Hihetetlen felfedezés: új dinoszauruszfajra bukkantak

Publikálás dátuma
2015.02.20. 16:18
Illusztráció: Thinkstock
Egy harminc éve múzeumban őrzött, gipszmásolatnak vélt fosszília alapján azonosított egy új dinoszauruszfajt egy fiatal brit paleontológus - írja a BBC.

Dean Lomax, a Manchesteri Egyetem 25 éves kutatója 2008-ban bukkant a megkövesedett maradványra a Doncasteri Múzeum és Művészeti Galéria gyűjteményében. A tudós a fosszília alapján egy új, 189 millió éves, az ichthyosaurusokhoz sorolható tengeri hüllőfajt fedezett fel. A fiatal kutató elmondta, a másfél méteres maradvány olyan jó állapotú volt, hogy még azt is megtudta állapítani, mi volt az állat gyomrában elpusztulásakor. "Apró, horog alakú tárgyakat láttunk, amelyek valójában egy tintahal csápjairól származó karmok voltak. Vagyis tudjuk, hogy mit evett utoljára" - mesélte Lomax.

A kutató a New York Állami Egyetem brockporti intézményében dolgozó Judy Massare professzorral együtt majdnem ezer, amerikai és európai múzeumokban őrzött ichthyosaurus-maradványt hasonlított össze a nemrég újra felfedezett fosszíliával. Utóbbit a csontozatában található finom anatómiai eltérések különböztetik meg az eddig ismert ichthyosaurus-fajoktól. A fosszíliát eredetileg az 1980-as évek elején találták meg a dorseti Jura-parton, így nem tudni, miért gondolták gipszmásolatnak. Silvia Danise, a Plymouthi Egyetem munkatársa szerint a fosszília újra felfedezése kitűnő példája annak, mennyire fontosak a múzeumi gyűjtemények a tudományos kutatás számára. 

Az új faj az Ichthyosaurus anningae nevet kapta Mary Anning brit fosszíliavadász után, aki 1811 körül felfedezte az első ichthyosaurus-maradványt a dorseti parton. Stephen Brusatte, az Edinburghi Egyetem kutatója elmondta: a paleontológia azért páratlan tudományág, mert nincs szükség felsőoktatási diplomára vagy speciális képzésre ahhoz, hogy valaki fosszíliákra bukkanjon, ehhez csak türelem és egy figyelmes szempár kell. Az eredményeit Dean Lomax a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos lapban publikálta.

Szerző

HIV-vírus: sikeres ellenszer

Biztató eredményeket hoztak a HIV-vírus elleni újfajta vakcina tesztjei, a genetikai alapú védőoltást majmokon próbálták ki sikerrel az amerikai kutatók. Még emberi klinikai tesztek előtt áll a vakcina és még a hosszú távú biztonságáról sem tudnak sokat, de „izgalmas” fejlesztésnek tartják a kutatók.

A védőoltás általában úgy fejti ki hatását, hogy immunválaszt vált ki a beoltottnál, de az új ellenszer más megközelítéssel próbálkozik. A kutatók először alkottak olyan molekulát, amely megakadályozza, hogy a HIV-vírus a sejtekhez tapadjon. Ezután a mesterséges molekula genetikai anyagát rhesus majmok izmaiba injekciózták, hogy stimulálják a molekulák termelődését a vérben.

Az eredmény az lett, hogy az ellenanyag megvédte a beoltott négy állatot a vírus majmokat megfertőző változatától akkor is, ha utóbbiból igen nagy dózisnak tették ki őket. A vakcina 34 hetes védettséget nyújtott a majmoknak, habár 16-szor akkora mennyiségű vírust adtak be nekik, mint amennyi elegendő volt a kontrollcsoport állatainak megfertőzéséhez. Az orvosok egy éven belül el szeretnék kezdeni a klinikai vizsgálatokat. Eddig kevés sikerrel jártak a tudósok a védőoltás kutatásában. A HIV-vírus elleni védőoltás kutatása három évtizede folyik, mindeddig kevés sikerrel jártak a tudósok.

Szerző

Kiderült, melyik állat foga erősebb a pókfonálnál is

Publikálás dátuma
2015.02.18. 16:32
FOTÓ: Thinkstock
A tapadó tengeri csiga parányi foga a természet legerősebb biológiai anyaga: az ásványok és fehérjék alkotta fogacskák a pókfonálnál is erősebbnek bizonyultak - derült ki egy nemzetközi kutatásból.

A kúpos héjú tengeri csiga (Patella vulgata) parányi fogaktól hemzsegő nyelvével kaparja le táplálékát a sziklákról, és ezzel vájja ki az üreget, ahol megtapad - ismertette a BBC hírportálja az Interface című tudományos lapban megjelent tanulmányt. Az ásványokból és fehérjékből álló anyag mintáit a kutatók laboratóriumban tesztelték. Megállapításuk szerint ez az anyag erősebb, mint a pókfonál. A titka abban rejlik, hogy az anyagban rendkívül vékony ásványi rostok tömörülnek nagyon szorosan.

A tudósok szerint a felfedezés segíthet olyan, a korábbiaknál erősebb anyagok létrehozásában, melyekből repülőket, autókat, hajókat vagy akár fogtömést is lehet készíteni. "A természet csodálatos inspirációs forrása a mérnöki munkának. Ezek a csigafogak különlegesen elrendezett parányi rostokból állnak. El kell gondolkodnunk azon, hogy e struktúra elveit követve alkossunk új anyagokat" - magyarázta Asa Barber, a Portsmouthi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A goethit nevű vastartalmú ásványi rostok a fehérjeszövetet szövik át nagyjából úgy, ahogy a műanyag megerősítésére használ az ember szénszálakat.

Maguk a csigafogacskák egy milliméternél is rövidebbek, ám Barber és kollégái tíz kis fogat parányi kutyacsont alakúra reszeltek, hogy pontosan megmérjék az anyag szakítószilárdságát, vagyis azt, hogy mekkora erőnek képes ellenállni, míg el nem törik. A minták középső része több mint százszor vékonyabb volt az emberi hajnál. A foganyag a tesztekben átlagosan mintegy öt gigapaszkál (GPa) erejűnek bizonyult, ami körülbelül ötször akkora, mint a legtöbb pókfonál ereje.

"Ez új erőrekordot jelent, aminek nagyon örültünk, mert a pókfonál hosszú évek óta csúcstartónak számított már. Még a legritkább pókfajokat is figyelembe vettük: kutatócsoportunk olasz tagja olyan egzotikus pókot talált, amelynek fonalának erőssége elérte a 4,5 GPa-t. A csigafog viszont ennél is többet bírt, öt GPa-t" - jelentette ki Barber. Ez az erő nagyjából akkora, mint amekkora a szén gyémánttá alakulásához szükséges a földkéreg alatt. "Úgy is el lehet képzelni, mintha egyetlen spagettiszál tartana meg 3 ezer fél kilogrammos cukorcsomagot" - mutatott rá a kutatás vezetője.

Szerző