A toloncegyezményről tőlünk értesült Pristina polgármestere

A magyar-szerb toloncegyezményről lapunk munkatársától értesült Pristina polgármestere is. Mint arról korábban beszámoltunk, csütörtökön még a koszovói belügyi államtitkár sem tudott a hazánkban bejelentett megállapodásról. Közben ma a bevándorlásról vitáznak a parlamentben. "Csak két választásod van: a mindent felemésztő nyomorba lassan belefulladni és végignézni, ahogy a gyerekeid is alámerülnek, vagy fogni magad és vesztenivaló híján megpróbálni, hátha valahol hagyják, hogy kemény munkával gondoskodj azokról, akiket annyira szeretsz." - olvasható a Dinamó blogon.

A magyar kormány megállapodott Szerbiával arról, hogy szárazföldön, buszokkal, szerb területeken keresztül, ám magyar szervezésben toloncolják haza a koszovói menekülteket - értesült lapunk. A paktum tényét csütörtökön megerősítették, a Népszavának nyilatkozó koszovói belügyi államtitkár szavaiból azonban az is kiderült, a tárgyalásokból Koszovót teljesen kihagyták. Ők majd csak jövő kedden, Brüsszelben kaphatnak tájékoztatást arról, milyen módon "zavarják haza" nyomorgó honfitársaikat.

Shpend Ahmetinek, Pristina polgármesterének a véleménye szerint az emberek elkeseredettek, nehéz meggyőzni őket arról, hogy ne hagyják el hazájukat egy jobb élet reményében. Különösen, hogy akadnak, akik olyan híreket terjesztenek, melyek szerint nem küldik haza a menekülteket. Miután azonban a sajtó beszámolt a magyar menekülttáborokban uralkodó szörnyű állapotokról, alábbhagyott a kivándorlási áradat.

A koszovói kormány kampánya - "Ne hagyd el hazádat" - viszont feldühíti a reménytelen helyzetben lévőket. A szerb hatóságok ráadásul megkönnyítették a koszovóiak menekülését - ahogyan most visszatoloncolásukban is partnerek. Ahmeti polgármestert arról a hírről sem tájékoztatták, mely szerint újra lehet Budapest-Pristina közvetlen repülőjárat is.

"Hogy hogy lehet üres zsebbel felkerekedni és fejjel a schengeni falnak menni? Úgy, ha csak két választásod van: a mindent felemésztő nyomorba lassan belefulladni és végignézni, ahogy a gyerekeid is alámerülnek, vagy fogni magad és vesztenivaló híján megpróbálni, hátha valahol hagyják, hogy kemény munkával gondoskodj azokról, akiket annyira szeretsz. Koszovó, a hazád, csak papíron létezik, szinte semmit nem nyújt polgárainak. Munka nincs, az orvost nem tudod megfizetni, a gyerekek iskolai könyveit se tudod megvenni. Arra sincs pénzed, hogy lefizess valakit, ha bármi ügyes-bajos dolgod akad. A hazád düledezik, az utak katasztrofálisak, a rendőrök pénzéhesek és nem védenek meg, ha téged vagy a családodat valaki bántani akarja. Igazsága annak van, aki erős és gazdag. Boldog voltál, amikor elnyertétek a függetlenséget és dacosan reménykedtél, hogy itt, szüleid földjen fogsz te is megöregedni. Most már csak annyit szeretnél, hogy a gyerekeidet többet ne lásd éhezni." - olvasható a Koszovóból jöttem c. írásban, ami a Dinamó blogon jelent meg.

A bevándorlásról tárgyal a parlament

Az Országgyűlés ma négyórás vitát tart a Magyarországra irányuló bevándorlásról. Az interpellációk után a Fidesz kezdeményezésére Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra címmel kezdődött meg a vita.

Bod Péter Ákos máshogy gondolja

A Corvinus Egyetem professzora szerint ma már nemcsak a tőke, a munkaerő vándorlása is elfogadott dolog, ezt hasznunkra is lehetne fordítani. Magyarországnak is szüksége lehet azokra a gazdasági bevándorlókra, akik hozzájárulnak a nemzeti össztermék előállításához, itt adóznak és gyarapítják az ország lélekszámát. Ahogy Bod Péter Ákos a Népszavának adott interjúban hangsúlyozta: a migráció sok hasznot hajthat a menedzser-, a munkakultúra, a politikai kultúra hozadékai miatt. Ez a jövés-menés egész Európára jellemző. Ezért is furcsa, hogy a nemzeti politika szintjén a szuverenitás, a nemzeti mozgástér foglalkoztatja a politikusokat, miközben tapasztalataink szerint a 15-35 éves korosztályban egyre világosabban alakul ki egy fajta „európaizmus”.