megállapodást kötött a magyar kormány Szerbiával arról, hogy szárazföldön, buszokkal, szerb területeken keresztül, ám magyar szervezésben toloncolják haza a koszovói menekülteket - értesült lapunk. A paktum tényét csütörtökön meg is erősítették, a Népszavának nyilatkozó koszovói belügyi államtitkár szavaiból azonban az is kiderült, a tárgyalásokból Koszovót teljesen kihagyták. Ők majd csak jövő kedden, Brüsszelben kaphatnak tájékoztatást arról, milyen módon "zavarják haza" nyomorgó honfitársaikat.

Elgördült az első akadály az illegális határátlépők minél gyorsabban kivitelezhető hazatoloncolásának kormányzati terve előtt. Csütörtökön ugyanis megerősítették a Népszava Koszovóban tartózkodó munkatársának értesüléseit, amelyek szerint Pintér Sándor magyar és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter olyan megállapodást készül aláírni, amelynek értelmében a koszovói állampolgárokat Magyarországról Koszovó adminisztratív vonaláig a magyar hatóságok szállíthatják a szerb fél által biztosított felvezetéssel.

Lapunk érdeklődése nyomán a Belügyminisztérium (BM) is megerősítette a híreket, közleményben jelezték, hogy a megállapodás megköttetett. Mint Pintér fogalmazott, "a kivitelezésnek a részletei, például hogy Magyarország mennyit vállal ebből át egészen a kiindulási országba való visszajuttatásig, az majd a rendőr-főkapitányok feladata lesz". A BM tájékoztatása szerint az egyezmény az aláírást követő napon lép hatályba, az "átszállítások" pedig húsz nap elteltével kezdődhetnek meg.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Magyarán a koszovói menekülteket hamarosan visszatoloncolják szülőföldjükre, noha a kormány azt még lebegteti, ténylegesen "hazakísérik-e" őket a magyar szervek. Gyulai Gábor szerint várható volt, hogy a megállapodás hamarosan megszületik Magyarország és Szerbia között. A Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője lapunknak azt is elmondta, korábban már szervezetük is szorgalmazta, hogy a koszovói, klasszikus és jogi értelemben menekültnek nem tekinthető, ám nem is "gazdasági vagy megélhetési bevándorló", hanem a nyomor elől menekülő személyeket, amennyiben őket segítő eljárásba nem lehet bevonni, az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartásával - az atrocitások és a szerb hatóságok brutalitásának kivédésével -, magyar védelem mellett szállítsák vissza otthonaikba. Emlékeztetett: a koszovói menekültek visszaszállításával a Malév csődje óta komoly gondok vannak, ezért is fontos, hogy Szerbia a korábbi álláspontjával ellentétben hajlandó legyen engedményeket tenni, s engedélyezni, hogy a területén keresztül hazatérjenek a koszovói nyomorgók.

A szakember fontosnak tartotta tisztázni, hogy kizárólag azokat lehet visszaküldeni hazájukba, akik illegális bevándorlók, s akik nem kérték a menekültstátuszt. A Magyarországra érkezett, valóban kiugró számú koszovói állampolgár döntő többsége ugyanis kérte a menekültügyi eljárást, így - noha a koszovóiak töredékének adják meg végül a státuszt - esetükben annak lezárultáig nem is lehet szó kitoloncolásról. Ráadásul ezen emberek többsége el is tűnt vagy tűnik a magyar hatóságok szeme elől, hiszen miután megindul a menedékjogi eljárás, nagy arányban tovább utaznak Európa más államaiba. Kitoloncolni, illetve a hazájába visszaküldeni tehát csak azokat lehet - emlékeztetett a szakember -, akik menekültügyi őrizetbe kerültek.

Gyulai szerint az értesüléseinkben foglalt megállapodás azokra terjedhet ki, akik ilyen őrizetben vannak, ahová az elmúlt években mintegy 4000-en kerültek, többségben valóban koszovóiak. Ahogy azonban a menekülttáborok esetében is közismert a helyhiány, úgy a menekültügyi fogdákban is összesen 450 férőhely van Magyarországon, magyarán nyilván látványos akció kerekedhet egy ilyen egyszeri "kitoloncolási akcióból", ugyanakkor ez a Koszovóból Magyarországra, pontosabban hazánkon keresztül Nyugat-Európába menekülők problémájára nem nyújt érdemi megoldást.

Hogy a magyar és szerb hatóságok pontosan hogyan kiviteleznék elképzeléseiket, nem tudni, ahogy azt sem, hogy a rendőr-főkapitányokra milyen feladat hárul majd az eljárás részleteinek kidolgozásában, végrehajtásában. Lapzártánkig ráadásul idevágó kérdéseinkre az Országos Rendőr-főkapitányságtól nem kaptunk érdemi választ, csak a belügyi tárcához továbbították ezeket. Előzőleg azonban kérdéseinkkel a BM-et is megkerestük, egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy álláspontjuk szerint a tervezett eljárás nem sérti-e a Magyarország által vállalt uniós, illetve nemzetközi jogot. Konkrét válaszok helyett azonban csak a BM közleményét kaptuk meg, amelyből annyi kiderül, hogy szárazföldi úton, autóbuszokkal szállítják majd haza azokat, akiknek menedékkérelmét elutasították, mindezt "az eddigieknél hatékonyabban és olcsóbban".

Ugyanakkor a magyar-szerb megállapodásról csütörtök este a koszovói belügyminisztérium még nem tudott. Driton Gashi, a tárca közigazgatási államtitkára Pristinában a Népszava munkatársának elmondta: tudomása szerint magyar részről érkezett javaslat a menekültek buszos kitoloncolására, erről azonban ismeretei alapján nincs döntés, hiszen csak jövő kedden Brüsszelben ülnek tárgyalóasztalhoz a felek. Koszovói részről az államtitkár vesz részt a tanácskozáson, s a delegáció tagja lesz a határőrség vezetője, illetve a menekültügyi hatóságot felügyelő miniszter is. A szerbek mellett várhatóan magyarok is megjelennek az egyeztetésen. Magyarán a magyar-szerb "partizán-megállapodásból" kihagyhatták a leginkább érintett felet, Koszovót, sőt az európai hatóságokat is. Az sem kizárt, hogy a magyar bejelentés csak kommunikációs trükk, hogy kész helyzet elé állítsák a szerbekkel köztudottan kevéssé harmonikus viszonyt ápoló koszovói államot. Gashi államtitkár mindezek mellett jelezte: nincs ellenükre a migránsok hazaszállításának e módja, de azért Pristina bevonása nélkül különös a magyar kezdeményezés.

Fölösleges riogatás

Miközben a kormány "partizánakciókkal" készül a koszovói menekültek kitoloncolására, ma a Fidesz kezdeményezésére a menekültügyi törvénymódosítások szükségességéről szóló parlamenti vitanapot tartanak "Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra" címmel.

Csütörtökön hat, bevándorlókkal és menekültekkel foglalkozó civil szervezet - mint a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület - fordult nyílt levélben az országgyűlési képviselőkhöz azt kérve, hogy "a téma súlyának és összetettségének kijáró felelősséggel" vegyenek részt a vitában.

Jelezték: Magyarországnak nincs szüksége fölösleges riogatásra, a menekültek elleni hangulatkeltésre. A szabályok indokolatlan mértékű szigorítása, a menedékkérők jogainak továbbkurtítása "a nyílt beismerése lenne annak, hogy országunk nem biztosítja az alaptörvényben és a Genfi Egyezményben garantált emberi jogokat, nem nyújt valódi védelmet a menedéket keresőknek".